Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Jún. 18. A Magyar Nemzet dokumentumokat közölt, melyek szerint Medgyessy Péter a III/II-es csoportfőnökség titkos állományú tisztjeként szolgált a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján. Miután a belügyminiszter felmentette a titoktartási kötelezettség alól, a miniszterelnök másnap a parlamentben napirend előtt elmondta: 1977 és 1982 között elhárítóként azon dolgozott, hogy idegen hírszerzők ne akadályozhassák meg hazánk csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz.

Jún. 19. Bár az SZDSZ parlamenti frakciójának éjszakai ülésén 17:3 arányban úgy döntött, hogy ragaszkodnak Medgyessy távozásához, másnap döntésüket visszavonták, miután a koalíciós partner MSZP frakciója egyöntetűen támogatásáról biztosította a miniszterelnököt.

Etikai vizsgálat indult Hende Csaba volt MDF-alelnök ellen, amiért anélkül vállalt szerepet Orbán Viktor kabinetfőnökeként a polgári körök mozgalmának szervezésében, hogy arról pártjával előzetesen egyeztetett volna. Az etikai bizottság később felmentette Hende Csabát, bár megállapították, hogy szerencsésebb lett volna, ha előzetesen egyeztet pártjával.

Jún. 20. A Magyar Fejlesztési Bank feljelentést tett ismeretlen ellen, mert felmerült a gyanú, hogy az intézmény korábbi vezetése államtitkot, adó- és banktitkot, valamint szolgálati és magántitkot sértve szerzett információkat ügyfeleiről, majd ezeket jogosulatlanul használta fel.

A szavazatok újraszámlálását követelve egyhetes éhségsztrájkba kezdett a Parlament előtt Kocsis Imre, a Lelkiismeret 88 csoport vezetője.

Jún. 21. A Miniszterelnöki Hivatal feljelentést tett Bártfai Béla, az Orbán-kormány közigazgatási államtitkára, valamint Berkecz Jánosné, a Millenáris Kht. volt ügyvezetője ellen közpénzek hűtlen kezelése gyanújával, mert Berkecz távozása előtt módosították szerződését, és így 34,4 millió forintnyi munkabért és titoktartási díjat vehetett kézhez. Később Mizsei Katalin, a kht. új elnöke is feljelentést tesz a cég korábbi pazarló gazdálkodása miatt.

Jún. 24. A kormánypártok és az ellenzék is benyújtotta a parlamentben a maga átvilágításitörvény-javaslatát. Az előbbiek javaslata garantálja a nyilvánosságot, de az ellenzék javaslatával ellentétben nem szankcionálná az esetleges érintettséget.

Jún. 25. Az Országgyűlés három ellenszavazat mellett megválasztotta Lomniczi Zoltánt hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

Budapesti látogatásán II. Albert belga király a Korona Érdemrend Nagy Keresztjével tüntette ki Medgyessy Pétert.

Jún. 26. Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett három szocialista képviselő Orbán Viktor ellen, ugyanis szerintük a volt miniszterelnök bevallott jövedelme nem áll arányban a vagyonnyilatkozataiból kiolvasható vagyongyarapodással. A vagyonvizsgáló bizottság néhány héttel később bejelenti: nem indítanak eljárást, ugyanis a volt miniszterelnök harmadik nekifutásra megnyugtatóan tisztázta az ellentmondásokat.

Demszky Gábor főpolgármester és Csillag István gazdasági miniszter tárgyalásaik után bejelentették: a Bosnyák térig meghosszabbítják a négyes metró nyomvonalát, és meg fog épülni az északi Duna-híd is.

A kulturális miniszter vezetői alkalmatlanság miatt felmentette Locsmándi Miklóst, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját és Győriványi Ráth György fő-zeneigazgatót. December végéig Szinetár Miklós rendező és Kovács János karnagy kap megbízást feladataik ellátására.

Harsányi László foglalta el Jankovics Marcell helyét a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöki székében.

Jún. 27. Keller László politikai államtitkári címet kapott a Miniszterelnöki Hivatalban. Feladata a közpénzek elköltésének ellenőrzése.

Közös megegyezéssel távozott posztjáról Csintalan Sándor, a Defend Kft. ügyvezető igazgatója, aki továbbra is tulajdonos marad a cégben.

Az UNESCO Budapesten tárgyaló világörökség-bizottságának döntése értelmében a világörökség része lett az Andrássy út és a tokaj-hegyaljai borvidék.

Jún. 28. Egész napos erdőtűz pusztított a Hortobágyi Nemzeti Parkban 7 ezer hektáron. A lángok martaléka lett sok madár, gyík, illetve más kistestű állat. Néhány nap múlva kiderült, hogy egy összetört üveg által összegyűjtött napsugarak okozták a tüzet.

A kormány döntése értelmében július elsejével megszűnt a televíziókészülékekre kivetett üzembentartási díj, amelyet még december végéig a költségvetés áll a fogyasztók helyett.

Júl. 2. Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Posta a Fidesz ellen, mert a párt nem fizette ki a két választási forduló között kézbesített levelek kézbesítéséért járó, szerződésben rögzített 109 millió forintot.

Júl. 3. Lemondott pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról Pokorni Zoltán, miután tudomására jutott, hogy édesapja 33 éven keresztül együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal.

Júl. 4. Hatalmas közlekedési káoszt okozott Budapesten, hogy a szavatok újraszámlálását követelő tüntetők torlaszolták el az Erzsébet hidat. Az tüntetés néhány száz ember részvételével a Kossuth téren folytatódott, majd éjszaka egy csoportjuk összetűzésbe keveredett a rendőrökkel a Rákóczi úton. A rendőrség az ügy kapcsán 58 ember ellen indít eljárást, közülük végül két személyt ítélnek gyorsított eljárásban pénzbüntetésre. Az elkövetkező hetekben még számos tüntetést tartanak polgári körök és jobboldali szervezetek szervezésében maximum néhány száz fő részvételével: így a Batthyány-örökmécsesnél, az Árpád hídon, a Március 15. téren, valamint a Köztársaság téren.

A Medgyessy-kormány döntött a mezőgazdasági termelőknek 1993-1995 között nyújtott, visszafizetendő agrár-beruházási támogatások visszafizetésének elengedéséről. Az intézkedés több mint 1100 gazdát érint, az elengedett kötelezettség pedig több mint 1,7 milliárd forintot tesz ki.

Görgey Gábor kulturális miniszter bejelentette: a kormány 800 milliós gyorssegélyt ad a filmes szakmának, és felszabadítják az idén játékfilmek készítésére fordítható 320 millió forintot is.

Júl. 5. Mádl Ferenc levélben értesítette Medgyessy Pétert, hogy nem kívánja 70. születésnapja alkalmából állami kitüntetésben részesíteni Horn Gyulát. A volt miniszterelnök másnap bejelentette: ilyen körülmények között nem is venne át egy esetleges kitüntetést. Ezek után hétfőn a miniszterelnök uniós ügyekben illetékes személyes tanácsadójává nevezte ki Hornt.

Júl. 9. Az Országgyűlés szinte egyhangúlag hagyja jóvá, hogy megalakuljon mind a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját, mind a rendszerváltás utáni kormánytagok titkosszolgálati kapcsolatait vizsgáló parlamenti bizottság.

Júl. 10. Eörsi Mátyás internetes honlapján bejelentette, hogy édesapja éveken keresztül jelentéseket adott a pártállami titkosszolgálatoknak, és erről ő 1992-ben szerzett tudomást.

Júl. 12. Mádl Ferenc köztársasági elnök bejelentette, hogy október 20-ra írja ki a helyhatósági választásokat.

Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség Szabó László Zsoltot, az MTV korábbi elnökét tb-, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségek megsértése kapcsán.

Júl. 15. Győri kihelyezett ülésén Áder Jánost választotta frakcióvezetőnek a Fidesz képviselőcsoportja. Áder bejelentette, hogy meg fogják szavazni a kétéves költségvetés módosítását, jóllehet annak számos pontjával nem értenek egyet. Másnap valóban meg is szavazták a módosítást, amelynek értelmében 50 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére, 20 százalékkal nő a családi pótlék, bevezetik a 13. havi családi pótlékot, illetve adómentessé teszik a minimálbért.

Hivatalosan ezen a napon kezdte meg munkáját a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság Balogh László MDF-es képviselő vezetésével.

Lemondott Mendreczky Károly a Magyar Televízió elnöki posztjáról. Lépését az ellene irányuló támadásokkal indokolta, illetve azzal, hogy ennek következtében az intézmény is ellehetetlenülhet. Feladatait Ragáts Imre alelnök vette át.

Júl. 17. Csillag István gazdasági miniszter bejelentette, hogy az ügymenet gyorsítása érdekében nem írnak ki közbeszerzési pályázatot az M3-as és az M7-es autópálya következő szakaszainak megépítésére. A döntést másnapra visszavonták.

Júl. 19. Az OVB hitelesítette a Hajrá Magyarország mozgalom népszavazási kezdeményezését, így fellebbezés hiányában 15 nap múlva megkezdhetik az aláírásgyűjtést a külföldiek és társaságok termőföldvásárlásával kapcsolatos népszavazás kiírása érdekében.

Együttműködési megállapodást írt alá a Fidesz és az MDF az őszi helyhatósági választások kapcsán. A két párt Schmitt Pál független jelöltet támogatja Budapesten Demszky Gábor főpolgármester ellenében.

Júl. 22. Országszerte megkezdték az idei parlamenti választások szavazólapjainak megsemmisítését.

Kommandósok vettek őrizetbe két férfit, akiket az elkövetkező napokban meggyanúsítanak a móri bankrablással, illetve más erőszakos bűncselekményekkel.

Csehák Judit bejelentette, hogy az ágazat képviselőivel megállapodtak: októbertől mintegy hatvanszázalékos béremelést hajtanak végre az egészségügyben.

Megkezdte működését a rendszerváltás utáni kormánytagok és a kádárista állambiztonság kapcsolatait feltárni hivatott Mécs-bizottság. Az elkövetkező hetekben kiszivárogtatásokból kiderül, majd hivatalosan is bejelentik, hogy a legtöbb érintettet – akiknek „hivatalos” száma folyamatosan változik – az Orbán-kormány tudhatta soraiban. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos aggályainak ad hangot a bizottság működésének alkotmányossága kapcsán, ezért az ellenzéki tagok egy idő után nem vesznek részt a bizottság munkájában.

Két hónappal meghosszabbította a Fővárosi Főügyészség a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozást az Országimázs Központ és a Happy End Kft., illetve az Ezüsthajó Kft. közötti szerződések ügyében.

Júl. 26. Újjáalakult az Orbán-kormány idején megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács.

Júl. 31. A gazdasági minisztérium 5 milliárd forintot kapott a jövőre is folytatandó Széchenyi-pályázatok finanszírozására. Bár új pályázatokat már nem írnak ki, hasonló összeget fordítanak a már beérkezett pályázatok finanszírozására is.

Aug. 1. Vita alakult ki arról, hogy kinek a tulajdonát képezi az FKGP Belgrád rakparti székháza, miután ugyan a párt nem tudja visszafizetni a Szeremley Huba borász által neki előleg formájában juttatott 200 milliós kölcsönt, ugyanakkor Torgyán József vitatja, hogy a szerződést a párt nevében aláírók jogosultak voltak-e arra az adott feltételek mellett.

Aug. 2. Medgyessy Péter – elsőként Magyarország miniszterelnökei közül – fejet hajtott a roma holokauszt áldozatainak emlékműve előtt Nagykanizsán.

Aug. 3. Martonyi János volt külügyminiszter bejelentette, hogy 1979 és 1984 közötti brüsszeli kiküldetése előtt megkísérelték őt beszervezni a titkosszolgálatok, de ő semmilyen nyilatkozatot nem írt alá, és jelentéseket sem adott.

Aug. 9. Kilépett az SZDSZ-ből a párt két alapító tagja és volt parlamenti képviselője: Kis János, a párt egykori elnöke és Hack Péter.

Aug. 10. Megáradt a Duna és több mellékfolyója, ezért több száz kilométeres szakaszon kellett első-, illetve másodfokú árvízvédelmi készültséget elrendelni. A szakemberek minden idők legnagyobb árvizére számítanak a Duna magyarországi szakaszán.




























































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon