Takács Zsuzsa

Nyomtatóbarát változat

1. A jeges partszegélyen

A jeges partszegélyen egy bokron
Fönnakadva a félkarú öngyilkos
kabátujját széttárva mentegetőzik,

hogy kivégezte magát. Ne legyen
megcsúfolva, kéri, minden
erőfeszítése, ha egyszer eddig

húzta! Számítsák be legfőbb
törekvése irányultságát, ha már
általános törvényhozás alapjául

nem szolgálhat törekvése.

2. Jégtáblák

Visszament álmai színterére,
lebukott a töredezett jégtáblák alá,
és meleg forrást keresett. De: nincs-

e túl késő – kérdezte önmagát –
megmenekülni. Még órák telnek el, hogy
fölkel a Nap, és becukrozza

a tört felületeket. És be kellett látnia,
hogy elvetve a kocka, nincs
visszaút. Ha megadta magát

a gyilkos sugallatnak, süllyednie kell.

3. Sokk

„A meder szélére kapaszkodva
láttam volna a felkelő napot.
Aranyba mártózott volna testem.
De lapos tárgyként vonszoltak el
a reggel emberei a megsértett folyó
tekintetétől minél messzebb.”

Versillusztráció

• Vers

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges