I. Elek István, az egykori „lázadók” vezére
Mindnyájan padlón vagyunk
Beszélő: Sokan azt mondják, hogy Beke Kata kiválásával az MDF maradék erkölcsi tőkéjének felélését is megkezdte. Mi erről a véleménye?
E. I.: Ha helyeselném, eléggé rossz bizonyítványt állítanék ki magamról és a társaimról, úgyhogy nem értek ezzel egyet. Sajnálom, hogy Beke Kata elment.
A Keleti pályaudvar gépészeti főnökségének 30 fizikai állományban lévő dolgozója elhatározta, hogy jól megérdemelt szabadságát idén családostul Palermóban tölti. Az indulás időpontját szeptember 15-re tűzték ki. A MÁV-alkalmazottakat az ilyen esetekben valamelyik menetrend szerinti járathoz kapcsolt különkocsin utaztatják.
A dolgozók megkezdték az utazási előkészületeket, a férjek, feleségek kivették rendes évi szabadságukat, és a gyerekeket kikérték az iskolából.
Mint arról a Beszélő is hírt adott, a sors kifürkészhetetlen akaratából, a Frohburg Union Rt. kapta meg az MSZOSZ ingatlanjainak jelentős részét. Lapunk érdeklődését felkeltette, hogy vajon kiket is takarhat ez az ismeretlenség homályából pillanatok alatt Magyarország egyik leggazdagabb rt.-jévé váló cég. Az igazgatótanács egyetlen magyar tagját, dr. Farkas Béláné dr.
Egy barátunk jóvoltából, aki kölcsönadta kis víkendházát, idén nyáron családunk a gazdag magyarok között tudhatja magát. Megengedhetjük azt a luxust, hogy 12 teljes napot a Balatonnál töltsünk. A kis község, ahova jó sorsunk vetett, a Tihany és Badacsony között lévő, vidám hangzású Akali-Dörgicse. Nyugodt környék, a bennszülöttektől eltekintve kevés magyarral, annál több hollanddal, némettel. A lapok által említett idegenforgalmi lanyhulásból itt nem sokat lehet érzékelni: a kempingek, a strandok, a zimmerfrei-ok tele külföldiekkel.
Történelmi és morális megfontolásból vissza kell adni a piaristáknak kápolnájukat – állt abban a levélben, melyet az egyetem vezetősége „föntről” kapott, és amely megpecsételte az Egyetemi Színpad sorsát. A vezetőségnek ezután sok választása nem volt: rövid töprengés után magukévá tették a történelmi és morális megfontolásokat, és úgy döntöttek, a bölcsészkar épületében valóban elengedhetetlenül szükséges egy római katolikus kápolna létesítése.
Már-már példátlannak mondható az a botránysorozat, amely Aczél Endre leváltása óta a televízió Híradóját és A Hét című műsorát kíséri. Mint ahogy példátlan az az ellenszenv is, amely az újságíró-társadalom részéről Pálfy G. István és csapata eddigi ténykedésével szemben megnyilvánul.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét