Skip to main content

Köszönet

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Gavra Gábor megmentette a demokraták becsületét. Nem tudom, ki és miért készítette a Fideszt a szavazók megvesztegetésével vádoló bajai videót. Kézenfekvő, hogy a Fideszt – ebben a formában legalábbis – igaztalanul vádoló film igaztalanságának leleplezése magának a Fidesznek lehetett leginkább érdeke, és egy ilyen manőver jól illene a felelősségeket szétkenő, a nehezen védhető fideszes húzásokat az ellenfelek diabolizálása alá temető Habony-stratégiába. Akármi is történt azonban, a film elkészült, és eljutott a megfelelő helyekre – az MSZP székházába és a hvg.hu szerkesztőségébe – majd működni kezdett. Abban, hogy működött, kulcsszerepe volt a hvg.hu-nak, amely – mint azt a szerkesztőség maga jelentette be – szakmailag hibásan készpénznek vette a képsorok elsődleges jelentését.

A hvg.hu-t minden jel szerint megvezették. A szerkesztőség közölte, hogy súlyos hibát követett el, Gavra Gábor főszerkesztő pedig három nap múlva lemondott. Azt tette, amit ilyenkor tenni lehet: vállalta a felelősséget és levonta a levonandó konzekvenciát. Kb. úgy, ahogy Európa jobbik felében szokás. Vagy Magyarország európaibb felében. Komolyan vette magát, a szakmáját, a tisztségét, a lapját és az olvasóit. Meg a hazáját, amit következmények nélküli országnak szokás nevezni, nem alaptalanul.

Hát most nem az volt. Köszönet érte neki.

(kép: atv.hu)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon