Apostol Péter

Nyomtatóbarát változat

A kábel kelendő, alkalmas kötegekbe rendezve még inkább, tehát arra is szükség van, aki konfekcionálja. Mert ezt a munkát nem lehet gépesíteni, illetve biztosan lehetne, csak az túlontúl drága. S ez itt a lényeg, a drágaság. A munkaerő ára.

Gyárat avattak Móron, s azért itt, mert Mór Magyarországon van. Messze a Michels cég Észak-Rajna-Vesztfáliában lévő anyaüzemétől, ahol ugyanezért a munkáért a többszörösét kell kifizetnie a tulajdonosnak.

A gyárudvaron takaros sátrakat állítottak fel a jeles alkalomra. Tálcákon falatnyi szendvicsek, pezsgő, üdítő, kávé. A megélénkülő szélben pörköltszaftszag. A konyhasátorban jelentős dolgok történnek. Persze azon kívül is. Sürgés-forgás, szapora magyar–német, német–magyar beszéd. Eljött a Michels vezérkara, a városi notabilitás, minisztériumi és követségi (német) tisztségviselők, a Móri Ifjúsági Fúvószenekar Ácsai Sándor karnagy vezetésével. Kosztümök, öltönyök, formaruhák. És az elmaradhatatlan biztonsági emberek. Fülükből konfekcionált kábel lóg. Távreccsen egy hang: Jenőt rendeli a hátsó kapuhoz.

Benn az üzemcsarnokban rend, tisztaság és fegyelem. Semmi pörköltszaftszag. A munkásosztály munkával ünnepel, két műszakban. Látszólag semmiség, amit csinálnak. Összeválogatják a kábeleket, szigetelőszalaggal, patentokkal, övekkel egymáshoz rögzítik őket. Akik itt dolgoznak, többségükben lányok, asszonyok. A műszaki osztály vezetője szerint a karjuk, a csuklójuk van leginkább igénybevéve. Hogy ki mennyit keres, titok. A lányok azonban beszélgetnek egymással, és nem túl elégedettek a fizetésekkel. Az átlag húszezer forint lehet (bruttó), de a selejtért levonás jár. Minden munkapadnál fémkeretes irattartó. Azon papír a dolgozó nevével, s alatta német és magyar nyelven az értékelés: „laza kötegelés”, s mellette 5 strigula.

A rövid terepszemle a munka világában arról győz meg: kábelt konfekcionáló asszony sem szeretnék lenni. Ha már lenni kell valaminek, akkor talán biztonsági ember. Itt most könnyű dolguk van, áttekinthető a terep. Az egybegyűltek egybegyűltek, s a tág terű sátor alatt fegyelmezetten hallgatják a szónokokat. Üdvözlő beszédek diszkrét tapssal.

Nincs disszonáns hang. Minden és mindenki a korrekt együttműködést dicséri. Tiszták a játékszabályok, semmi sem marad rejtve. Stephan Szakal, a Német–Magyar Ipar- és Kereskedelmi Kamara képviselője szerint „Németországban sok cég kényszerül arra, hogy bizonyos komponensek gyártását kitelepítse annak érdekében, hogy gyártmányai a világpiacon versenyképesek maradjanak”. Megjegyzi azt is, hogy Lengyelországhoz és a Szlovák Köztársasághoz képest itt, minálunk az átlagbérek viszonylag magasak, ami csak akkor tartható, ha a magyar vállalatoknál magasabb termelékenységet érnek el. A német nagykövetség kereskedelmi tanácsosa mindezt megfejeli azzal, hogy a külföldi cégek adótámogatásának év végi megszűnte után is demonstrálni kellene: szívesen látják a befektetőket.

Felszólalt Westfelhaus úr, a Michels GmbH felügyelőbizottságának elnöke, Günther Mertin úr, a GmbH ügyvezetője, Kocsis István, az IKM helyettes államtitkára, Hans-Jürgen Moecke, a német követség gazdaságpolitikai referense, a már említett Stephan Szakal, valamint Szántó Hajnalka kábelkonfekcionáló.

Szántó Hajnalka rövid beszéde elején a maga és munkatársai nevében üdvözölte a megjelent tulajdonosokat és a kedves vendégeket. Mint megtudtuk: a dolgozók számára nagy öröm ez a nap, hisz találkozhattak azokkal az emberekkel, akik a gyár alapítását elhatározták és megvalósították. „Akik segítettek abban, hogy Magyarországon, sőt mi több, Móron, a mi városunkban épüljön fel ez a szép gyár.”

Szántó Hajnalka kábelkonfekcionáló dicsérte a szép, tiszta környezetet, „mely kedvesen és barátságosan fogadta az embereket. Ahol az öltöző, a fürdő és a szociális létesítmények is minden igényt kielégítenek.” És bár Szántó Hajnalka szerint a minőségi munka nem kis követelményeket támaszt velük szemben, ők tudják, hogy előrelépés csak akkor lesz, ha a mennyiség mellett a minőségre helyezik a hangsúlyt. „Hiszen már József Attila is azt üzente nekünk: »dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes.«”

Igaz, a költő üzent mást is, méghozzá mindjárt az idézett vers elején: „Ne légy szeles. / Bár munkádon más keres – /.” Meglehet, a csorbítatlan strófát nem tűrhette a protokoll.

• Belföld