gazdaság

Langmár Ferenc: Kis bevétel, nagy részrehajlás

Hétről hétre


Az elmúlt két évben (s várhatóan 1993-ban is) a szerencsejátékból adódó bevételek lényegesen elmaradnak a várakozásoktól, és sokak szerint a reális lehetőségektől is. Úgy tervezték, játékadóból 6,5 milliárd forint folyik be, de végül csak 2,4 milliárd lett. Nem igazolódtak azok a remények, hogy a szerencsejáték-ipar gazdasági húzóágazat lesz, s az innen származó állami bevételek rohamosan nőni fognak.

A szerencsejátékoknak két alapvető csoportja van, az engedélyköteles, sorsolásos játékok, valamint a játékkaszinók, pénznyerő- és játékautomaták.


K. F. [Kőszeg Ferenc]:


„Támogattuk a Beszélőt, a Magyar Narancsot is”, mondta Pősze Lajos leváltása után a Népszabadságnak. Való igaz: a Szerencsejáték Rt. a közelmúltban kétmillió forinttal támogatta a Beszélő Alapítványt. Cikkünk anyaga régóta birtokunkban volt. Közlésével azért vártunk, mert nem akartuk, hogy támogatási kérelmünk esetleges visszautasítása esetén úgy tűnjék, savanyú a szőlő. Az rt. pozitív válasza ezt az aggályt eloszlatta. Időközben azonban Pősze Lajosnak mennie kellett…


Langmár Ferenc: Jótett helyébe…

Beszélgetés Pősze Lajossal


– Miért olyan magabiztos?

– Mert semmilyen racionális okot nem látok a vezetőváltásra, irracionális megfontolásokkal pedig nem foglalkozom, ilyen nem kerülhet egy komoly menedzser látóterébe. Remélem, hogy a Szerencsejáték Rt. „építkezését” tovább tudom folytatni. Megszereztük a kaszinópiac 70, a lóversenypiac 90 százalékát, s most lépünk előre a pénznyerő automaták terén is. Két év alatt megszereztünk mindent. Most már egy picit elengedhetjük magunkat.

– Nem érzi, hogy többeket éppen az irritál, hogy mindent megszereztek?




Langmár Ferenc: Egyszemélyi döntések a Szerencsejáték Rt.-nél

Hétről hétre


Az rt. induláskor kapott vagyona megfelelő volt a játékok szervezéséhez; a vagyont extenzív befektetési politikával jelentősen, 1,8-ről 4,5 milliárdra növelték, állapítja meg az ÁSZ. A részvénytársaság 1992-ben 1 milliárdos befektetéssel 70 százalékos részesedést szerzett a kaszinópiacon, ez már az első, tört évben is megfelelő hozamot, 14 százalékos tőkemegtérülést biztosított. A hasznot forintos kaszinók kialakítására fordították. 1,2 milliárdos befektetéssel (amit az ÁSZ szerint tíz, Pősze Lajos szerint hat év alatt kell kifizetni – L.

Eörsi János: És akkor mi van?

Élelmiszer-ipari privatizáció


Közjogilag az égvilágon semmi. Mint tudjuk, a köztársaság minisztere felelős ugyan, de nem a parlamentnek, hanem a miniszterelnöknek. A laikus népképviselet tehetetlenségének szerez érvényt a parlament házszabálya is, amidőn nemes egyszerűséggel nem rendelkezik arról, mi történik, ha a miniszter esetleg másodszor is megbukik. A Házszabály csak ennyit ír: „…Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés alapján legkésőbb a következő ülésén napirendre tűzi.” Pont.

[Langmár Ferenc]: Külkereskedelmi titoknokok


A Beszélő olvasói az elmúlt hónapokban bőven olvashattak a külkereskedelemről, egyebek között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával (NGKM) folytatott polémia kapcsán. Kádár Béla miniszter, legutóbbi sajtótájékoztatóján, a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó konkrét kérdésekre nem tudott választ adni, de a minisztérium illetékes munkatársai fölajánlották a konzultációt. Igen ám, de a beosztottaknak erre csak a főnökük adhat engedélyt, a főnöküknek pedig az ő főnöke, és így tovább.

Langmár Ferenc: Ingyenes készpénz

Hétről hétre


Az elmúlt évek gazdasági változásai, elsősorban az infláció és az árukínálat növekedése megtanítottak minket arra, hogy nemcsak a készpénzt kell készpénznek venni. Az időleges megtakarítások több formája alakult ki. A korábban is ismert látra szóló betétek majdnem készpénznek számítottak, hiszen a számlán lévő „pénzünket”, pontosabban a bankkal szembeni követelésünket minden különösebb procedúra nélkül készpénzre válthattuk, csak be kellett fáradni az OTP-be.

Langmár Ferenc: Csomagolóművészek

Hétről hétre


Tavaly több mint 70 ezer gépkocsit vámkezeltek Magyarországon (a Kereskedelmi Vámtarifa alapján), ami után 2,4 milliárd forint vámot vetettek ki. A következőkben olyan prózai tételről lesz szó, amely –legalábbis a kiszabott/kiszabható vám alapján – ennél sokkal fontosabb: ez pedig a csomagolóanyag. Igaz, kicsit költséges csomagolásról lesz szó.

Az elmúlt két év egyik legörvendetesebb gazdasági fejleménye a működő tőke „beáramlása”, részben a vállalkozásokhoz szükséges eszközök, berendezések apportjaként.


Langmár Ferenc: Amit ismertünk, kiszámíthatatlanná vált

Beszélgetés négy gazdaságkutató cég vezetőjével


– Több, mint tíz éve, a Liska népszerűségének csúcspontján Lengyel László egy előadásában azt mondta, amit Liska csinál, az nem közgazdaságtan, hanem mozgalom: meghirdette az államhoz való tartozás értéktelenségét. Most, visszanézve a nyolcvanas évek közgazdaságtana is részben mozgalmi tevékenységnek tűnik.

Lengyel László (Pénzügykutató Intézet): A nyolcvanas évek elején – sok tekintetben éppen Liska hatására – kezdődött az, amit később reform-közgazdaságtannak neveztek.


Langmár Ferenc: Egy szózuhatag

avagy a kacsa esete a nokedlival
Hétről hétre


Kellemetlen képviselői kérdésre próbált választ adni a külkereskedelmi államtitkár-helyettes a parlamentben a múlt héten – olvasom az MTI jelentését. A képviselők arra kértek magyarázatot, hogyan lehetséges, hogy míg a jegybank szerint a külkereskedelmi forgalomban aktívum keletkezett, a statisztikai hivatal szerint jelentős a passzívum.