Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


máj. 16. A Pest Megyei Bíróság első fokon négy év hat hónap börtönbüntetésre, valamint 1,5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Tasnádi Pétert. A 33 hónapot előzetes letartóztatásban töltő vállalkozót adócsalás és önbíráskodás bűntettében találták bűnösnek, felmentették viszont a legsúlyosabb, bűnszervezet létrehozására és vezetésére vonatkozó vádpontok alól. Tasnádi, aki szabadon távozhatott a bíróságról, házi őrizetben várja a másodfokú tárgyalást.

máj. 17. Nemzeti gyásznap a brutális móri bankrablás nyolc halálos áldozatának emlékére.

máj. 18. Az ápolók nemzetközi napja alkalmából tartott miskolci konferencián Kökény Mihály, az Egészségügyi és Szociális Minisztérium leendő politikai államtitkára ígéretet tett az ápolók alapfizetésének ötvenszázalékos emelésére, egyéves alapbérnek megfelelő hűségjutalom kifizetésére, valamint önálló szakmai kamara és nyugdíjpénztár létrehozására.

máj. 19. A Jegyzők Országos Szövetégének választmánya közleményben sérelmezte, hogy a választások után egyetlen illetékes sem közölte a nyilvánossággal: a szavazatok újraszámlálása az egyéni és területi választási bizottságok ellenőrzése alatt már a szavazás napján megtörtént, továbbá hogy az érvénytelen szavazatok száma nem volt több a korábbi választásokhoz viszonyítva, és nem is változtattak volna érdemben az eredményen.

máj. 21. A parlament elfogadta a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. E szerint az egészségügyi, valamint a szociális és családügyi tárcát összevonják, a közlekedési feladatok a Gazdasági, míg a vízügyiek a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kerülnek. Kuncze Gábor szerint alapvető különbség az elmúlt négy évhez képest, hogy az egyes minisztériumokat nem kívánják tükörreferatúrák létrehozásával a Miniszterelnöki Hivatal „gyámsága alá helyezni”. Az Országgyűlés a házszabály szerint vita nélkül megszavazta a közszolgálati médiumok – az MTV, az MR és a Duna Televízió – csonka kuratóriumi elnökségeinek kiegészítését négy-négy fővel.

Kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank, amit Járai Zsigmond elnök azzal indokolt, hogy veszélybe került a kitűzött inflációs célok teljesítése.

máj. 22. Az Országgyűlés bizottságaiban különösebb vita nélkül, általában kis többséggel megszavazták a Medgyessy-kormány miniszterjelöltjeit.

Orbán Viktor szerda reggeli rádióinterjújában utalva a móri tragédiára kijelentette, hogy meg kellene fontolni a halálbüntetés újbóli bevezetését.

máj. 23. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke bírálta az Orbán-kormányt, amiért a választások után még sietve elköltött 650 milliárd forintnyi közpénzt. Kijelentése miatt Orbán Viktor pert indított a frakcióvezetőnő ellen: jó hírnevének megsértése miatt egyforintos jelképes kártérítés megítélését kéri.

Egyesülési kérelmet nyújtott be a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz egy a debreceni közgyűlés által létrehozott alapítvány, illetve a Terror Házát működető közalapítvány. A bíróság nem hozott érdemi döntést a kérelemről, ami alkalmat adott az új kormánynak arra, hogy visszavonja a kérelmet, amelynek elfogadása azt jelentette volna, hogy a fideszes többségű debreceni önkormányzat hozzájárulása nélkül nem hozhat döntéseket az alapítványnak az előző kormány által juttatott források felhasználásáról.

máj. 25. Nyomozást rendelt el a rendőrség hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a Happy End Kft. szerződéseinek ügyében Juhász Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes még márciusban tett feljelentése alapján.

Mintegy 1200-an tüntettek a Matáv-székház előtt, mert a cég bejelentette: megszünteti a százmilliós nagyságrendű veszteségeket okozó Mindenkinet internetes előfizetési csomagot, valamint a 150 forintos éjszakai kedvezményt.

máj. 26. Az MSZP és az SZDSZ képviselői aláírták a koalíciós megállapodást, amelynek három fontos pontja Medgyessy Péter szerint a jóléti rendszerváltozás megteremtése, a modernizáció és a demokratikus intézmények megerősítése.

Megalakult a Szövetség a Nemzetért polgári kör, amelynek vezetője Orbán Viktor, tagjai között pedig ott van Martonyi János és Makovecz Imre is.

máj. 27. Az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 178 nem és egy tartózkodás mellett miniszterelnöknek választotta Medgyessy Pétert, és elfogadta a kormányprogramot. Mádl Ferenc kinevezte a kabinet tagjait, akik letették a hivatali esküt.

Bűnösnek találta kétrendbeli vesztegetésben, és nem jogerősen hatévi börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság Székely Zoltán egykori kisgazda képviselőt.

máj. 28. Medgyessy Péter felmentette az ÁVP Rt. elnök-vezérigazgatóját, Faragó Csabát, valamint Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt. Előbbi helyére Mészáros Tamást (elnök), illetve Kamarás Miklóst (vezérigazgató), míg az utóbbi posztra Salgó László Tolna megyei főkapitányt jelölték.

A Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezete bejelentette, hogy népi kezdeményezést indít az áprilisi választások szavazatainak újraszámlálásáért, valamint a választási törvény módosításáért. Az aláíróívet az OVB azonban formai okok miatt nem hagyta jóvá.

Nyilvánosságra hozzák, hogy márciusban virágcserepekbe rejtett lehallgató-készülékeket találtak Győr polgármesterének, egyik helyettesének, valamint a város jegyzőjének irodájában.

máj. 29. Németh Imre földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a tárca idei forrásainak 90 százalékát az előző vezetés elköltötte, így plusz forrásokra és átcsoportosításokra lesz szükség az ágazat zökkenőmentes működtetéséhez.

máj. 30. Medgyessy Péter megállapodott a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteivel a 19 ezer forintos mindent nyugdíjast megillető juttatás júliusi kifizetéséről, valamint arról, hogy a jövőben ő lesz a szervezetekkel rendszeresen egyeztető Idősügyi Tanács vezetője.

Huszti Péter Kossuth-díjas színművész-rendezőt, a Színházművészeti Egyetem volt rektorát nevezte ki Görgey Gábor kulturális miniszter a Nemzeti Színház igazgatójának. A pályáztatás nélkül történt kinevezés elleni széles körű tiltakozás hatására néhány napon belül a miniszter közös megegyezéssel visszavonta a megbízást.

Orbán Viktorért és családjáért ajánlottak fel katolikus szentmisét a Szent István-bazilikában.

máj. 31. Az új kormány első hivatalos ülésén döntés született a minimálbér adómentességéről, illetve az MTV-nek és az MR-nek még az Orbán-kabinet által adott kormánygarancia visszavonásáról. Határoztak arról is, hogy felmentik a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és egyben felkérik a Kormányzati Ellenőrzési hivatalt, hogy kezdjen vizsgálatot a bank és az Országimázsközpont eddigi tevékenységével kapcsolatban.

jún. 1. Új elnököt választott az MDNP. A jelöltséget nem vállaló korábbi elnök, Pusztai Erzsébet helyét Szabó János foglalta el.

jún. 3. László Csaba pénzügyminiszter Király László György közgazdászt, az APEH Bács-Kiskun megyei igazgatóját nevezte ki a szervezet elnökének.

A Fidesz-frakció jogvédő munkacsoportot hoz létre, mert szerintük a közigazgatásban zajló politikai tisztogatásoknak már több mint száz szakember esett áldozatul.

14 közéleti személyiség felkérésére Schmitt Pál elvállalta, hogy a jobboldal támogatásával független jelöltként induljon az őszi önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesteri címéért. Kovács László külügyminiszter Schmittet ezért június 30-i határidővel felmentette svájci nagyköveti posztjáról.

jún. 4. Mizsei Zsuzsanna közgazdászt, a KDNP országos választmányának elnökét nevezte ki a kormány a Millenáris Kht. élére, így újra megnyithat a Világraszóló magyarok kiállítás.

Jogerősen felmentették Kovács Mihályt, az Agrobank volt elnökét, aki ellen tíz éve indult eljárás aranycsempészés és adócsalás vádjával.

Vádemelési javaslatot tett a rendőrség Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal volt vezetője ellen közúti baleset gondatlan okozásának gyanúja miatt. A baleset még februárban történt.

jún. 5. A parlament illetékes bizottsága elvetette azt a fideszes javaslatot, hogy a 19 ezer forintot ne egyszeri nyugdíj-kiegészítésként, hanem nyugdíjemelésként kapják az érintettek, ez ugyanis további 50 milliárd forinttal növelné a társadalombiztosítási alap hiányát.

A pénzügyminiszter felmentette hivatalából Kalmár Istvánt, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatóját.

Orbán Viktor Hende Csabát, az MDF ügyvezető elnökét kérte fel a polgári körök szervezési feladatainak ellátására. Hende a felkérést pártja vezetőivel való egyeztetés nélkül elfogadta, ezért fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene.

jún. 6. A Fővárosi Bíróság alkotmánybírósági eljárást kezdeményez az M7-es autópálya felújítása és továbbépítése ügyében, mert szerintük alkotmányossági aggályokat vet fel, ha egy 60 milliárdos beruházásról közbeszerzési eljárás mellőzésével, kormányhatározatban döntenek.

jún. 7. A kormányülésen döntés született a közalkalmazotti bérek 50%-os emeléséről, a 100 ezer forintos diplomás minimálbérről, illetve arról, hogy augusztusban dupla családi pótlékot kapnak a gyermeket nevelő szülők. Utóbbi összegét szeptembertől 20%-kal emelik, míg az egyetemi ösztöndíjak 30%-kal lesznek magasabbak.

jún. 11. Az Országgyűlésben az azonnali kérdések órájában a képviselők két alkalommal is leszavazták Polt Péter legfőbb ügyész válaszát.

Wittich Tamást választották az MSZOSZ elnökévé, miután elfogadták az addigi elnök, Sándor László lemondását.

jún. 12. Medgyessy Péter bejelentette, hogy az idén nem lesz gázáremelés, és a következő években is legfeljebb az infláció alatti emelésről lehet szó.

Jogerősen felmentette a fővárosi bíróság Pelikán Lászlót, az APEH volt bűnügyi főigazgatóját a vámorgazdaság vádja alól a Teve utcai aranyügyben.

jún. 13. Az illetékes parlamenti bizottság kormánypárti többségének elutasítása miatt nem kerülhet a parlament napirendjére az áprilisi választás szavazólapjainak megőrzésére irányuló ellenzéki kezdeményezés.

Az MSZP fővárosi küldöttgyűlése elfogadta az elnökség javaslatát, amely szerint Gy. Német Erzsébet lesz a párt főpolgármester-jelöltje az őszi önkormányzati választásokon. A MIÉP is megnevezte jelöltjét a párt elnöke, Csurka István személyében.

A Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette Nógrádi László egykori közlekedési miniszter sofőrjét, akit a két évvel ezelőtt az ordascsehi elágázásnál történt és két ember halálát okozó baleset kapcsán helyeztek vád alá.

jún. 14. Újabb nyelvvizsgabotrány tört ki, amelyben legalább harminc személy, köztük több rendőr, pénzügyőr és egy debreceni önkormányzati képviselő is érintett. Az érintettek úgy jutottak nyelvvizsga-bizonyítványhoz, hogy egy erre szakosodott nyíregyházi egyetemista vett részt helyettük a vizsgán hamis papírokkal.

A Központi Ügyészség közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt vádat emelt ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke ellen a zsidók kirekesztésre felszólító cikke miatt.

jún. 15. A Fidesz rendkívüli kongresszusán módosították a párt alapszabályát, így Orbán Viktor – bár párt és állami tisztséget nem visel – 2006-ig automatikusan az elnökség tagja marad.




























































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon