Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


febr. 16. Torgyán József miniszteri lemondása után (febr. 8.) a kisgazda válság uralta a belpolitikai híradásokat. Néhány esemény a teljesség igénye nélkül: Torgyán József február 16-án kizáratta a magukat reformkisgazdáknak nevezők ötfős csoportját, és a párt elnökségéből kiszorította mindhárom kisgazda minisztert. 19-én az országos elnökség azonnali hatállyal felfüggesztette Bánk Attila párttagságát, és fegyelmi eljárást kezdeményezett a frakcióvezető ellen, miután korábban ő indított fegyelmi eljárást Torgyánnal szemben. Március 1-jén a frakció Bánk Attila helyére Szentgyörgyvölgyi Pétert választotta meg, Torgyán József frakcióvezető-helyettes lett. Bánkot később a pártból is kizárták. 7-én Boros Imre büntetőfeljelentést tett Szabadi Béla ellen. Torgyán Józsefet nagyszabású vidéki túrájának debreceni állomásán tojással dobálták meg.

Szinte a teljes Dunaferr-vezérkart menesztette az ÁPV Rt., mindenekelőtt a cég élén 1992 óta álló Horváth István elnök-vezérigazgatót.

febr. 19. Már az első kihallgatásán beismerő vallomást tett az a 24 éves ápolónő, akit azért helyeztek előzetes letartóztatásba, mert több mint 30 beteg meggyilkolásával gyanúsítják. Másnap Mikola István bezáratta a Nyírő Gyula Kórház 1. számú belgyógyászatát, és tisztiorvosi vizsgálatot rendelt el. Budapest vezetői visszautasították a miniszternek a főváros felelősségét érintő kijelentéseit: Szolnoki Andrea egykori felettesét, Mikolát egyenesen perrel fenyegette. Február 28-án visszaköltöztek a betegek az osztályra, mivel – a miniszter korábbi nyilatkozataival ellentétben – a tisztiorvosi vizsgálat csak kisebb hiányosságokat tárt fel.

A Happy End Kft. nyerte meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyet az Országimázs Központ hirdetett meg az ország arculatának „hiteles, a millenniumhoz méltó megfogalmazására”, s amelyhez az idén és jövőre a költségvetésben egyaránt – a reklámszakma által horribilisnek tartott – 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre. Az összegből 10,7 százalék a cég vállalkozási díja.

febr. 20. A kormány döntése alapján távozik posztjáról Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója, utódja a jelenlegi vezérigazgató-helyettes, Faragó Csaba lesz. A döntésben közrejátszhatott az is, hogy Gansperger nem fogadta el tizenkét, összesen 20 milliárd Ft értékű állami tulajdonú agrárcég átadását a Magyar Fejlesztési Banknak.

febr. 21. A kormány a belügyminiszter és a legfőbb ügyész vizsgálatát kéri a Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásáról készült számvevőszéki jelentés miatt, az ugyanis megállapította, hogy az alapítványnak a szociális üdültetés fedezésére átadott 4 milliárd értékű ingatlanból már csak 42 millió forint értékű vagyona maradt. Később az alapítvány felügyelőbizottsága is feljelentést tett.

febr. 22. Demszky Gábor felmondottnak tekintette az MSZP és az SZDSZ fővárosi koalícióját.
A Fidesz és a szocialisták által megszavazott hannoveri villamosvásárlás miatti szakítást az MSZP fenntartásokkal fogadta.

febr. 23. Matolcsy György bejelentette, hogy a Széchenyi-terv keretében 12 pályázó közül elsőként Debrecen, Pécs, Sopron és Szeged konferenciaturizmus-fejlesztési programja nyert összesen 2,7 milliárd forintos állami támogatást.

febr. 25. Állami pénzek vétkes felhasználásával vádolja a Környezetvédelmi Minisztériumot a parlament szakbizottságának vezetője, Illés Zoltán, aki elmondta, hogy a ciánszennyezés következményeinek vizsgálatáért az akkori miniszter, Pepó Pál városa, Debrecen, 150 millió forintot kapott, miközben a Központi Kémiai Kutatóintézet 8 millióért végezte volna el a munkát.

febr. 26. Megkezdődött annak a törvényjavaslatnak a bizottsági vitája, amelyik a Történelmi Hivatalt nemzetbiztonsági szaklevéltárrá alakítaná, és 150 évre titkosítaná azoknak a személyes adatait, akik a diktatúra alatt besúgók, illetve állambiztonsági munkatársak voltak. Demeter Ervin javaslata alapján az iratokat történészek sem kutathatnák.

febr. 27. Lemondott tisztségéről Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. elnöke. Szabó 1999 májusában 8 milliárdos hiánnyal vette át, és több mint 20 milliárdossal adja tovább a cégét, miközben az MTV lényegében a teljes ingatlanvagyonát elvesztette, és az értük kapott bevételeket is felélte.

Jászladányban kétnapos éhségsztrájkot kezdtek a romák, mert a helyi kisebbségi önkormányzat sérelmezi, hogy a települési önkormányzat „csak jó magaviseletű” tanulóknak alapítványi iskolát indítana, ahonnan várhatóan kiszorulnának a cigány tanulók. A települési önkormányzat egyelőre a tiltakozás nyomán sem állt el szándékától.

febr. 28. Kovács László és Demszky Gábor közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy – a főpolgármester korábbi kijelentéseivel ellentétben – mégsem bomlik fel a fővárost irányító MSZP-SZDSZ koalíció, s megállapodtak abban is, hogy amennyiben az eddig lefolytatott közbeszerzési eljárás törvényes volt, az SZDSZ hajlandó támogatni a hannoveri villamosok megvásárlását.

márc. 1. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma nem választotta elnökké az intézmény élére Marinovich Endrét, az Antall-kormány volt kabinetfőnökét.

márc. 2. A szokásoktól eltérően pénteken ült össze a kormány, mert a miniszterelnök horvátországi edzőtáborban készült a tavaszi bajnoki idényre. A korábban a maródiak listájára került, térdsérüléséből csak lassan felépülő Orbán tavasszal biztató formát mutat: a Dorog és a BVSC elleni edzőmérkőzésen is góllal hívta fel magára edzője figyelmét.

márc. 5. Fodor Gábor (SZDSZ) a parlament plenáris ülésén napirend előtt elképesztőnek nevezte azokat a híreket, amelyek egy angol folyóiratban, a Jane’s Intelligence Digest-ben jelentek meg, és amelyek szerint az orosz titkosszolgálat áll a zámolyi romák kivándorlásának hátterében. Hende Csaba államtitkár válaszában utalt arra, hogy a magyarországi cigányság valóban súlyos helyzetben van, ám – fűzte hozzá – a kormány a középtávú intézkedéscsomag folytatásával komoly lépéseket tesz a romák felzárkóztatásáért. Krasznai József, a zámolyi romák szószólója szerint a Jane’s informátora maga Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter volt.

Turi-Kovács Béla bejelentette: megkezdődik a fegyelmi eljárás azon személy ellen, aki a Balatonfelvidéki Nemzeti Park vendégházában több lövéssel megrongálta Somogyi Győző festményét. A műalkotás a restaurálás közben pusztult el véglegesen.

márc. 6. Három hónappal Orbán miniszterelnök gátavatása és egy nappal az ukrajnai gátszakadás után Tarpánál átszakadt a Tisza gátja. Az ár által elöntött nyolc község 7 ezer lakójának el kellett hagynia otthonát. Kispalád községnél átbukott a gáton a Palád-Csécse főcsatorna vize is. 8-án Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke utasítására átvágták a 41-es utat, azzal, hogy majd nyúlgátakkal védik meg az észak-beregi térséget, a víz azonban három nap múlva Ukrajnáig jutott. Az áradás egy héttel később már húsz magyarországi települést öntött el, és több mint 11 ezer embert kellett kiköltöztetni. A helyreállítás költségeit 20-25 milliárdra becsülik.

Az OTP és az ÁPV Rt. között üzletkötés nélkül fejeződtek be a Postabank eladásáról szóló tárgyalások. Az OTP legfeljebb 30 milliárdot lett volna hajlandó fizetni, míg az ÁPV Rt. legkevesebb 35 milliárdra számított. A kormány március 13-ai döntése értelmében ezután a Postának szánja a Postabankot, miképpen a Földhitel- és Jelzálogbankot is.

márc. 9. Horváth Gábor külügyi szóvivő közölte, hogy eddig két család, három felnőtt és öt kiskorú zámolyi roma kapott menekült státust Franciaországban. (Három felnőtt kérelmét elutasították.) Negyven közismert személyiség levélben köszönte meg Jospin miniszterelnöknek a menedékjogi hatóság döntését. A levél élénk vitát vált ki a közéletben. (Lapzártánkig a 46 kérelmező közül 15-en kaptak menekültstátust.)

márc. 12. A Legfőbb Ügyészség újabb három hónappal meghosszabbította a nyomozást az úgynevezett Kaya Ibrahim-ügyben.

márc. 13. Borókai Gábor elmondta: megalapozatlan, méltánytalan és igazságtalan a zámolyi családok ügyében született francia döntés. Bár szerinte a romák nem politikai menedékjogot kaptak, hanem egyfajta tartózkodási engedélyt – vélekedett – tévesen – a kormányszóvivő. Borókai szerint veszélyes is lehet a francia döntés, mert itthon felerősítheti a cigányellenes hangulatot.

Kínosra sikeredett bemutatkozása dacára a parlament mezőgazdasági bizottsága támogatta Vonza András kinevezését az agrárminiszteri posztra, bár az MDF és az ellenzéki pártok képviselői nehezményezték, hogy a jelölt nem válaszolt az agrárgazdasággal kapcsolatos szakmai kérdésekre.
A testület fideszes tagjai a miniszterelnökkel folytatott konzultáció után fogadták el a jelöltet.

márc. 14. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az év első két hónapjának adatai alapján (az infláció 10 százalék felett stagnált) nincs ok arra, hogy a kormány változtasson az évi 5–7 százalékos inflációs prognózisán.

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán gyanúsítottként hallgatták ki Torgyán Attilát, akit azzal gyanúsítanak: 3 millió forint kenőpénzt kapott egy vállalkozótól, hogy Torgyán Józsefnél közbenjárjon egy pályázat kedvező elbírálása érdekében.




















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon