Skip to main content

Az ember megszakad a röhögéstől

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Népszabadság hétvégi állandó rovatában, a Hócipősarokban ezúttal (július 8.) Selmeczi Tibor csillogtatja humorát. Arról fantáziál, hogy miként köszöntenék születésnapján Torgyán Józsefet az FKGP-nek a rendkívüli választásokon aratott elsöprő győzelme után egy hónappal, új miniszterelnökként. Elképzeli, hogyan tudósítanák a népszerű pártvezért a feléje áradó szeretetről.

A torgyáni politikai stílust parodizáló mondatok sorába beékelődik egy Fidesznek szánt oldalvágás is, imigyen: „De ünnepelnek szövetségeseink is. Orbán Viktor, a nemzeti megújulás egyik tehetséges képviselője, aki nemrégiben új arculatot teremtve, Martens-bakancsban, rövidre borotvált frizurával jelent meg pártunk debreceni tagozatánál, és kérelmezte parlamenten kívül rekedt kis csoportjának felvételét.” Miközben a hasunkat fogjuk a röhögéstől, a történeti hűség kedvéért azért felhívjuk a szerző figyelmét arra, hogy Orbán Viktornak már többször volt rövidre borotvált frizurája. Például akkor, amikor 1988. június 16-án a demokratikus ellenzék által szervezett tüntetésen testével védte az éppen szónokolni kezdő Tamás Gáspár Miklóst a rárontó rendőrökkel szemben, vagy akkor, amikor az ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain működött közre a Fidesz képviseletében. Mellesleg többek között az ilyen mondatok – mint amilyen Selmeczi fentebb idézett szövege – szavatolják, hogy a magyar szellemi elit népi-urbánus fedőnéven is emlegetett, kedvenc társasjátékának magva ne szakadjon. Egyszer pedig talán akad egy történész, aki könyvet ír arról, hogy miként befolyásolta a Fidesz politikájának változásait a negyedik hatalmi ág: a rózsaszínű magyar sajtó.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon