Befejezetlen jelen

Kun Miklós: Alekszandr Majorov tábornok


Az ősz szakállú, kitüntetésekkel teleaggatott szovjet uniformisát ma is büszkén viselő hadseregtábornok hetvenedik életévén túl váratlanul memoárírásra adta a fejét: „a dicső múltba” menekült. Az utóbbi esztendőkben egymás után napvilágot látó írásaiban büszkén felidézi azt a korszakot, amikor a szovjet birodalom határai egyre kijjebb tolódtak, amíg Jaltát és Potsdamot követően meg nem állapodtak.

Arról viszont Majorov nem szívesen ír, hogy a Kreml mindenkori gazdái általában a mégoly komoly geopolitikai térnyerést is kevesellték.


Vlagyimir Vedrasko: „Ráijesztünk a svejkekre!”

Részletek Alekszandr Majorov hadseregparancsnok visszaemlékezéseiből


1968. április 12.

Gyönyörű vasárnap reggel volt. Véget ért a téli hadgyakorlat, már csak az értékelés maradt hátra: le kellett osztályozni az alakulatok, magasabb egységek harci és politikai kiképzését, a parancsnokok, törzsek és politikai tisztek egész tevékenységét. A 38. hadsereg, amelynek immár második éve a parancsnoka voltam, Közép- és Nyugat-Ukrajna hét megyéjében állomásozott, azaz észak-dél irányban 300-350 km-es, kelet-nyugati irányban 700-750 km-es területen: irányítása rengeteg szervezőmunkát és állandó ingázást követelt.


Kun Miklós: Telefon a mauzóleumból

A prágai szovjet nagykövettel, Sztyepan Cservonyenkóval Kun Miklós beszélget


A beszélgetésünk idején 74 éves Sztyepan Cservonyenko neve akkor került először a világsajtó címoldalaira, amikor Prága főterére begördült az első szovjet tank. Néhány évvel korábban a diplomata még szürke főállású pártmunkás volt Ukrajnában, ahol a helyi központi bizottság ideológiai titkári posztjáig vitte.

Váradi Monika Mária: Rendszerváltó kálvinisták

A karikási presbitérium


Színpad és szereplők

Főiskola, gimnázium, általános iskola, templom, két parókia, egyházi hivatal, Kálvin-terem; Karikás központjában nem kell öt perc ahhoz, hogy elsétáljak az összes egyházi épület mellett, abban a sűrű térben, amely az 1990 óta eltelt évek eseményeinek színpadaként szolgált.


Solt Ottilia: „Kész a leltár”

Egy budapesti kerület alacsony jövedelmű munkáscsaládjai


Egy budapesti munkáskerület egyik általános iskolájának körzetében 1972–73-ban teljes körű kérdőíves vizsgálatot végeztünk. Kérdőívünkkel lehetőleg pontosan igyekeztünk összeírni a családok jövedelmét is. Majd „sorba raktuk” az összegyűjtött kérdőíveket a családokban egy főre jutó jövedelem szerint, és a legrosszabb viszonyok között élő 10%-hoz ismét elmentünk. Ebben a körben az egy főre jutó jövedelem nem éri el az 1000 Ft-ot. Hogyan élnek a gyerekek ezekben a családokban? Földhözragadtan vizsgálódtunk: pontos leltárakat készítettünk kereken 20 lakásban.

F. Havas Gábor: Miss Marple és az „anyagias tények”


Solt Ottilia pályája három jól elkülöníthető szakaszra tagolódik. Az első periódusban – ez nagyjából a 70-es éveket fogja át – főállású szociológusként folytat tematikailag sokféle, de szellemiségét, megközelítési módját tekintve nagyon hasonló kutatást. A korabeli magyar valóság legkülönbözőbb tájait járja be, fedezi fel a maga, és teszi hozzáférhetővé mások számára invenciózus és érzékletesen megformált esettanulmányaiban.

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról


I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy – ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz – személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedni.

(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meg határozott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani.

Értelmező rendelkezések

2.














Rév István: Arkheion


Kenedi János: Kis Állambiztonsági Olvasókönyv

Október 23.-március 15.–június 16. a Kádár-korszakban

Budapest, Magvető Kiadó, 1996, 510+443 o. 2489 Ft

1972 március 16-án „Viola” anonimizált fedőnevű rezidens egy konspirált lakásban átadta a III/III-A Alosztály alhadnagyának „Legyezőfű” anonimizált fedőnevű ügynök jelentését, amelyből kiderül, hogy előző nap „Legyezőfű” azért indult el „a Várba a Szentháromság térre, mivel már a 16-os autóbusz megállójában többen csatlakoztak hozzám. Kb.


Dokumentumok – III.


BELÜGYMINISZTÉRIUM
SZIGORÚAN TITKOS!

III/III-4-a alosztály

Tárgy: A „repülő egyetemi” hallgatókról

JELENTÉS

A 11-OD-4884. keretében végzett feldolgozó munka során birtokunkba jutott információk szerint változó helyszineken 1978 óta müködik az un. „repülő egyetem”. Az összejövetelek szervezését a „Várakozók” fn. ügyben nyomozás alatt álló személyek kezdeményezték.

A szervező munkában kezdettől fogva részt vesz Szilágyi Sándor, aki az elmult évben gyakorlatilag egyedül végezte ezt a tevékenységet.











Dokumentumok – II.



BELÜGYMINISZTÉRIUM

SZIGORÚAN TITKOS!
KÜLÖNÖSEN FONTOS!

JELENTÉS

„A repülő egyetemi” összejövetelek szinhelyéről és az előadások lefolyásának körülményeiről:

A belső ellenség egyik csoportja a „repülő egyetem” keretében létrehozott egy olyan fórumot, amely alkalmas az ellenséges ideológiai nézetek terjesztésére, az ellenzéki bázis növelésére. A rendezvények szinhelye 1980. február 18 óta a Bp., XII., Óra köz 2. I. em. 2. sz. alatti lakás.

Adataink szerint a lakás 3 szoba összkomfortos, izlésesen berendezett müvészlakás.