Peregi Tamás

Nyomtatóbarát változat

jan. 1. A magyar államhatáron szolgálatot teljesítő határőrök ezentúl csak hivatásosak lehetnek.

jan. 2. Thuma József vezetésével megkezdi működését a Magyar Államkincstár.

jan. 4. Felavatják az első magyar koncessziós fizető autópályát Győr és Hegyeshalom között. Az Európában egyedülállóan drága, 42 km hosszú sztráda később nem bizonyul rentábilisnak.

jan. 8. Meghal Grósz Károly, korábbi magyar miniszterelnök, az állampárt (MSZMP) utolsó főtitkára. 65 éves volt.

François Mitterrand is meghal, aki 14 éven keresztül volt Franciaország köztársasági elnöke. Halálát prosztatarák okozza 79 éves korában.

jan. 10. Göncz Árpád magyar államfő aláírja a médiatörvényt, amely február 1-jétől hatályos.

jan. 11. A japán parlament megválasztja az új kormányfőt Hasimoto Rjutaro személyében.

jan. 13. Taszárra érkezik Bill Clinton amerikai elnök, ahol találkozik Göncz Árpád államfővel, Horn Gyula kormányfővel, Kovács László külügy- és Keleti György honvédelmi miniszterrel.

jan. 16. Elindul Okucaniba (Horvátország) az IFOR-erők keretébe tartozó magyar műszaki alakulat első egysége. A főerő január 30-án követi őket.

jan. 18. A németországi Lübeckben szélsőjobboldali fiatalok felgyújtanak egy menekültotthont, tíz ember, köztük négy kisgyerek leli halálát a lángok közt.

jan. 20. Választásokat tartanak a Gázában és Ciszjordániában élő palesztinok. A miniszterelnöki rangnak megfelelő Palesztin Hatósági elnök nagy fölénnyel Jasszer Arafat lesz.

jan. 22. A Postabank tulajdonába kerül a Magyar Nemzet.

jan. 24. Lemond Józef Oleksy lengyel kormányfő, mivel nem tudta magát egyértelműen tisztázni a KGB-vel való korábbi együttműködés vádja alól. Utódjául Kwasniewski államfő Wlodzimierz Cimoszewiczet nevezi ki.

A Független Jogász Fórum Bokros Lajos pénzügyminiszternek adományozza a justizmord-díjat, mint a legtöbb alkotmányellenesnek minősült törvényjavaslat előkészítőjének.

jan. 25. Az Európa Tanács megszavazza Oroszország felvételét a szervezetbe.

jan. 26. Tiltakozó nagygyűlést tart Budapesten a MIÉP „a Dunántúl amerikai megszállása ellen”.

jan. 31. Magic Johnson első kosárlabda-mérkőzését játssza az NBA-ben 1991 óta, amikor is kiderült, hogy AIDS-ben szenved.

febr. 3. Eltávozik a 69 éves Vámos László Kossuth-díjas rendező, színházigazgató.

febr. 8. Kormánydöntés születik Magyarországon az új Nemzeti Színház helyszínéről, a minisztertanács az Erzsébet teret jelöli ki.

Nyugdíjazzák Deák János vezérezredest, a Magyar Honvédség parancsnokát, és Németh Sándor altábornagy vezérkari főnököt. Mindkét poszton Végh Ferenc vezér-őrnagy lesz az utód.

Sikkasztásért és okirat-hamisításért négy év börtönre és vagyonelkobzásra ítéli a bíróság O. Nagy Imrét és Janniczky Zoltánnét, az Ybl Bank egykori vezetőit.

febr. 9. Londonban autóba rejtett pokolgépet robbant az IRA, megszegve ezzel a szeptemberben kötött tűzszüneti megállapodást. A hat északír tartomány elszakadásáért küzdő katolikus terrorszervezet merényletének két halálos áldozata és kb. száz sérültje van.

febr. 9–10. Külföldön élő magyarok részvételével konferenciát tartanak Budapesten, Magyarország 2000 címmel.

febr. 13. A 27. Magyar Filmszemlén Gothár Péter Haggyállógva Vászka című filmje nyeri a fődíjat.

febr. 15. Horn Gyula magyar miniszterelnököt fogadja II. János Pál pápa a Vatikánban.

Meghal 82 éves korában Straub F. Brunó akadémikus, egykori államfő.

febr. 17. Hatvankét évnyi szünet után operabált rendeznek Budapesten.

febr. 18. Rómában befejeződik a Bosznia-konferencia Tudjman horvát, Milosevic szerb és Izetbegovics bosnyák államfők részvételével. Megállapodnak a hadifoglyok elengedéséről, a hágai törvényszékkel való együttműködésről, és Szarajevó valamint Mosztar fel nem osztásáról.

Lemond Bokros Lajos pénzügyminiszter, lemondását a kormányfő március 1-jei hatállyal el is fogadja.

febr. 19. Újra Sólyom Lászlót választják az Alkotmánybíróság elnökévé.

febr. 20. Első magyar sakkozóként világbajnoki címet szerez Polgár Zsuzsa a nők között.

febr. 25. Kuba lelő két amerikai Cessna típusú repülőgépet, amelyek kubai emigránsokon próbáltak segíteni. A Biztonsági Tanács később nyilatkozatban ítéli el Castróékat.

febr. 26. A Somogy megyei Kutas vasúti átjárójában tizenhárom ember hal meg, amikor a vonat belerohan egy személyszállító buszba. A négygyerekes, 34 éves sorompókezelő-nő feledékenysége okozza a tragédiát.

febr. 27. Az Országgyűlés megválasztja az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének Révész T. Mihályt, és szavaznak a rádió- és tévékuratóriumok vezetőiről is.

febr. 29. Göncz Árpád kinevezi a lemondott Bokros Lajos pénzügyminiszter utódját, Medgyessy Pétert.

márc. 2–4. Kettészakad az MDF, miután az országos gyűlés Lezsák Sándort választja a párt elnökéül, s válaszul a másik jelölt, Szabó Iván kivonul híveivel mind a gyűlésről, mind a pártból. Megalapítják a Magyar Demokrata Néppártot.

márc. 3. Az előrehozott parlamenti választásokon Spanyolországban 13 év után ellenzékbe szorulnak a szocialisták, a jobboldali Néppárt győz. José María Aznar alakíthat később kormányt.

márc. 4. A Fővárosi Bíróság első fokon bűncselekmény hiányában felmenti Szabó Albertet és társait a közösség elleni izgatás vádja alól. Később a Legfelsőbb Bíróság is megerősíti ezt a határozatot.

márc. 8. A kínai hadsereg fenyegető hadgyakorlatba kezd Tajvan partjainál, hogy figyelmeztesse a tajvaniakat a „megfelelő” jelöltek beikszelésére a közelgő parlamenti és elnökválasztáson.

Két svájci gyógyszeripari cég, a Ciba-Geigy és a Sandoz fúziójával létrejön a szektor második legnagyobb cége, a Novartis.

Petőfi Sándor saját kezűleg írt verseskötete kerül elő egy hazai magángyűjteményből. A füzet 1843-ból származik, hat költeményt és két novellát tartalmaz.

márc. 11. Felépül a Föld legmagasabb épülete, a 450 méteres Petronas-torony Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban.

márc. 13. Egy korábbi cserkészvezető 16 gyereket és egy tanítónőt lő le a skóciai Dunblane általános iskolájában, majd öngyilkos lesz.

Lerakják Újhartyánban az M5-ös koncessziós autópálya alapkövét.

márc. 14. Torgyán József a nemzeti ünnep alkalmából megtartja később elhíresült „féregirtó” beszédét.

márc. 15. A Bokros-csomag eredményeinek hatására végre megállapodás születik az IMF és a magyar kormány között, 387 millió dolláros készenléti hitelről van szó.

Újra megjelenik a Beszélő, de havi lapként.

márc. 21. Kirobban a brit kergemarhakór-botrány. Az EU-tagországok megtiltják a marhahús behozatalát Nagy-Britanniából, miután kiderül, hogy az agyszivacsosodás emberre is veszélyes lehet.

márc. 24. Alan Parker megkezdi az Evita című filmjének forgatását Budapesten, Madonna, Antonio Banderas és Jonathan Pryce főszereplésével.

márc. 26. Kiosztják Los Angelesben az Oscar-díjakat. A legnagyobb elismerést Mel Gibson aratja, aki rendezőként nyeri a trófeát, és véres történelmi eposza, a Rettenthetetlen a legjobb filmnek járó kitüntetést is bezsebeli.

márc. 27. Pulay Gyula vezetésével megalakul a Közmunka Tanács, a tartósan állástalanok foglalkoztatásának elősegítésére.

márc. 28. Három évre szóló megállapodást köt a kormány a munkaadók és a közalkalmazottak képviselőivel.

márc. 29. Párizsban Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter ünnepélyes keretek között aláírja hazánk csatlakozási dokumentumát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).

Torinóban megkezdődik az EU kormányközi konferenciasorozata, melynek során tárgyalnak az EU reformjáról és a bővítésről.

Budapesten az MSZP V. kongresszusa veszi kezdetét, ahol Horn Gyula marad a párt elnöke, Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök lesz, Vitányi Iván helyett Baja Ferenc lesz a választmány elnöke, Csintalan Sándor és Máté László pedig kissé visszaszorul a párthierarchiában.

márc. 31. Suchman Tamás privatizációs miniszter bejelenti, hogy kilép az MSZP-ből, miután nem lett tagja az elnökségnek. Ezt a nyilatkozatát két nappal később visszavonja.

ápr. 1. A Kordax Rt. tízmilliárd forintos adótartozásról kap határozatot, ami a szlovák–magyar határon áthozott üzemanyag meg nem fizetett forgalmi és fogyasztási adójából tevődik össze. A cég vitatja az adófizetés jogosságát.

ápr. 2. A Sony első kelet-európai zöldmezős beruházásaként Gödöllőn kezd hárommilliárd forint értékben szórakoztatóelektronikai gyár építéséhez.

ápr. 3. Dubrovnik mellett lezuhan az amerikai kereskedelmi minisztert, Ron Brownt és munkatársait szállító repülőgép. Mind a harminc-öt utas szörnyethal.

ápr. 4. Meghalt Perczel Zita magyar színésznő. Nyolcvanéves volt.

ápr. 9. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter felavatja Magyarország hatodik nemzeti parkját, az ötvenhektáros Duna–Dráva Nemzeti Parkot.

ápr. 12. Járai Zsigmondot választja elnökévé a Budapesti Értéktőzsde Bokros Lajossal szemben.

Megalakul Magyarországon az Országos Környezetvédelmi Tanács. A 22 tagú testület elnökévé Láng István akadémikust, társelnökké pedig Baja Ferenc környezetvédelmi minisztert választotta.

Földes László, alias Hobo kapja a Déri János-díjat.

ápr. 15. Ezzel a nappal szűnik meg a gyermekgondozási díj (gyed), és a gyermekgondozási segélyt (gyes) is csak a rászorulóknak fizetik. Eltörlik a várandóssági pótlékot is, helyette anyasági támogatás jár.

ápr. 16. A Tunéziában tartózkodó Bettino Craxi volt olasz miniszterelnököt korrupció vádja miatt 8 év 3 havi börtönre ítéli egy olasz bíróság.

Füzessy Tibort (KDNP) választja meg alelnökévé az Országgyűlés.

ápr. 18. A dél-libanoni Kana városában lévő ENSZ-támaszpont elleni téves izraeli támadás következtében száz civil – javarészt nők és gyerekek – hal meg.

Ugyanekkor Kairóban iszlám terroristák lemészárolnak 18 görög turistát.

Meghiúsul a szolnoki Kőolajkutató Rt. privatizációja, mivel Suchman Tamás privatizációs miniszter nem járul hozzá, hogy az Arhangelszk Geologia Hungary Kft. vegye meg a céget.

ápr. 21. Hosszú szünet után ismét a baloldal győz az olasz parlamenti választásokon. Romano Prodi, az Olajfa tömörülés vezetője alakíthat kormányt.

ápr. 22. Rakétatámadás következtében életét veszti Dzsohar Dudajev csecsen vezér.

Időszámításunk előtti hatodik évezredből származó csontvázakat találnak a régészek az M3-as autópálya építése közben Füzesabony és Dormánd között.

ápr. 25. A Naturland Rt. veheti meg a Pharmafontana Gyógyszer-ellátó Rt. többségi tulajdonát.

ápr. 26. Megromlott egészségi állapotára való tekintettel július elsejei hatállyal felmentését kéri Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke.

ápr. 28. Az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén egy lövöldöző ámokfutó, a 28 éves Martin Bryant 35 embert lő le.

ápr. 30. Meghal a 92 éves Keresztury Dezső akadémikus, egykori kultuszminiszter.

máj. 6–9. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlést tart, megválasztják az új elnököt is, Glatz Ferenc történészt, a Németh-kormány volt művelődési miniszterét.

máj. 6. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése Cser Ágnest választja meg az egészségbiztosító új főigazgatójává.

máj. 7. A dél-afrikai parlament hosszú vita után megszavazza az új alkotmányt, ezzel a faji elnyomás utolsó elemei is kikerülnek az ország jogrendjéből.

máj. 9. Kitör a bolgár valutaválság, mikor a leva egyik pillanatról a másikra 13 százalékot veszít az értékéből. A lakosság megrohamozza a bankokat, apad az ország devizatartaléka, az infláció pedig majdnem 200 százalékra ugrik.

Felmentik Kő Andrást, az Új Magyarország főszerkesztőjét, utóda – ügyvezetőként – Franka Tibor lesz.

máj. 16. Nikolits István elismeri, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 1992 nyara óta titkosszolgálati eszközökkel megfigyeli a Baranya megyei nemzetiségeket – kizárólag a saját érdekükben.

máj. 20. Szicíliában az olasz rend-őrség elfogja a maffiafőnök Giovanni Bruscát, a Cosa Nostra vezérét.

Horn Gyula miniszterelnök bejelenti, hogy a koalíciós partner SZDSZ ellenállása miatt lemond a feketegazdaság felszámolására alakítandó központi nyomozóhivatal felállításáról.

A cannes-i filmfesztiválon Iványi Marcell rövidfilmje, a Szél nyeri az Aranypálmát kategóriájában.

máj. 21. Póda Jenő MDF-es honatya felszólalása nyomán kiderül, hogy nyolc MIG-29-es repülőgép az Országgyűlés jóváhagyása nélkül vett részt éleslövészeten Lengyelországban. Az ügy kapcsán Keleti György honvédelmi miniszter felajánlja lemondását, amit a kormányfő nem fogad el.

máj. 22. A Magyar Állami Operaház főigazgatójának június 1-jei hatállyal Szinetár Miklóst nevezi ki öt évre a művelődési miniszter.

máj. 24. Magyarországon is bevezetik hétvégenként a kamionstopot.

máj. 28. Vallomást tesz Bill Clinton a Whitewater-ügyben. Az amerikai elnököt azzal vádolják, hogy arkansasi kormányzó korában egy ismerősének – hivatali hatalmát felhasználva – 300 ezer dolláros kölcsönt eszközölt ki, amit aztán az illető nem fizetett vissza.

máj. 29. Rácáfolva az előzetes várakozásokra, az izraeli választásokon Benjamin Netanjahu, a Likud vezetője győzött, s lett az ország miniszterelnöke. A parlamenti választásokon a Munkapárt szerzett többséget.

máj. 30. A kormány felmenti Lascsik Attilát, az ÁPV Rt. vezérigazgatóját, utódjaként Kocsis Istvánt nevezik ki.

Sára Sándort választják a Duna TV elnökévé.

máj. 31. Meghal Timothy Leary, a kábítószer-fogyasztás egyik fő amerikai propagandistája, a hippi mozgalom vezéregyénisége. 75 éves volt.

Hajdú Istvánt választják augusztus 1-jei hatállyal a Magyar Rádió elnökévé.

jún. 5. Benyújtja lemondását Mesut Yilmaz, török miniszterelnök. Utóda az iszlámista Jólét Pártja vezetője, Necmettin Erbakan lesz.

jún. 6. Végh Ferenc altábornagy lesz a honvédség új parancsnoka és vezérkari főnöke.

jún. 11. Magyarországot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Igazgatótanácsának állandó tagjává választják Genfben.

jún. 12. Velencében 81 éves korában meghal Benedek István professzor. A világhírű tudós-polihisztort a nagyközönség televíziós tudománytörténeti sorozatából ismerhette.

jún. 13. Felavatják a Magyarok Világszövetségének felújított Benczúr utcai székházát a Magyarok IV. Világkongresszusára.

jún. 14. A londoni fémtőzsdén pánikot okoz a rézpiac összeomlása, mivel a japán Sumitomo Corporation (a legnagyobb nemzetközi rézkereskedő cég) egyik vezetőjéről kiderül, hogy tíz éve saját hasznára hamisítja a rézzel kapcsolatos jelentéseket.

jún. 15. Bonnban Németország háború utáni történetének legnagyobb tüntetése zajlik a kormány megszorító intézkedései ellen, 350 ezer ember vonul fel.

Meghal 78 éves korában Ella Fitzgerald, a dzsesszénekesek koronázatlan királynője.

jún. 21. Lemond Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnöke. Utóda Tarafás Imre lesz.

jún. 23. Hetvenhét éves korában szívroham következtében meghal Andreasz Papandreu, a görög politikai élet legismertebb alakja, a PASZOK elnöke.

jún. 25. Robbanóanyaggal teli teherautó hajt be egy szaúd-arábiai amerikai katonai támaszpontra, ahol a detonáció 19 katona halálát okozza. Muszlim szélsőségesek vállalják magukra a merényletet.

A magyar Országgyűlés elfogadja Nagy Imre emlékének törvénybe iktatását.

jún. 27. Az előzetes ötpárti megállapodás ellenére nem szavazza meg a parlament az új alkotmány koncepcióját. Öt szavazat hiányzott.

Kipattan a benzidin-ügy. Nógrád megyei rendőröket vádolnak azzal, hogy a rákkeltő hatású, a korábban eltávolított vér jelenlétét is kimutató vegyi anyagot embereken is alkalmazták.

jún. 28. Tüntetést tart a MIÉP Horn Gyula Óbudán épülő villája előtt, ezzel is tiltakozván a – gyanújuk szerint – közpénzek ilyetén való felhasználása ellen.

júl. 1. A Daewoo kezébe kerül a Magyar Gördülőcsapágy Művek Rt. többségi tulajdona.

júl. 3. Borisz Jelcin győz az orosz elnökválasztás második fordulójában a kommunista Zjuganov ellen.

Egységesen 62 évre emeli a magyar parlament a nyugdíjkorhatárt mind a férfiak, mind a nők esetében.

Kilencévi börtönre és vagyonelkobzásra ítéli a bíróság Tribuszer Zoltánnét, a legnagyobb magyarországi pilótajáték szervezőjét. Ő aztán évekig bujkál az igazságszolgáltatás elől, s csak 1999 őszén tudják elfogni a Teve utcai rendőrszékház közelében található rejtekhelyén.

júl. 4. Farkas Bertalan dandártábornokot, az első magyar űrhajóst nevezik ki washingtoni katonai attasénak.

júl. 5. Megkezdődik a kétnapos magyar–magyar csúcs Budapesten.

júl. 9. Zavargások törnek ki Líbiában. Az általános elégedetlenség egy futballmeccs kapcsán tör felszínre, amikor Kadhafi fia a rivális csapat szurkolói közé lövet, legalább 20 ember halálát okozva.

júl. 11. Felavatják Magyarország első business-parkját, a Budapest Innovációs Parkot.

júl. 18. Lezuhan a Trans World Airlines amerikai légitársaság New Yorkból Párizsba tartó Boeing 747-es repülőgépe. Mind a 228 ember meghal, aki a fedélzetén tartózkodott.

júl. 19. Megnyitják a 26. nyári olimpiát Atlantában. A játékok nyolcadik napján bomba robban, melynek két halálos áldozata van, a tettes máig ismeretlen. A magyar sportolók 7 arany-, 4 ezüst- és 10 bronzérmet nyernek, ezzel az éremtáblázat 12. helyét szerzik meg.

júl. 21. Házkutatást tart a rendőrség dr. Czeizel Endre orvos-genetikus lakásán és munkahelyén, mivel azzal vádolják, hogy segített terhes anyáknak Amerikába utazni, és az ott megszülető csecsemőt pénzért gyermektelen családoknak adni.

júl. 22. Meghal Peter Ludwig német művészettörténész és műgyűjtő, a főleg modern műveket kiállító Ludwig Múzeum alapítója. 71 éves volt.

A francia Sanofi cég majdnem 100 százalékos tulajdont szerez a Chinoin gyógyszergyárban.

júl. 24. Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központja csaknem húszezer nyelvvizsga-bizonyítvány ellenőrzését kezdi meg, mivel rengeteg hamis bizonyítvánnyal próbáltak előnybe kerülni egyesek egyetemi felvételijükön.

júl. 25. Magyarországra látogat Javier Solana, a NATO főtitkára. Jár Taszáron, az IFOR-bázison, és Szolnokon, a Cooperative Chance ’96 nevű többnemzetiségű NATO-hadgyakorlaton. Tárgyalásokat folytat Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel és Keleti György honvédelmi miniszterrel.

júl. 26. Magyarország átadja az EU budapesti nagykövetének a brüsszeli kérdőíveire adott válaszainkat.

júl. 29. Ketchupos flakonba rejtett házilag készített bombát találnak egy esztergomi élelmiszerüzletben.

júl. 30. A „három tenor” kétharmada (Placido Domingo és José Carreras) Rost Andreával és Diana Ross-szal kiegészülve koncertet ad Budapesten.

aug. 1. A római katonai bíróság korára való tekintettel mentesíti a felelősségre vonás alól a 83 éves Erick Priebke volt SS-tisztet, akit egy 1944-es tömeggyilkosságban való részvétellel vádoltak.

aug. 6. Peták Istvánt választják meg a Magyar Televízió elnökévé.

aug. 9. Székesfehérvárott a Rádió utcai lakótelep lakói nyílt levélben szorgalmazzák, hogy telepítsék ki az ott lakó mintegy 50 roma családot. Ezzel megkezdődik ezen családok kálváriája.

aug. 11. Magyarországra érkezik Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki a „Habitat for Humanity” keretében Vácott házakat épít.

aug. 15. Horn Gyula miniszterelnök elfogadja Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter lemondását. Utóda – ha rövid ideig is – Suchman Tamás lesz.

aug. 17. Megkezdődik a finnugor népek II. világkongresszusa Budapesten.

Gödöllőn megnyitják a felújított Grassalkovich-kastély főszárnyát.

aug. 19. Ostffyasszonyfán felavatják az új autó- és motorverseny-pályát, a Pannónia Ringet.

aug. 22. A Danubius Rt. nyeri a Hungária Szálloda Rt. privatizációjára kiírt pályázatot.

aug. 26. Halálra ítélte a szöuli bíróság Cson Tu Hvan korábbi elnököt, míg utódját, Ro Te Vut életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtja. Az exelnökök bűnlajstromán puccs szervezése, vérengzés és korrupció szerepelt.

aug. 29. Kuncze Gábor belügyminiszter Kiss Ernő ezredest nevezi ki az újonnan felállított Központi Bűnüldözési Igazgatóság élére.

aug. 30. Az Öböl-háború után megállapított biztonsági rendszert először sérti meg Irak, amikor jelentős katonai erővel átlépi a 36. szélességi fokon meghúzott demarkációs vonalat, hogy támadást intézzen a kurdok ellen.

aug. 31. Fegyverszüneti megállapodást ír alá Alekszandr Lebegy orosz katonai vezető és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök.

Kilép az SZDSZ-ből Tölgyessy Péter, a párt korábbi elnöke, illetve frakcióvezetője.

szept. 1. Forgalomba hozzák az új ukrán nemzeti valutát, a hrivnyát.

szept. 3. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, és megsemmisítette az 1993-as sortűztörvényt.

szept. 4. Gazsó L. Ferencet nevezik ki a Magyar Hírlap főszerkesztőjévé.

szept. 5. Budapesten felavatják az újjáépített Dohány utcai zsinagógát. Európa legnagyobb zsinagógájának felújítása 1,2 milliárd forintba került.

szept. 6. Megkezdi kétnapos magyarországi látogatását II. János Pál pápa. Pannonhalmát és Győrt keresi fel.

szept. 10–13. Hazánkba látogat I. János Károly spanyol király feleségével, Zsófia királynéval.

szept. 11. Megalakul az ORTT Panaszbizottsága.

Meghal Fehér Klára író, újságíró. 74 éves volt.

szept. 13. Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az aggteleki cseppkőbarlangot.

szept. 14. Boszniában megtartják a háború utáni első parlamenti, elnök- és kantonális választásokat. Alija Izetbegovics marad az elnök.

szept. 16. Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök Temesvárott aláírja a magyar–román alapszerződést. A magyar ellenzék tiltakozik a megállapodás ellen.

szept. 24. Bill Clinton amerikai elnök írja alá elsőnek az ENSZ-közgyűlésen a minden nukleáris kísérlet tilalmát kimondó nemzetközi szerződést. Az atombombával rendelkező országok közül India és Pakisztán nem szignózza a dokumentumot.

szept. 25. Három napig tartó zavargások törnek ki Jeruzsálemben, amikor palesztinok tiltakoznak egy, a Templom-hegy tövében húzódó alagút megnyitása ellen. 55 palesztin és 14 izraeli veszti életét.

szept. 26–29. Rom Som ’96 címmel cigány világfesztivált tartanak Budapesten.

szept. 27. Afganisztán fővárosát, Kabult elfoglalják a szélsőséges iszlámista tálibok, akik így már az ország kétharmadát ellenőrzésük alatt tudhatják. Nyilvánosan felakasztják az utolsó kommunista elnököt, Mohamed Nadzsibullahot.

Göncz Árpád államfő felavatja az Opel új szentgotthárdi hengerfejgyártó üzemét, mely 235 millió márkás beruházással készült.

szept. 28. Széles Gábort választják az Ikarus vezérigazgatójává.

okt. 1. Az ENSZ BT feloldja a Jugoszlávia ellen 1992-ben hozott szankciókat.

okt. 2. Újrakezdődik az átvilágítás Magyarországon több mint egyéves szünet után. Mintegy hatszáz magas állami tisztséget betöltő személy ügynökmúltját vizsgálják a bírák.

okt. 5. Bomba robban Piliscsabán a Budapestről Esztergomba tartó távolsági buszon. Pár nappal később a rendőrség elfogja a 17 éves tettest.

okt. 6. Horn Gyula kezdeményezi Suchman Tamás ipari és privatizációs miniszter leváltását a Tocsik–Szokai botrány miatt. Az ÁPV Rt. által alkalmazott jogásznő (Tocsik Márta) politikai kapcsolataira hivatkozva próbálta lefaragni a privatizációs szervezet önkormányzatokkal szembeni tartozásait, s a „megspórolt” összeg után 804 millió forint sikerdíjat kapott. Ennek nagy részét utána a koalíciós pártokhoz közel álló cégeknek kellett továbbítania. A miniszteren kívül menesztették az ÁPV Rt. teljes igazgatóságát, a botrány miatt lemondott Rajk László szabad demokrata honatya parlamenti mandátumáról, Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-alapító pedig pártbéli tisztségéről.

okt. 9. A francia Michelin cég 66 millió dollárt fizet a Taurus Gumiipari Rt. többségi részesedéséért.

Egy fiatal nő, bejutván az Országgyűlés plenáris ülésére, üvöltözni kezd. A biztonsági őröknek kell kivezetni a hölgyet, akiről kiderül, hogy Homoki János kisgazda hon-atya nevelt lánya.

okt. 11. Dél-Korea felvételével 29-re nőtt az OECD létszáma.

okt. 14. Angyalföldön megnyitják a Duna Plazát, az első amerikai típusú bevásárlóközpontot. A beruházás 9,5 milliárd forintba került, és 42 ezer négyzetméteren terül el. Három héttel később avatják fel a Pólus Centert, amely még nagyobb területet foglal el.

okt. 15. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot állít fel a Tocsik–Szokai ügy feltárására, a bizottság elnöke Deutsch Tamás, fiatal demokrata képviselő lesz.

okt. 17. Borisz Jelcin orosz elnök meneszti Alekszandr Lebegyet, a nemzetbiztonsági tanács titkárát. Utóda Ivan Ribkin.

okt. 20. Belgiumban 300 ezres tömegtüntetésen tiltakozik a lakosság a pedofilbotrány miatt. Marc Dutroux több kiskorú lányt rabolt el, erőszakolt meg és gyilkolt meg társaival, s mindezt a tehetetlen rendőrség és igazságszolgáltatás „asszisztálása” mellett tehette.

okt. 22. Átadják Budapesten a Váci utca déli szakaszát, így már sétálóutcaként használható a teljes utca a Fővám tértől a Vörösmarty térig.

okt. 23. II. János Pál pápa levelében a katolikus vallással összeegyeztethetőnek írja Darwin evolúciós elméletét.

okt. 24. Kovács Árpádot nevezi ki a kormány az ÁPV Rt. új elnökének.

okt. 25. Lemond posztjáról Hárshegyi Frigyes és Czirják Sándor, az MNB két alelnöke egy négy évvel korábbi árfolyamgarancia-szerződés miatt.

okt. 27. Újabb négy évre elnöknek választja meg Csoóri Sándort a Magyarok Világszövetsége.

A MIÉP budapesti nagygyűlésének egyik szónoka Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke.

okt. 29. Leteszi az esküt Suchman Tamás két utóda, Csiha Judit privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter, és Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter.

okt. 31. Meghal Michel Gyarmathy, a párizsi Folies Bergere magyar származású egykori művészeti vezetője, aki arról (is) volt híres, hogy a kispénzű magyar turistákat ingyen engedte be a mulatóba.

Idehaza a negyvennégy éves Gyurkó Jánostól, az Antall-kormány környezetvédelmi miniszterétől kell végső búcsút vennünk.

nov. 1. Óbudán fényes nappal lelövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezérlakja volt. Két héttel később Lakatos Csaba hajtót, majd Totka Pál vállalkozót sebesítik meg lőfegyverrel életveszélyesen. Mindketten kapcsolatban álltak az alvilággal, a tettesek személyére azóta sem derült fény.

nov. 3. Parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak Jugoszláviában. Az előbbin a szocialisták győznek, az utóbbin azonban több nagy városban az ellenzék kerekedik felül, de a hatalom nem ismeri el a vereséget. Tömegtüntetések sorozata kezdődik.

Elindul a Vandée Globe nevű földkörüli vitorlásverseny Franciaországból. A magyar résztvevő, Fa Nándor többször kényszerül újrakezdeni a távot, végül harmadszorra már nem vág neki, hanem feladja.

nov. 5. Borisz Jelcin orosz elnök szívműtéten esik át Moszkvában.

Az amerikai elnökválasztáson Bill Clinton fölényes győzelmet arat Bob Dole felett.

nov. 8. Az ÁPV Rt. döntése szerint a holland ABN-Amro Bank lesz a Magyar Hitel Bank új tulajdonosa. 89 millió dollárt fizet az MHB részvényeinek 89 százalékáért.

nov. 12. Súlyos repülőszerencsétlenség történik Indiában, amikor egy szaúdi Boeing-747-es összeütközik a levegőben egy kazah Il-76-os géppel. Senki sem éli túl a katasztrófát, 351 halottat regisztrálnak.

A magyar Országgyűlés megválasztja Holló Andrást alkotmánybírának, míg Bruhács János, az ellenzék jelöltje nem kapja meg a szükséges voksokat. Az ellenzék tiltakozásul kivonul az ülésteremből.

Anyagi okok miatt e naptól nem jelenik meg az Esti Hírlap.


nov. 17. Emil Constantinescu győzelmét hozza a román elnökválasztás második fordulója. A párhuzamosan lebonyolított országgyűlési választásokon is a korábbi ellenzék nyert, a csak decemberben megalakított Victor Corbea vezette kormány tagja lesz az RMDSZ is.

nov. 18. Felfüggeszti tevékenységét a Co-Nexus Értékház, mivel a befektetők bizalma megrendült a cégben. December 19-én jogutód nélkül meg is szűnik.

nov. 27. A köztársasági elnök felmenti tisztségéből Szabó György népjóléti minisztert. Ugyanezen a napon Horn Gyula kezdeményezi Lakos László földművelésügyi miniszter menesztését is.

nov. 29. Távozik a rendőr-vezérkar: Kuncze Gábor belügyminiszter felmenti Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányt, Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitányt, Túrós Andrást, az ORFK közbiztonsági főigazgatóját és Valenta Lászlót, az ORFK gazdasági főigazgatóját. Pintér utóda Forgács László, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitány lesz.

dec. 2. Rosszindulatú daganatot operálnak ki Václav Havel cseh köztársasági elnök tüdejéből.

Távozik posztjáról Pitti Zoltán APEH-elnök. Kékesi László követi az elnöki székben.

dec. 4. Török tiszteletbeli konzulástust avatnak Szigetvárott.

dec. 5. A cseh származású Madeleine Albright ENSZ-nagykövetet nevezi ki Bill Clinton amerikai elnök külügyminiszterré. Ez az első eset az USA történetében, hogy nő tölti be ezt funkciót.

dec. 9. Két magyar tagja van a román kormánynak: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter és Tokay György nemzeti kisebbségekkel foglalkozó miniszter.

Lemond Sándor László, az Egészségügyi Önkormányzat elnöke.

dec. 16. Leteszi a hivatali esküt Kökény Mihály népjóléti és Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter.

A Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezik ki Habsburg Györgyöt.

dec. 17. Ismét afrikai főtitkára van az ENSZ-nek a ghánai Kofi Annan személyében.

A Tupac Amaru nevű terrorszervezet több száz túszt ejt Peruban a limai japán nagykövetségen, negyven ország diplomatái találhatók a túszok között. Négy hónapon keresztül tartanak a tárgyalások, míg végül kommandósok szabadítják ki a fogva- tartottakat.

dec. 21. Újhartyánnál átadják az M5-ös autópálya Budapest és Kecskemét közötti 45 km-es szakaszát, amelyet egy hétig lehet díjmentesen használni.

dec. 23. Hetvenmilliós fegyveres rablás történik a Váci utcában. A tetteseket később sikerül elfogni.

dec. 27. Budapesten saját veje öli meg K. Csontos Miklós kisgazda országgyűlési képviselőt.

• Beszélő évek – 1996