(kőszeg)

Nyomtatóbarát változat

Megbukott a demokrácia, megbukott az SZDSZ, írtuk a szerencsi választás augusztus 11-i első fordulója után. A felszisszenés jogos volt, ha a részeredmények árnyaltabb képet mutatnak is. Hiszen az országos méretű választási propaganda ellenére a jogosultaknak csak 19,3 százaléka vett részt a választáson, és az SZDSZ jelöltje mindössze 894 szavazatot kapott. Ez akkor is lesújtó eredmény, ha az elért 9,5 százalékkal az SZDSZ az 1990-es országgyűlési választás 4. és az önkormányzati választás 5. (!) helyéről a 3. helyre küzdötte fel magát. Hiszen a múlt év tavaszán a 4. hely is 2200 szavazatot jelentett. Az egyetlen morzsányi biztatást az nyújtotta, hogy az SZDSZ színeiben induló Egeli Zsolt – hasonlóan egyébként az MDF és az MSZP jelöltjéhez – a kerület minden helységében kapott szavazatot. Ezt az eredményt sem a Fidesz, sem a kisgazdák, de még az SZDSZ-nél eredményesebb kereszténydemokraták sem könyvelhették el.

Tisza Kálmán öröke

A szerencsi választókerületben a pártok közül a legnagyobb taglétszámmal az MSZP rendelkezik, az SZDSZ-nek mindössze négy helyen van szervezete (Szerencs, Tokaj, Tiszakarád, Tállya). Az önkormányzati választáson mind a 35 településen független polgármestert választottak meg, igen sok helyen – így Szerencsen is – a régi tanácselnök indult függetlenként. Ezek a független emberek még elkötelezett korukban megszokták, hogy a kormányzathoz, a felsőbbséghez kell lojálisnak lenni.

Egy héttel a választások előtt, szeptember 7-én, szombaton Boross belügyminiszter Tokajban összehívta a választókerület polgármestereit. Természetesen tartózkodott a választási propagandától, csak a választáson való részvételre buzdította a polgármesterek közvetítésével a lakosságot. A közbiztonság helyzetéről szólva megemlítette, hogy a Pénzügyminisztérium a költségvetés rugalmas kezelésével lehetővé tette, hogy a BM 3000 fővel emelje a rendőrség létszámát.

Magda Gábor szerencsi polgármester levéllel fordult a város valamennyi választójához, és személyesen kérte őket, hogy szavazzanak arra a jelöltre, „akit méltónak találnak arra, hogy gondokkal küzdő településünket az Ország Házában szakértelemmel és méltóan fogja képviselni”. Hiszen „ahogyan nem lehet országunk parlament nélkül, úgy nem lehet lakóhelyünk sem országgyűlési képviselő nélkül!”.

Közvetlenül a választás előtt, 12-én este a tévé  bemondója  a  folyamatos  hírközlést mintegy megszakítva jelentette be az MTI friss hírét: a költségvetés 800 millió forintot fordít a bortermelési válság kezelésére, és vissza fogja szorítani a termelést a nem történelmi borvidékeken. Tokajban 184-ről 485-re, Mádon 398-ról 713-ra, Olaszliszkán 148-ról 267-re ugrott Kupa Mihály támogatóinak száma.

Számok

A választáson részt vevők száma 9608-ról 14 580-ra nőtt. A második forduló vesztese az MSZP-s Semsey Barna, aki az augusztusi 880-nal szemben most csak 655 szavazatot kapott, s így a 710 szavazatos kisgazda Pelsőczi László mögé szorult vissza. A független Boros László (a tokaji szabad demokraták különjelöltje) és a fideszes Bordás István a második forduló előtt visszalépett – az utóbbi az SZDSZ javára. Szavazatainak számát leginkább Egeli gyarapította: 894-ről 2134-re (az érvényes szavazatok 9,46 százalékáról 14,8 százalékára). A kereszténydemokrata Sója Szabolcs növekménye csak 588 szavazat volt, s a különbség a szavazati arányuk között 10,2 százalékról 2,9 százalékra csökkent. De Sója doktor is kitört szűkebb pátriájából: míg az első fordulóban 1961 szavazata közül 1077 származott abból a négy községből, ahol körzeti orvos, a mostani 2549 szavazatából csak 1209 hazai.

Kupa Mihály a korábbi 4353 szavazatával szemben 8106-ot szerzett, s így verhetetlennek bizonyult.

Egeli minden helységben növelte a szavazatainak a számát. Különösen jelentős volt az emelkedés Szerencsen (366 – 749), Tarcalon (35 – 177), Taktaszadán (48 – 147), Taktabálon (22 – 58) és Mezőzomboron (13 – 57). Ebben a két utóbbi községben, amelynek nagyobb számú cigány lakosa van, a helyi Phralipe-szervezet is Egelit támogatta.

A siker – a viszonylagos siker – elsősorban az átgondolt és kitartó kampánynak meg a jelölt állandó jelenlétének köszönhető. Különösen hatékonynak bizonyult egy szórólap, amelynek egyik oldalán újságidézetek a kormány új adókoncepcióját mutatják be, a másik oldalán pedig ez a felirat olvasható: Adóemelés: NEM! De semmilyen kampányfogás nem lett volna eredményes, ha az SZDSZ-nek nem lennének bizalmi tartalékai. Nemcsak mélységesen antidemokratikus, de célszerűtlen is lett volna, ha az SZDSZ a választás iránti érdeklődés elaltatására játszik. Ha egyetlen SZDSZ-választó se megy el szavazni, a résztvevők száma 108-cal akkor is meghaladta volna a szükséges minimumot.

E részsikerek ellenére nagy vidulásra nincs ok. Az első forduló után leírt kívánalom, hogy az SZDSZ-nek „le kell vonnia a tanulságot” a választási eredményből – nem vesztette érvényét.

Amikor az Angliáért vívott légicsata véget ért, Hitler állítólag azt mondta a német pilótáknak: „És ti mégis győztetek!” Na, ez az az optimizmus, amit nem kell magunkévá tennünk.

• Belföld