Skip to main content

Beszélő folyóirat, 4. szám, Évfolyam 6, Szám 4

Solymosi Bálint: Ítéletidő bolondok napján

(áprilisi járat)

Neményi László:

: Kronológia

Pikó András: „A politika sem háború”

Bence Györggyel és Kőszeg Ferenccel Pikó András beszélget a Fidesz demokráciafelfogásáról

Kovácsy Tibor - Rádai Gábor: Politikai közegben születő döntések

Tímár Jánossal beszélget Kovácsy Tibor és Rádai Gábor

: A négy pályázó

: Keleti normák – nyugati igények

: „Részrehajlástól mentesen”

Haraszti Miklós: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését

Magyar Bálint: 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten

Pető Iván: 3. Évenkénti országgyűlést Pesten

Kőszeg Ferenc: 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben

Kuncze Gábor: 5. Nemzeti őrsereg

Pete Péter: 6. Közös teherviselés

Juhász Pál: 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése

Szikinger István: 8. Esküdtszék. Képviselet egyenlőség alapján

Antal László: 9. Nemzeti Bank

Fodor Gábor: 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. A külföldieket vigyék el tőlünk

Demszky Gábor: 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak

Molnár Gusztáv: 12. Unió

: Nekünk kvóta kell! A magyar mezőgazdaság és az uniós csatlakozás

Kiss Judit: Finanszírozható-e európai uniós forrásokból a magyar mezőgazdaság?

Vajda László: Lehetőségek és korlátok

Varga Gyula: A magyar termelő kilátásai az unióban

Kulcsár László: A vidéki társadalom megújulóképessége

Fehér Alajos: A fejlesztés lehetőségei a Tisza-vidéken

Juhász Pál: Mezőgazdaságunk és az uniós kihívás

Valuch Tibor: Volt-e „szocialista” társadalom Magyarországon?

Eörsi László: A „szabadnépesek”

A székház elfoglalása

H. Szilágyi István - Loss Sándor: A „cigány per”

: Tisztelt mesterek!

Kovalovszky Márta: Ahogy történt…

Ujházi Péter: Megnyitó

F. Petres Éva: Kovács–Kovalovszky

Néray Kata: Kedves Márta és Péter!

Passuth Krisztina: Mártának és Péternek

B. Farkas Tamás - Kernács Gabriella: A dolgok összefüggnek

Kovalovszky Mártának és Kovács Péternek

Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]: Olyan ez majdnem, egészen olyan ez

Halász Tamás: Kilépni a takarásból

Frenák Pál táncos-koreográfussal beszélget Halász Tamás

: Kertek

: Kis Péter (32) építész

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon