Skip to main content

Beszélő folyóirat, 7–8. szám, Évfolyam 5, Szám 6

Petri György: Búcsúzás

Kis János: A Beszélő szerkesztője

Petri György (1943–2000)

Ludassy Mária: Ha vérrel és sárral is volt bekenve…

Halász Tamás: Nekem személyiségek kellenek

Bozsik Yvette-tel Halász Tamás beszélget

Vincze János: Infláció a fejlett világban

Fertő Imre: Családi gazdaságok vagy ipari farmok?

Kovács Gábor: Republikánus elmélkedések

Boros János: Filozófiát vagy demokráciát?

Kis János: Kőszeg visszanéz

Arató László: Dialógus a szakadékban

Keresztesi József: Héraklész kontra Hercules (Beszélő, 2000. június)

Fenyő D. György: Az irodalomtanítás állapotáról

Keresztesi József: Héraklész kontra Hercules (Beszélő, 2000. június)

D. D. Guttenplan: A holokauszt pere

: „Holokauszttagadó, antiszemita, Hitler-apologéta”

Dokumentumok David Irving peréből

Eva Hoffman: A pokol alkalmazásai

Peter Novick: A holokauszt Amerikában című könyvéről

Mink András: David Irving kalandja 1956-tal

: Porrajmos

Visszaemlékezések a roma vészkorszakról

Ember Mária: El a faluból

Nádasdy Ádám: Elkezd a dolgok végére járni

Babarczy Eszter: 1996

Peregi Tamás: Kronológia – 1996

Kovácsy Tibor: Dél-Korea: az elmaradt katarzis

Zolnay János: A Tocsik-botrány

Báron György: Egy szovjet film 1996-ból

(Gothár Péter: Haggyállógva Vászka)

Lajos Sándor: Csillámpor

Paul Foster: Tom Paine – Csiky Gergely Színház, Kaposvár

Térey János: Mi lett önből?

Avagy: Kemény István, és akiknek nem kell

Péterfy Gergely: 2000. május 16. – június 16.

Müllner András: „A nyakad, mint elefántcsont torony”

Galántai Zoltán: Star Wars, fikció, evolúció

(Bereznay András): Bereznay, nem a Szmolnijból

Murányi Gábor: Sajnálatos újraközlés

(Dénes Gábor) - (J. Győri László): [Helyreigazítási kérelem és válasz]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon