Skip to main content

A székely kapu meg a jogszabályok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A 10/1970. ÉVM–EÜM-rendelet szabályozza a temetők rendjét, melynek értelmében a temető területén építményt elhelyezni csak a temetőt fenntartó szerv engedélyével szabad.

A rendelet végrehajtására kiadott, jelenleg is hatályos 4/1973. évi Fővárosi Tanács-rendelet egészen konkrétan meghatározza, hogy a temető területén mit és hogyan lehet építeni.

A tanácsrendelet 14. § (4) bek. értelmében a temető területén csak sírok, sírboltok, urnafülkék díszítésére szolgáló tárgyakat (virág, dísznövény, váza, mécses, sírlámpa stb.) lehet elhelyezni, az egyéb tárgyak elhelyezésére a Temetkezési Intézet előzetes engedélye szükséges.

Az engedély nélkül elhelyezett tárgyakat a Temetkezési Intézet jogosult saját hatáskörében eljárva eltávolítani, a hozzájárulása nélkül épített, emelt létesítményt vagy elhelyezett tárgyat lebontani.

Az engedély nélküli tárgy elhelyezőjével szemben a temető vezetője is jogosult eljárni, az engedetlenkedővel szemben rendőrség segítségét kérni, indokolt esetben szabálysértési eljárást kezdeményezni az elkövető ellen, és a kár megtérítése iránt intézkedni.

A temető, illetve az intézet igazgatója természetesen kérhet birtokvédelmet a területileg illetékes önkormányzattól, de jogosult a Ptk. 190. § (1) bek.-ben foglaltak alapján a birtoka elleni támadást önhatalommal elhárítani is, a birtok megvédéséhez szükséges mértékben.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon