Skip to main content

Pap András László

Pap András László: Faj és jog az Egyesült Államokban

Adalékok az etnikai hovatartozás alkotmányos kérdéseihez


Előzetes megjegyzések[1]

A 2001-es magyarországi népszámlálás során 190 ezren vallották cigánynak magukat.


Pap András László: Csak az menjen ornitológusnak, aki madár?

Adalékok az etnikai hovatartozás és a kisebbségi regiszter alkotmányos kérdéseihez


A következő oldalakon az etnicitás közjogi értékelése kapcsán felmerülő néhány kérdésről fogok szólni.[1] A téma aktualitását az adja, hogy a kormány novemberben nyilvánosságra hozta a kisebbségi törvény módosításának újabb tervezetét.

Pap András László: Ki a zsidó Izraelben és a diaszpórában?


Előzetes megjegyzések

A napokban a magyar kormány nyilvánosságra hozta a kisebbségi törvény módosításának újabb tervezetét. Meg kívánván szüntetni a hatályos szabályozás – gyakran „etnokorrupcióként” emlegetett – anomáliáit, a javasolt szabályozás szakít a közjogilag teljesen kötetlen, szabad identitásválasztás és többes kötődés elismerésének elveivel, és a kisebbségi jogok gyakorlásának, valamint a kisebbségi identitás közjogi státuszának egzaktabb fogalmi meghatározására törekszik.


Pap András László: Döntsön a nép?

Laikus bíráskodás a tengeren innen és túl

A Magyar Köztársaság hivatalos lapjának, a Magyar Közlönynek az olvasói egy a Fidesz népszavazási kezdeményezéséhez hasonló, ugyancsak az Alkotmány­bíróság és az Országos Választási Bizottság között zajló, de a sajtó érdeklődését elkerülő pengeváltás tanúi lehettek az elmúlt hónapokban:

Pap András László: Privatizált közfeladatok

Pap András László: A polgári törvénykönyv esete a gyűlölet-beszéddel

Pap András László: Diszkrimináció úton, útfélen

Az emberi jogi diskurzusban slágertéma a faji-etnikai diszkrimináció kérdése. Ezen belül könyvtárnyi irodalma van az „ethnic profiling” – etnikai ismérveken alapuló kiválasztás –, azaz az etnikai hovatartozás és a potenciális kriminalitás feltételezett összefüggéseire épülő, az egyes nemzeti-etnikai-vallási csoportok fokozott hatósági ellenőrzését eredményező eljárások vizsgálatának. A terrorizmus elleni fellépés is újszerű megvilágításba helyezi azt a kérdést, hogy mennyiben szolgálhat rendőri vagy nemzetbiztonsági eljárások alapjául az a puszta tény, hogy az intézkedés alá vont személy olyan (külső jegyek alapján felismerhető) vallási vagy etnikai csoport tagja, amely csoport tagjai közül lényegesen magasabb számban (esetleg döntő többségben) kerülnek ki bizonyos bűncselekmények elkövetői.

Pap András László: Kisebbségek és diaszpórajog

Egymásrautaltság és orientációvesztés

A 2004. december 5-ei népszavazást követően megkerülhetetlen a nemzetállam és a diaszpóra viszonyának átfogó vizsgálata.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon