Skip to main content

Rádai Gábor

Mink András, Rádai Gábor, Révész Sándor], [Neményi László: Baseball és választások / Ami lehetséges, és ami nem / Választási totó / A borotva élén


Neményi László

Baseball és választások

Jósolni nehéz, különösen jövőt – mondta egyszer Yogi Berra, a baseballsztár, aki popfilozófiai aforizmákként is értelmezhető meghökkentő ökörségeivel amerikai kulturális ikonná vált. A berrai megfigyelés bölcsessége még fényesebben világít abban a képtelen helyzetben, amelybe kollégáimmal együtt hoztuk magunkat: nem elég, hogy a jövőt akarjuk megjósolni, de ráadásul azoknak, akik lényegét tekintve már ismerni fogják azt.

Vagy nem fogják ismerni.




Rádai Gábor: Egy ausztráliai nyúl

Müller Péter Sziámival Rádai Gábor beszélget


Egy nemzedék nőtt fel az URH, a Kontroll Csoport, illetve a Sziámi zenéjén – többek közt én is.

Meg én is.

Nemrégiben új CD-t is megjelentettetek a Sziámival. Nem érzed úgy, hogy ez a zene igazán a nyolcvanas években volt a helyén, de mára már túllépett rajta az idő? Mondhatni kor- és időszerűtlen?

Ezt a kérdést én szoktam először feltenni magamnak, de ennek az eldöntése végső soron nem az én feladatom. Alapvetően két álláspont van. Mondhatja valaki, hogy ez egy szerencsétlen nyugdíjas önkielégítése, akinek rég otthonban lenne a helye.






Rádai Gábor:


A nyár más, mint a többi évszak, a nyártól mindenki vár valamit.

(Ómolnár Miklós a Napfény Storyban, a Story, az Ötcsillagos Sztármagazin különszámában)

Például azt, hogy nehéz lesz idust írni. Mert ilyenkor nyaral a politika is. Aztán az idén valahogy úgy alakult, hogy mégsem így lett. Ez a nyár a választási kampány, a szavazatmaximálás jegyében telt. Mégpedig elsősorban a kormányoldal jóvoltából.


Kovácsy Tibor, Rádai Gábor: Politikai közegben születő döntések

Tímár Jánossal beszélget Kovácsy Tibor és Rádai Gábor


Az ORTT legutóbbi döntése a 88,8 megahertzes frekvencia odaítéléséről talán azért is váltott ki annyi vitát, mert ezzel Budapesten gyakorlatilag „elfogytak” a frekvenciák. Ha jól tudom, a BBC által vezetett konzorciumnak „odaígért” 92,1 megahertzes az utolsó az ORTT által ismert és meghirdetés előtt álló frekvencia.

Ez így pontos: ez az ORTT által ismert utolsó budapesti frekvencia. És itt szeretnék egy félreértést eloszlatni.


Rádai Gábor: „A teher teher maradt, és senki nem tudta könnyebbé tenni”

Mottó: „Aki hivatása miatt éveken keresztül arra kényszerül, hogy önmagát zsákmányolja ki, az a maradékok hasznosítójává válik. Sok nem maradt. Ami kézzelfogható segédeszközöknek köszönhetően hagyta magát alakítani, torzítani, végül hol előre irányuló ugrásokban, hol visszafelé elmesélni, mindenevő szörnyetegként nyelte le a regényeket, és szózuhatagokban választotta ki őket.”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon