Skip to main content

A négy pályázó

Vissza a főcikkhez →


Mária Rádió

Magyarországon a Mária Rádió Kht.-t 1997-ben alapította Habsburg Lotharingiai Mihály. A történelmi családnév manapság már nem politikai irányultságot, hanem inkább világnézeti elkötelezettséget jelent. A Mária Rádió hivatása, hogy mai emberek életén bemutassa: a mély történelmi gyökerű keresztény katolikus életforma mégis korszerű, aktuális, friss.

A magyar Mária Rádió KHT egy nagy sikerű nemzetközi rádióstársaság kötelékébe tartozik, amely alig 15 év alatt terjedt el Olaszországból, a világ minden részén. Ma 27 országban van jelen. Nyugat-Európa legtöbb országában, de Afrika, Dél-Amerika és Ázsia egyes országaiban is. Nem politikai érdekek mentén halad, hanem az evangéliumi élet vonzásával dinamikusan hódít. Rávilágít a tényre: a kereszténység képes megoldani a mai ember életét is. Különösen sajátjának érzi a szociálisan hátrányos társadalmi rétegek ügyét, és az ifjúság problémáit és a családi élet értékeit.

Ez a nemzetközi rádiós „világcsalád” fedezné a teljes technikát. A stúdió és minden berendezés készen áll. Pályázati nyertesség esetén azonnal beszállítanák, és megfelelő időben rögtön üzembe helyeznék, sőt néhány évi működési költséget is vállaltak, amíg a magyar Mária Rádió a saját lábára nem áll. Nem értik, hogy ilyen kedvező ajánlatot miért nem fogadnak a magyarok. A magyar hívő emberek nincsenek létszámarányuknak és társadalmi súlyuknak megfelelően képviselve az elektronikus médiában. Ez a harmadik pályázat, ahol nem kap frekvenciát egy ilyen nemzetközileg nagy sikert aratott társaság.

A rádió névadója Mária – egy személynév, női név. Rádiónk az embert akarja megszólaltatni, az emberről kíván szólni. Mária a Teremtő előtt álló ember. A női mivolt különösképpen az ember, az élet szolgálatát jelzi. Nem csupán nagy eszméknek, esetleg letűnt korok tanításainak adunk hangot, sokkal inkább élőben akarunk megmutatni számtalan emberi sorsot, személyt. Bemutatnánk nem csak múltbéli, történelmi személyek izgalmas, érdekes életét, hanem hangot adnánk mai, mindennapi életet élő, még nem közismert személyeknek, de emberi közösségeknek, sőt hírességeknek is, akiknek életét a harmadik évezred elején is képesek ugyanazok az eszmék tartalmassá, gazdaggá tenni, amelyek az európai kultúra és civilizáció gyökereit alkották 20 évszázadon át.

A kisemberek rádiója kívánunk lenni. Amely megszólítja a mindennapok emberét. Mária sem írt könyveket, nem alapított intézményeket, nem szólt bele közvetlenül eszmék harcába. Mosott, főzött takarított, családról, gyerekről gondoskodott. Élete mégsem volt unalmas, lapos, kisszerű, hiszen az emberiség legnagyobb személyiségét adta a világnak. Vannak, akik vitáznak Jézus életművén, és annak folytatódásán századokon át, de hogy ő a történelem egyik legnagyobb hatású személyisége, az nem kétséges. Így a mi rádiónk célja: megmutatni kis emberek sorsában, hétköznapi élethelyzetekben, nagy gondolatok, a Cél megvalósulását. Sok-sok rejtett emberi érték – merem mondani nagyság – bújik meg a mindennapi életben. Elmegyünk mellette. Mi ezt szeretnénk föltárni, bemutatni. Vegyük észre, mennyi értékünk van!

Dúl Géza, műsorigazgató

Rádió ©

A magyarországi roma rádió a rendszerváltás óta szerveződik. Az „ötlet szülőatyja”, a rádió első szervezője Bíró András volt. 1997-ben, Phare támogatásból vásárolták meg a stúdiófelszerelést, illetve helyiségeket is kaptak a Fővárosi Önkormányzattól céljaikra a Teleki téren. Az 1999 végén a budapesti rádiófrekvenciákra kiírt pályázaton már indult a Rádió © is. Ekkorra megalakult egy közhasznú társaság is a Rádió © működtetésére, amelynek tagjai: Kerényi György ügyvezető, a rádió főszerkesztője, Németh Vladimir, a rádió pénzügyi vezetője, valamint Csongor Anna az Autonómia Alapítvány képviseletében. Ezen a pályázaton a rádió három frekvenciáért indult – a két kereskedelmin nem nyert, a nonprofiton viszont nem hirdettek eredményt.

A rádió adásainak készítésében körülbelül 40 fő fog részt venni. Alapelveik: a rádió a romákhoz – és nem pusztán romákról – kíván szólni, a többes szám első személyt kívánja használni, megszólítva a több mint 100 ezerre tehető budapesti roma népesség egészét. Az egyes roma csoportok közötti párbeszéd fóruma kíván lenni, amivel egy belső nyilvánosság megteremtésében vállalna úttörő szerepet – e célból nem csak roma nyelvtanfolyamot indítanak, hanem saját kultúrájukat is roma szemüvegen keresztül törekszenek bemutatni, fel kívánják dolgozni a romák tipikus konfliktusait, a „nagypolitika” cigányokat érintő lépéseit, illetve saját önszerveződésük problémáit. De természetesen „kifelé” is hatni kívánnak: például populáris roma „sztárok” kinevelésével, menedzselésével. Készítőinek célja, hogy a rádió egyaránt nyújtson valamit mind a cigányoknak, mind minden nem roma érdeklődőnek.

A Rádió © a bejáratott kereskedelmi rádióktól akkor tud roma hallgatókat átcsábítani, ha mind műsoraival, mind megszólalásával el tudja fogadtatni a romákkal azt, hogy a saját rádiójukat hallgatják, ugyanakkor nem árad minden eresztékéből a nagy sorsközösség vállalásának imperativusa. A Rádió © csapata a könnyedséget fontosnak tartja, nem kényszeríti hallgatóit állandó intenzív odafigyelésre: közösségi rádió lesz, amely bőven merít a kereskedelmi rádiók világából, hisz hallgatói körének maximalizálására törekszik. Két-három éven belül ez kell, hogy biztosítsa anyagi fennmaradását, függetlenedését a nem piaci forrásoktól, amelyek nélkül viszont addig nem tud fennmaradni. Ugyanakkor számtalan közszolgálati vonást is fog hordozni, mert természetesen megpróbálja szolgáltatásaival kicsit élhetőbbé tenni minél több roma világát. Meggyőződésük, hogy szolgáltató, tényfeltáró, informáló műsoraik nem csak a romák számára lesznek érdekesek és hasznosak.

Tilos rádió

A Tilos Rádió 1991. augusztus 21-én kezdett sugározni Budapesten, a 95,5 MHz-en – médiatörvény híján természetesen akkoriban még csak illegálisan, kalózrádióként volt erre lehetősége –, majd hamarosan megalakult a Tilos Kulturális Alapítvány. A Tilos Rádió volt az első független közösségi rádió Magyarországon. Kezdeti háromszor négy órás adásidejét egy év alatt heti 168 órára növelte. A jelenleg mintegy 160-180 műsorkészítő soha nem részesült anyagi ellenszolgáltatásban, a Tilosban soha nem hangzott el reklám, műsora soha nem volt szponzorálható. A rádiónak – demokratikus működési struktúrája okán – nincs kinevezett főszerkesztője, ügyeit az alapítvány kuratóriuma intézi.

A Tilos Rádió a hatályba lépett frekvenciatörvénynek megfelelően 1993 nyarán felfüggesztette a sugárzást, és stúdióalapítási engedélyért folyamodott a hatóságokhoz, amelyet 1995 tavaszán meg is kapott. A legális Tilos Rádió 1995. szeptember 1. és 2000. augusztus 29. között Budapesten a 98,00 FM-en sugárzott, napi 12 órában. Miután az erre a frekvenciára szóló műsorszolgáltatási jogosultságot a 2000. februári frekvenciapályázaton elveszítette – a kedvezőtlen döntés után 26 557 személy kérte aláírásával a testületet, hogy tegye lehetővé a Tilos visszatérését az éterbe –, augusztus 30-tól vezetékes műsorszolgáltatóként működik tovább, immár napi 24 órás műsoridőben. Műsora az interneten is hallgatható a www.tilos.hu címen.

Célkitűzése és alapelvei a kezdetektől változatlanok: a Tilos egy Budapest területén fogható, 24 órás, nonprofit, közösségi, független és interaktív rádió, amely tematikájában, stílusában, zenei profiljában elüt más rádióktól. A Tilos folyamatosan élőben sugároz: minden egyes adása élő, sem felvett, sem ismételt műsora nincsen – még éjszaka is élő műsorokat ad, melyeket nem gépek, hanem emberek készítenek. A Tilos Rádió évek óta együttműködik az ELTE kommunikáció szakával, amelynek hallgatói közül sokan itt végzik szakmai gyakorlatukat. A Tilos kollektívája szervez néhány napos, a közösségi rádiózásra felkészítő táborokat is, többek között kifejezetten roma műsorkészítők számára.

Ezenkívül a Tilos klasszikus civil szervezetként is működik: együttműködési megállapodás köti a hajléktalanok felkarolásával foglalkozó Menhely Alapítványhoz, illetve az amatőr filmes mozgalom két reprezentatív szervezetéhez: a MAFSZ-hoz és az OFF Alapítványhoz. Nem elhanyagolható a Tilos Rádió kultúraközvetítő szerepe sem, melynek egyik eszköze külföldi zenekarok magyarországi felléptetése, a nonprofit célú lemezkiadás, fiatal zenészek vagy egyéb művészek felkarolása. 2000 decemberétől a Tilos – közösen az OFF-fal – kultúrcentrumot is működtet Budapesten, az egykori Kinizsi mozi épületében.

A Tilos Rádiót nagy részben közönsége önkéntes felajánlásai tartják el – az alapítvány számlájára befizetett adományok mellett az egyszázalékos SZJA-felajánlásokból is jelentős bevétele keletkezett. Ezenkívül évente egyszer megrendeznek egy egy hétig tartó pénzgyűjtési akciót, a „Tilos Maratont”.

Yes rádió

A Yes Rádió Független Keresztény Média Alapítványt különböző egyházakhoz tartozó magánszemélyek alapították 2000 októberében. A Yes Rádió – melynek igazgatója Szőczi János, az egyik országos kereskedelmi rádiócsatorna egykori munkatársa – jelenleg is rendelkezik egy műsorrögzítő stúdióval Biatorbágyon, de már keresik a végleges stúdió elhelyezésére alkalmas helyiséget Budapesten. Ökomenikus – de nem csak a hívőknek szóló – műsorukkal a 15 és 50 év közötti korosztályt kívánják megcélozni. Egy modern hangvitelű, könnyed stílusú adóban gondolkodnak, amely csak hetente egyszer, vasárnap délelőtt sugároz igehirdetést. A mintegy húszperces szertartást különböző felekezetek papjai, illetve lelkészei celebrálják a stúdióban – az egyházak közti türelem és párbeszéd jegyében szívesen várják minden, az egyetemleges keresztény tanok alapján álló felekezet képviselőit. A rádió fontos feladatának tartja, hogy megismertesse a hazánkban legfeljebb szűk körben ismert keresztény zenét a nagyközönséggel. Definíciójukban a keresztény zene fogalma átfogja bármely zenei irányzat képviselőit, amennyiben dalaikban a keresztény értékek és életvitel üzenete jelenik meg. Az adó a kisebbségek rádiója is kíván lenni, ami alatt nem csak a hazánkban élő nemzetiségi kisebbségeket értik – amelyek számára önálló adásokkal jelentkeznének. Más jellegű kisebbségek számára készülnek a késő esti – kilenctől éjfélig tartó – interaktív sáv műsorai, ahol lelkészek, pszichológusok, illetve az illetékes egyházi szervezetek képviselői nyújtanának segítséget például alkohol- és drogproblémákkal küszködő vagy lelkibeteg, az öngyilkosság gondolatával foglalkozó embereknek. E műsorok csak „ambuláns” segítséget adhatnak, céljuk elsősorban az, hogy informálják a rászorulókat: hová fordulhatnak problémájukkal. Ezzel a tervvel az illető szervezetek – a pályázathoz csatolt levelekben kifejezett – támogatását is megnyerték. Egy másik megcélzott „kisebbség” a fővárosban élő külföldiek közössége, akiket naponta kétszer angol nyelven sugárzott helyi hírekkel próbálnak kiszolgálni. Terveik szerint – mint azt Bánfi László, az alapítvány egyik alapítója elmondta – az önkéntes munkatársakkal dolgozó adó hazai és külföldi magánszemélyek és szervezetek önkéntes adományaiból tartja majd fenn magát. Feltétlenül pályázni kívánnak a 92,1 megahertzes frekvenciára, feltéve hogy azt nonprofit rádiók számára hirdetik meg, ugyanis kereskedelmi adóban semmiképpen nem gondolkodnak. De nyár közepétől addig is megjelennek adásukkal az interneten, a www.yesradio.hu címen.






































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon