(kőszeg)

Nyomtatóbarát változat

Valamikor, amikor még urak voltak az urak, a parlamentben lezárhatatlan vitákat a párbajteremben intézték el. Feljelenteni a sértőt sokkal kevésbé elegáns. Párbajban sebet kapni a bátorság jele. Egy feljelentést elbukni – csak hasraesés.

A politika folytatása

A miniszterelnök megóvhatta volna magát ettől, ha nem próbálja a politikát a büntetőjog eszközeivel folytatni. Idén nyáron először történt meg, hogy a kormány két képviselő -– Eörsi Mátyás és Torgyán József – ellen büntető feljelentést tett. Nem egy személy jelentett fel egy másik személyt, ahogy személyes sérelmek (becsületsértés, rágalmazás) esetén szokásos, hanem a kormány feje (illetve az egyik minisztere) mint hivatali felettes jelentette fel a képviselőket. Hivatalos személy megsértése miatt. Ez – ellentétben a rágalmazással – nem magán-, hanem közvádas ügy. Az ügyészség, amely amúgy is a kormány alárendeltségébe vágyik, szép engedelmesen elfogadta a feljelentést, és vádat emelt. A két feljelentett közül az elsőt december 1-jén első fokon felmentették. Bűncselekmény hiányában.

A sértés

Eörsi Mátyás június 6-án a televízió Hőmérő című műsorában az alkotmányosság kérdéseiről vitázva Debreczeni Józseffel azt mondta: Horváth Balázs belügyminiszter a taxisblokád idején „azt fontolgatta, hogy a tömegbe lövet”. Derekas sértés, amikor a kormány éppen azon dolgozik, hogy háborús bűnösként bíróság elé állíttassa azokat, akik 1956-ban valóban a tömegbe lövettek.

Eörsi helyzetét nehezítette, hogy hivatalos személy megsértése esetén valóságbizonyításnak csak akkor van helye, ha azt a közérdek kívánja. Az ügyészség úgy találta, a közérdek csak azt kívánja, hogy Eörsi vádlott bíróság elé kerüljön, és – minden ellenzéki okulására – elítéltessék. Így nem rendelte el, hogy az illetékes hatóságok, a rendőrség, a Belügyminisztérium a valóság teljes felderítése érdekében adják ki az ügyre vonatkozó, jobbára állam- vagy szolgálati titkot képező irataikat. Javította viszont a helyzetét, hogy időközben megnyílt a lehetőség: a jogsérelmet szenvedett magyar állampolgár a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Ott már előfordult, hogy hasonló ügyben a feljelentett nyert.

Az ítélet indoklása

Alkalmas-e Eörsi Mátyás kijelentése Horváth Balázs volt belügyminiszter lejáratására, a hivatala működésébe vetett bizalom megingatására? – ez volt a per kérdése. Felmentő ítélete szóbeli indoklását dr. Dénes Veronika további kérdések köré építette.

Ki mondja a hivatalos személyt sértő szavakat?

Kiről mondja?

Hol, milyen szövegkörnyezetben?

Mit mond?

1. Országgyűlési  képviselő  mondja, akit szélesebb véleménynyilvánítási szabadság illet meg, mint a többi állampolgárt. Ez a szabadság azonban nem korlátlan; korlátja a másik személy joga, a becsületsértés, rágalmazás tilalma, amely a képviselőre is vonatkozik.

2. A volt belügyminiszterre mondja. A hivatalos személyt visszamenőleg nem illeti meg a fokozott védelem, de Horváth Balázs ma is miniszter, így a belügyminisztert sértő kijelentés a tárca nélküli miniszter tekintélyét is rombolja.

3. Eörsi Mátyás szavai egy tévévitában hangzottak el, amely arról szólt, van-e alkotmányos válság. Az Eörsivel vitázó Debreczeni József a köztársasági elnök jogsértő magatartásáról beszélt. A vitának része volt különböző hivatalos személyek döntéseinek kritikai elemzése.

4. Eörsi azt állította, hogy a belügyminiszter fontolgatta, a tömegbe lövet. Az akaratelhatározás általában kívül esik a büntetőjogon, a puszta szándékot, ha nem követi konkrét előkészület, nem lehet büntetni. A rágalmazás azonban elkövethető azzal is, ha feltételezem, hogy a megrágalmazott mit szándékozott tenni. Eörsi szerint a belügyminiszter a fegyverhasználatot fontolgatta. A rendőrség hatályos szolgálati szabályzatának 222. és 225. pontja értelmében a közúti közlekedés erőszakos akadályozása, a közüzem működésének akadályozása, a közrendre veszélyes csoportosulás esetén van helye fegyverhasználatnak a tömeggel szemben. Márpedig a taxisblokád után kihirdetett amnesztia éppen ezeknek a cselekményeknek a büntethetősége alól mentesítette a blokád résztvevőit. Bár a belügyminiszter egyedi ügyekben nem utasíthatja a rendőrséget, a taxisblokád nem egyedi ügy volt, hanem válsághelyzet, amelyben a döntés joga és felelőssége a kormányé és azon belül a belügyminiszteré. Horváth Balázsnak joga volt ilyen utasítást adni, következésképp fontolgathatta, hogy valóban ad-e. Eddig a tárgyalóteremben elhangzott indoklás.

A sértett dicsősége

A bíróság tehát azért mentette fel Eörsi Mátyást, mert úgy ítélte meg, hogy Horváth Balázs valóban azt tette, amit Eörsi Mátyás feltételezett róla. Nem kellett hozzá formális valóságbizonyítás. Horváth Balázs 1990. október 26-án reggel kijelentette: a rendőrség a rendet délben minden törvényes eszközzel helyreállítja. Ebben a pakliban bizony benne volt a tömegbe lövetés is.

Csakhogy Barna Sándor akkori budapesti főkapitánynak (és néhány más rendőri vezetőnek) eszébe jutott, épp három napja hallottak kemény szavakat a magyar nép hóhérairól, akik 1956-ban a tömegbe lövettek. Úgy gondolták, inkább nyomban elmennek nyugdíjba, minthogy harmincöt év múlva a kilencvenéves Horváth Balázs oldalán kelljen bíróság elé állniuk. És közölték a miniszterrel: nem alkalmaznak minden törvényes eszközt. Tessék tárgyalni!

A miniszterelnök feljelentése nyomán keletkezett ítélet felmagasztalta Horváth Balázst. A bíróság kimondta, hogy fontolgatott.

Pedig csak beszélt.

• Belföld