Skip to main content

A Jurta Színház felhívása

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


FELHÍVÁS A NEMZETHEZ:

MENTSÜK MEG A JURTA SZÍNHÁZAT!!!

A budapesti Jurta Színház Magyarország egyetlen független színházi közössége, kisszövetkezeti alapon működő jogi személyiség. A Népligetben működő 320 férőhelyes színházépület a társulat saját tulajdona; épült önerőből, tizennégy hónap alatt, 45 millió forint összköltséggel, párhuzamosan a Nemzeti Színház beinduló, majd botrányba fulladó építkezésével, amely 70 milliónyi kárt okozott az országnak…

Hihetetlen, de tény: a kulturális vezetés egyetlen forinttal sem támogatta a Jurta Színház felépítését, még az ígéreteit is letagadta, sőt olyan helyzetet teremt a színház körül, hogy működése lehetetlenné váljon. A monolit kulturális hatalom milliókat költ kedvenc színházaira, a kommersz szórakoztatás kábulatában mintha szándékosan feledkezne meg a nemzet sorskérdéséről, a magyarság méltóságáról, történelmi végveszélyéről…

A Jurta Színház 1988-ban többet tett Magyarország súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válságának őszinte elemzésén túl a megoldásáért is, mint az ország többi színháza együttvéve. Ez lett a „bűne” is: otthont adott a Magyar Demokrata Fórum nagyjelentőségű tanácskozásainak, a Jurtában működik a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Rakpart Klub, a Fidesz, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság… Itt szólaltak meg a legbátrabb és leghitelesebb hangok Erdélyért, Bős–Nagymarosért, a személyi változások szükségességéért, a parlamenti demokráciáért, a történelmi igazságtevésért, az új alkotmányért…

A Jurta Színház a demokratikus Magyarország jelképévé vált. Végzetes az útja: a nyilvánosság előtt elhallgattatják, vezetőit fenyegetik, végrehajtók viszik el erőszakosan, törvénysértő módon a hangberendezéseit…

Legújabban a sajtóban szaporodtak el a Jurta elleni durva, irányított támadások, felszámolással fenyegetve a kisszövetkezetet, megsemmisítésre ítélve a Jurta Színházat. A csődeljárás gyalázatos eszközéhez nyúlnak, veszélyeztetve a nemzeti közmegegyezés esélyeit…

Kezd valóssá válni a félelem, hogy a májusi radikális személycserék nem képesek felszámolni a rendszer mélyében gyökerező, népi nemzeti kultúrát pusztító erőket, a mai Révai-utódokat, Aczél György leghűségesebb tanítványait…

MENTSÜK MEG A JURTA SZÍNHÁZAT!!!

Felhívással fordulunk a demokratikus érzelmű, a nemzeti Magyarország megteremtéséért küzdő honfitársainkhoz. Kérjük: anyagilag támogassák a Jurta Színházat, mert ellenfeleink csődeljárás megindításával kívánják felszámolni függetlenségünket… A nemzet egészéhez fordulunk, számítva az itthoni és a határokon kívül élő magyarság anyagi támogatására. Kérjük a felhívás terjesztését baráti, rokoni, munkatársi körökben.

Erdélyben ősi magyar települések ezreinek eltörlését tervezik, itthon betiltások, elhallgattatások vagy csődeljárás jelzik ugyanazt az utat.

A Jurta súlyos anyagi gondokkal küzd. Adósságállományunk 25 millió forint, amely kizárólag a színházépítés mesterséges akadályoztatásából adódik. Igaz, 1987-ben még a terhek átvállalását ajánlották fel, de a múlt év végén nyilvánvalóvá vált, hogy nincs segítség. A Jurta elhatározta: öt évre szóló középlejáratú hitel felvételével rendezi tartozásait. Építőipari részlegünk évi 15 milliónyi munkát végez el, fedezetül szolgálva a hitel reális visszafizetésének. Mára nem kapunk építőipari anyagot az ALUKER-től, számlavezető bankunk: a BUDAPEST BANK nem ad hitelt, és ha netán valamelyik hazai pénzintézet mégis segíteni szeretne, azonnali letiltást kap…

A Hatalom bekerített bennünket. A Jurtának mégis, minden nehézség ellenére fenn kell maradnia!

Levélcímünk: J. Sz. 1399 Bp. Pf. 629.

Adományaikat vagy átutalással (BB-208-69977-7014) vagy a postacímre küldött pénzesutalvánnyal tudják részünkre eljuttatni. A külföldi adományozók a Magyar Nemzeti Bankon keresztül juttathatják el valutájukat.

Budapest, 1988. július 10.

Jurta Színház


































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon