Skip to main content

Dokumentumok a litvániai puccskísérletről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Litvánia


titkos!

ÜTEMTERV-TERVEZET
a litvániai politikai válság leküzdését célzó intézkedésekről

1990. április 16.

1. Teljes egészében az egész időszakra be kell szüntetni a Litván SZSZK-ba irányuló szállításokat:

az [alábbiak] importját:

1.1. babkávé és neszkávé, kakaóféleségek, édességiparban felhasználható nyersdió- és mandula, valamint a növényi olaj, maláta, hal és haltermékek, cukor, citromféleségek

1.2. szőlőbor, konyak és pezsgő

Felelős: az SZSZSZK Kereskedelmi Minisztériuma, az SZSZSZK Ágazatközi Gazdasági Tanácsa, ÁKGT (A. Ny. Trosin et.)

1.3. élelmiszer- és takarmánygabona

Felelős: az SZSZSZK Minisztertanácsának Élelmezési és felvásárlási Állami bizottsága, az SZSZSZK ÁKGT (A. Ny. Trosin et.)

1.4. komplett és más berendezésfajták (szétosztani a többi szövetségi köztársaság között)
Felelős: az SZSZSZK Ellátási Bizottsága, SZSZSZK ÁKGT, Állami Technikai Bizottság Főhivatala (Ny. Sz. Lunyev et.)

1.5. közszükségleti cikkek

Felelős: Kereskedelmi Miniszt., SZSZSZK ÁKGT (A. Ny. Trosin et.)

1.6. olaj a Mozsajszki olajfeldolgozó üzembe

Felelős: az SZSZSZK Olaj- és Gázipari Minisztériuma, az SZSZSZK Ellátási Bizottsága (Ny. Sz. Lunyev et.)

RENDELET
a rádió és televízió működésének ellenőrzés alá vételéről

A Litván Nemzeti Megmentés Bizottságának hivatalos figyelmeztetése ellenére a köztársaság Rádió és Televíziós Bizottsága tovább folytatja a feszültség fokozását a lakosság körében, dezinformálja az embereket a Litvániában zajló eseményekről, szovjetellenes propaganda terjesztését szolgálja. A lakosságnak a köztársaság vezetésére törő szeparatista csoportosulások általi megdolgozása és becsapása eszközévé vált.

E jogellenes tevékenység megállítása, a közrend és nyugalom fenntartása érdekében a Litván Nemzeti Megmentés Bizottsága ELRENDELI, hogy:

1. a munkásőrök vegyék ellenőrzésük alá a Rádió és Televíziós Bizottság működését, a tévétornyot, valamint a köztársaságban található többi rádiós és televíziós objektumot,

2. a Vilniusi Helyőrség parancsnoka, valamint az SZSZSZK belügyi csapatainak parancsnoksága nyújtson segítséget a munkásőrségnek a nevezett rendelet végrehajtásában.

a Litván Nemzeti Megmentés Bizottsága
Vilnius, 1991. január 12. 23.00 óra
(a fönti rendeletet a tévétorony elfogalalása után adták ki)




Világ Proletárjai, egyesüljetek!
A Szovjetunió Kommunista Pártja
Litvánia Kommunista Pártjának
Központi Bizottsága
Vilnius, Lenin sugárút 11. tel: 61-53-79
1991. március 14. No. 26-2/13
SZKP KB Hivatkozási szám: 174/15
V. Mihajlov et.-nak, a Nemzetiségi Politikai Osztály vezetőjének

Tájékoztatjuk, hogy 1990. december 16-án 22 társadalmi szervezet és mozgalom képviselői megalakították a Litvániai Demokratikus Erők Kongresszusát. Elnökéül M. Burokeviciust, az SZKP Politikai Bizottságának Tagját, a Litván Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát választották.

A kongresszus tagszervezetei:

1. Litván Kommunista Párt
2. A Litván SZSZK Állampolgári Bizottsága
3. A Litván Dolgozók Szocialista Szövetsége
4. A Litván SZSZK Dolgozóinak Szövetsége
5. A Burzsoá Nacionalisták Áldozatainak Szövetsége
6. A Litván SZSZK Értelmisége
7. A Szovjethatalomért Harcolók Egyesülete
8. Litván Földművesszövetség
9. A háború és a munka veteránjainak köztársasági
tanácsa
10. Lengyelek Litvániai Társadalmi Szövetsége
11. Orosz Társadalmi Szövetség
12. Kaunas Kommunistái
13. „Egység” Litvániai Intermozgalom
14. A Litván SZSZK Szovjet Kulturális Társasága
15. Litvánia Szláv Társasága
16. A Szabad Árutermelők Egyesülete
17. Az Orosz Iskolák Tanárainak Egyesülete
18. Litván Kommunista Ifjúsági Szövetség
19. Internacionalista Harcosok Köztársasági Tanácsa
20. A Demokratikus Litvániáért Mozgalom*

*A lista a szervezetek vezetőinek nevét is tartalmazta




M. Sz. Gorbacsov et.-nak,
a Szovjetunió Elnökének,
Az SZKP KB Főtitkárának

Igen tisztelt Mihail Szergejevics!

A Litvániában mára kialakult helyzet válságos, robbanásveszélyes jellegű. A nép, a köztársaság és az egész államunk sorsa iránt érzett aggodalom arra kényszerít, hogy a következő javaslatokkal folyamodjak Önhöz:

Első: Litvánia szeparatista vezetése nyíltan arra tör, hogy elszakítsa a köztársaságot a Szovjetuniótól, és visszaállítsa a burzsoá rezsimet. Litvánia parlamentje és kormánya hivatalos nyilatkozataikban és dokumentumaikban állandóan arra indítják a lakosságot, hogy ne teljesítse a szovjet állam törvényeit, a Szovjetunió Elnökének Parancsait, a szövetségi kormány rendeleteit. Rendszeresen azt hangoztatják, hogy a Litván SZSZK nem része a Szovjetuniónak, s hogy az SZSZSZK Litvánia számára idegen állam.

Mára abszolút világossá vált, hogy V. Landsbergis és környezete az Unióval kialakult alkotmányos konfliktus semmiféle politikai rendezésébe nem egyezik bele.

Másodszor: Általános elismerést nyert a litvániai szovjet állampolgárok politikai és humán jogainak nagyon durva megsértése. (…)

4. Végiggondoltuk és kidolgoztuk a közrend és közbiztonság elnöki kormányzás alatti maximális fenntartására vonatkozó intézkedések tervét. Ennek érdekében:

a) Vilniusban, Kaunasban, Klaipedában, és Sauljában kijelölésre kerültek az ellenőrzés alá veendő objektumok, elkészült elfoglalásuk terve, kijelölésre kerültek a felelős személyek,

b) megtörtént a szükséges hivatalos kapcsolatfelvétel a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma, a Szovjetunió és a Litván SZSZK KGB-je és Belügyminisztériuma képviselőivel

c) meghatározásra került az elnöki kormányzás bevezetése idején s azt követően foganatosítandó politikai és propaganda-intézkedéskomplexum.

5. Az elnöki kormányzás bevezetése után a Litvánia területén lévő nagyvárosokban életbe lép az 1990. április 3-i rendkívüli állapot alatti jogrendről szóló törvény.

6. A politikai, gazdasági és jogi helyzet stabilizálódása után az Állami Politikai Bizottság és végrehajtó szervei a Szovjetunió Elnöke által megállapított időpontban új Litván Legfelsőbb Tanácsi választásokat szerveznek, s a teljhatalmat az újonnan megválasztott parlamentnek adják át.

M. Burokevicius
A Litván Kommunista Párt KB első titkára
a Litván Demokratikus Erők Kongresszuságnak elnöke
1991. január (pontos dátum nélkül)




1991. december 17.
B. Ny. Jelcinek,
Az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökének

Tisztelt Borisz Nyikolajevecs!

A Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészsége befejezte az 1991 januárjában és augusztusában Litvániában végrehajtott puccskísérlet ügyében indított nyomozást.

Megállapítást nyert, hogy 1991. január elején a Litván Kommunista Párt és az SZKP moszkvai vezetői államcsíny- tervet dolgoztak ki. A tervet a KGB, a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma és belügyi csapatai hajtották végre, melynek során a Litván Köztársaság számos államhivatalát elfoglalták. Az ostrom alatt lőfegyvereket, harci eszközöket vetettek be, 14 főt meggyilkoltak, több mint 600 személy sérült meg különböző mértékben.

A bűnténnyel kapcsolatban összegyűjtött bizonyítékok. alapján büntetőjogi felelősségre vonható számos olyan személy, akik miatt litván polgárok estek áldozatul vagy sérültek meg, illetve több mint 100 millió rubel értékű állami és magánvagyon eltűnt, megsemmisült vagy megrongálódott.

Mivel a fenti bűntényt elkövető személyek jelenleg Oroszország területén találhatók, továbbá, mivel az államközi kapcsolatok jelenlegi állása szerint a Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészségének nincs joga ahhoz, hogy Oroszország területén nyomozótevékenységet folytasson és büntetőjogi felelősségre vonjon bárkit is, Önhöz fordulunk azzal a kéréssel, járjon közbe az alábbi személyek kiadatásához, hogy a Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészsége büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezhessen. Nevezett személyek 1991. január 13-án az alábbi posztokat viselték:

1. Burokevicius M. M. – az LKP első titkára
2. Jarmalavicius J. J. – az LKP KB ideológiai osztályvezetője
3. Juhnevicius R. K. – az LKP KB jogi-politikai osztályának munkatársa
4. Kasperavicius E. V. – az LKP KB szervezeti osztályvezetője
5. Naudziunas A. J. – az LKP KB titkára
6. Surupov, V. B. – az LKP KB ideológiai osztályvezetője
7. Szubbotin A. Sz. – a vilniusi telefonhálózat mérnöke
8. Senyin O. Sz. – az SzKP KB titkára
9. Krjucskov V. A. – a KGB elnöke
10. Kalganov J. A. – a KGB III. főosztályának helyettes vezetője
11. Caplin Sz. A. – a Litván KGB első elnökhelyettese
12. Golovatov M. V. – a KGB „A” különleges csoportjának helyettes vezetője
13. Jazov D. Ty. – a Szovjetunió honvédelmi minisztere
14. Acsalov V. A. – a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettese
15. Kosztre V. V. – a 76. Pszkovi hadosztály parancsnokhelyettese
16. Belousz G. Sz. – a vilniusi helyőrség katonai kommendánsa
17. Uszhopcsik V. Ny. – a vilniusi helyőrség parancsnoka
18. Asztahov Ny. V. – a 78018. egység parancsnoka
19. Szibirjakov V. J. – a 74268. egység zászlóalj parancsnoka
20. Mahov Sz. A. – a 74268. egység századparancsnoka
21. Gyemidov Ny. I. – a Szovjetunió belügyminiszter-helyettese
22. Zsitnyikov A. V. – a Szovjetunió Belügyi Csapatainak hadosztály-parancsnoka
23. Makutyinovics B. L. – a Litván Belügyminisztérium különleges rendeltetésű csapatainak törzsparancsnoka

Ezenkívül, a föntebb kifejtett okokból közreműködését kérjük abban is, hogy az illetékes oroszországi szervek tegyék lehetővé a Litván Legfőbb Ügyészség munkatársainak, hogy tanúként kihallgassák a következő személyeket (15 személy felsorolása következik – a szerk.)

Reméljük, hogy kérésünk pozitív megoldása elősegítené a törvényesség helyreállítását, amire népeink és államaink törekszenek, a bűnösök pedig elnyernék méltó büntetésüket.

Tisztelettel
A Litván Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke
Vytautas Landsbergis


































































































































































Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon