Skip to main content

Kis Péter (32) építész

Vissza a főcikkhez →


Munkák

Faépületek a Fővárosi Állat- és Növénykert számára, 1994–1997; „A” hegy rekonstrukció, 1997–2001 (Turányi Gábor) Margitszigeti Vadaspark, Budapest 1997–2000 (Kruppa Gábor); Kós Károly 3 épületének rekonstrukciós tervei, 1997–2001; Bauhaus villalakás belsőépítészete, 1997; Villa az Orbán hegyen, 1998–1999 (Szlabey Balázs, munkatárs: Nyitrai Péter), Bonsai Pavilon, 1998 (Szlabey Balázs, munkatárs: Nyitrai Péter) „B” hegy rekonstrukció, 1998–2000 (Szlabey Balázs, munkatárs: Nyitrai Péter, Fülöp Veronika, Kismarty-Lechner Kinga); Japánkert, kunyhó 2000; Köves Clifford Chance Pünder ügyvédiroda belsőépítészet (Szlabey Balázs, Nyitrai Péter).

Kiállítások

Velence, Biennálé, student section, 1991; London, Royal Academy, RIBA 1992; Graz, Austria Europan 4, 1996; Róma, Europan 4, 1997; Budapest, Munkák 1994–98, 1998; Piran, Bonsai Pavilon, 1998; Berlin, Akademie der Künste, Bonsai Pavilon, 1999; ETH Zürich, Bonsai Pavilon, 2000; Delft,  Bonsai Pavilon, 2000; Köln, Bonsai Pavilon, 2001.

Pályázatok

RIBA, Hybrid and superimposition – exhibited entry, 1992; Szent György tér, Budai Vár rekonstrukció I. díj, 1994; Domonkos kolostor, Margitsziget I. díj, 1994 (Ivány Inkével); Europan 4 Budapest site runner up prize, 1996 (Major Györggyel); Nemzeti Színház II. díj, 1997 (Turányi Gáborral); Pesti Színház II. díj, 2000. competition,

Díjak

Piranesi mentioned, 1998; Budapest Építészeti Nívódíja, elismerő oklevél, 1999.
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon