Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


jún. 16. Ismét Várhegyi Attilát, a kulturális minisztérium politikai államtitkárát választotta elnökévé a Fidesz Országos Választmánya.

Két kisgyermek égési sérüléseket szenvedett a Hajdú-Bihar megyei Hencidán, amikor ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak családi házukba.

Nem sikerült megvédeni világbajnoki címét Kokónak, akit az argentin Juan Pablo Chacón a hatodik menetben kiütött.

jún. 18. Életét vesztette egy játékgépek üzemeltetésében érdekelt, 48 éves fővárosi vállalkozó, amikor nagy erejű, távirányítású pokolgép robbant Dembinszky utcai lakóházának kapualjában.

jún. 19. Súlyos rendőri és ügyészi korrupcióra derült fény Fejér megyében, ahol kommandósok fogtak el húsz magas rangú rendőrt, ügyészt, ügyvédet és büntetés-végrehajtási alkalmazottakat, akiket vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, szervezett bűnözői csoportok támogatásával gyanúsítanak.

90 százalékos támogatással – a szabad demokrata képviselők „nem” szavazatai mellett – elfogadta az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarokról szóló státustörvényt, amely január elsején lép hatályba.

Lenkovics Barnabást állampolgári jogbiztosnak, Takács Albertet általános helyettesnek, Kaltenbach Jenőt pedig újabb hat évre kisebbségi jogbiztosnak választotta a parlament. Az új ombudsmanok első ülésükön megállapodtak abban, hogy az adatvédelmi biztos feladatait – a poszt betöltéséig – az általános országgyűlési biztos látja el.

A kormány döntése alapján a Postabank a Magyar Posta tulajdona lesz.

jún. 20. Lemondásra szólította fel Tállai András pénzügyi államtitkárt Keller László szocialista képviselő, mert úgy találta, hogy az államtitkár utólag, önkényesen megváltoztatta egy elfogadott törvény szövegét, hogy a Magyar Posta 33 százalékos tulajdont szerezhessen a Postabankban. Tállai szerint az ügy politikai támadás.

Kivonultak a szocialista és a szabad demokrata képviselők az ingatlanjuttatási albizottság üléséről, mert úgy ítélték meg, hogy értékes fővárosi és balatoni ingatlanok nem szakmai, hanem politikai indokok alapján kerültek egyes szervezetekhez. Halász János fideszes bizottsági elnök ugyanakkor botránykeltéssel vádolta az ellenzéket, és emlékeztetett arra, hogy a legtöbb döntés konszenzussal született.

jún. 21. Őrizetbe vették Szabadi Bélát.

Nem engedélyezte a hatszázalékos, augusztusra tervezett BKV-jegyáremelést a pénzügyminiszter, emiatt a cég várhatóan több százmilliós hitel felvételére kényszerül. A BKV viszont a Pénzügyminisztérium ellen készül pert indítani, mert számításai szerint négymilliárd forint bevételtől esett el az elmúlt két évben amiatt, hogy a tárca nem engedte a jegyárak emelését a főváros által – az alultervezett infláció miatt – indokoltnak tartott mértékben.

jún. 26. A Magyar Posta tulajdonába kerülhet a Postabank, miután 205 igen szavazattal, három tartózkodás mellett az Országgyűlés rendkívüli ülésén elfogadták a pénzügyi törvény módosítását. A szocialisták kivonultak, a szabad demokraták pedig nem szavaztak, mert nem fogadták el, hogy az ügyben mindössze technikai hiba történt.

Egyéni számlán alapuló nyugdíjrendszer 2003-as bevezetéséről döntött a kormány, amelynek tervei szerint a nyugdíjakat továbbra is a befizetett járulékokból fedezik, és minden járandóság pontos összegét az addig felhalmozott befizetésekből számolják ki. Az új rendszer fő célja, hogy mindenki maga választhassa meg, mikor akar nyugdíjba menni.

jún. 28. Az Országimázs Központ nem kérhette volna el, a Belügyminisztérium pedig nem adhatta volna ki több millió állampolgár adatait azért, hogy névre szólóan kiküldhessék a központ millenniumi kiadványát – szögezte le Majtényi László, aki azért kezdett vizsgálatot, mert több állampolgár fordult hozzá ez ügyben. A kormányszervek az elmarasztaló vélemény ellenére is úgy érzik: nem követtek el törvénysértést azzal, hogy az Országimázs Központ kérésére kiadták 3,5 millió állampolgár adatait.

jún. 30. Teljes felhatalmazást kapott Medgyessy Péter az MSZP országos választmányától a párt választási kampányának irányítására.

júl. 1. Nagy többséggel Kuncze Gábort választotta új elnökévé az SZDSZ rendkívüli tisztújító küldöttgyűlése, miután néhány nappal korábban az Ügyvivői Testület benyújtotta lemondását.

júl. 3. A Budapesti Katonai Ügyészség a titkosszolgálatok számára mobiltelefonok lehallgatására alkalmas berendezéseket lízingelő Nádor ’95 Rt. ügyében indított nyomozást megszüntette, s mivel az eljárás szigorúan titkos minősítésű volt, a megszüntetés okát sem közölték.

A Fővárosi Főügyészség novemberre halasztotta polgári perét, amelyet az Agrárinnovációs Kht., az FTC és az Agrármarketing Centrum ellen indított, mert az agrárcégek 50 millió forintot utaltak át a sportklubnak reklámfelületért egy olyan rendezvényre, amit nem tartottak meg.

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete szerint az APEH jogszerűen járt el, amikor visszatartotta a Gyermekrák Alapítványnak tévesen átutalt 102 millió forintot az adózók jövedelemadójának egy százalékából, miután az alapítványok csak háromévi működés után lesznek jogosultak az adófelajánlásokra.

júl. 6. Letartóztatták Korompai Nikolettet, az agrártárca tulajdonában lévő Concordia Közraktár Rt. volt vezérigazgatóját, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy egyik utasításával 55 milliós veszteséget okozott a Concordia kereskedőcégének, a GMS ’96 Kft.-nek, és több mint hárommillió forintos tanácsadói díjat fizetett Szabadi Béla sofőrjének.

A Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében elutasította a Legfőbb Ügyészség keresetét, amellyel az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közti szerződéseket kívánta semmissé nyilváníttatni. A bíróság szerint a megállapodások nem ütköztek sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, így érvényesek.

júl. 9. Új eljárást kell lefolytatnia az Országos Választási Bizottságnak az MSZP négykérdéses népszavazási kezdeményezéséről, mert az Alkotmánybíróság szerint ütközik az általános eljárási alapelvekkel, hogy a négy kérdésről az ajánló állampolgár nem tud külön-külön állást foglalni.

Még másfél évig gyűjthet titkos információkat a rendőrséggel azonos módon az APEH bűnügyi igazgatósága, miután az Alkotmánybíróság 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az ezt lehetővé tevő törvényi rendelkezéseket.

júl. 12. Hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt feljelentette Tarlós Istvánt a Habeas Corpus Munkacsoport elnevezésű jogvédő szervezet a melegfelvilágosító-programokat a Pepsi-szigetről kitiltó megállapodás aláírása miatt, egyben tüntetést szerveznek az óbudai önkormányzat és a szervezők irodája elé. Polgári pert indít a Háttér Baráti Társaság a Melegekért. A szerződést egyébként a sziget szervezői hamarosan felmondták.

Mendreczky Károly eddigi ügyvezető alelnököt választotta négy évre a közszolgálati televízió elnökévé a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma.

júl. 13. Mindkét fél számára elfogadható megállapodással zárult a Dunaferr és korábbi beszállítója, a székesfehérvári Mészkő és Dolomit Kft. közötti egyeztető tárgyalás, így a vállalkozás továbbra is szállíthat dolomitot az Acélműnek, amely a kft. 2009-ig érvényes szerződését fel akarta bontani, s egy olyan céggel akart szerződni, amely Orbán Győző kizárólagos tulajdonában van.

A rendőrség lefoglalta Torgyán József budapesti, a Tállya utcában épülő villájának építésével kapcsolatos iratokat.

Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Bíróság a csillebérci gyermektábor ügyében, mert hiányzik több dokumentum, amelyekből kiderülhet, mi lett a KISZ-vagyon sorsa.

A Fotex Rt. bejelentette, hogy 2,4 milliárd forintért kész megvenni 80 százaléknyi tulajdonrészt az FTC-t működtető társaságban. Az ajánlatot elfogadó elnökségi ülés után a székház előtt néhány kopasz fiatalember antiszemita megjegyzéseket tett a tanácskozásról távozókra.

júl. 25. Bogár László MIÉP-alelnök elítélte és nemzetellenesnek minősítette, hogy 80 százalékban a Fotex Rt. tulajdonába került az FTC labdarúgócsapata, mert úgy vélik: „a Fradi népét becsapták, hiszen a tehetős pesti zsidósághoz tartozó Fotex az MTK-t is birtokolja”. Csurka István pedig leszögezte, hogy a MIÉP alelnöke a párt elnökségének álláspontját ismertette. A nyilatkozat miatt tiltakozott nyolc zsidó szervezet. Pető Iván szabad demokrata képviselő gyűlölettel teli, nyíltan antiszemita nyilatkozatnak minősítette az elmondottakat. Szakács Imre, az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára elutasította mind Bognár László szavainak tartalmát, mind pedig szélsőséges megfogalmazását.

A nyomozás folytatására szólította fel a Legfőbb Ügyészség az 1956-os Kossuth téri sortűz ügyében a Fővárosi Főügyészséget.

Bizonyítékok hiányában a Fővárosi Főügyészség megszüntette a nyomozást a Postabank Rt. gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolt tíz egykori külső igazgatósági tagjának ügyében. Ugyanakkor a nyomozás folytatásának meghosszabbítását kérte Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és négy egykori munkatársa ellen.

A norvég Telenor Mobile lett a Pannon GSM 100 százalékos tulajdonosa. A cég tőkeértéke 130 millió euró.

júl. 27. Nem hosszabbította meg a Vasárnapi Újság felelős szerkesztője, Lakatos Pál megbízatását Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke, mert sem az – egyébként a Vasárnapi Újságtól érkezett – új belpolitikai főszerkesztő, sem az új adófőszerkesztő nem akar vele „műsorfelelősi minőségben” együttműködni.

aug. 3. A cigány holokauszt áldozatainak emlékére az idén is virrasztást szervezett a Roma Polgárjogi Alapítvány. Magyarországon legalább harminc gettót és kényszermunkatábort hoztak létre, ahol romák tízezreit dolgoztatták embertelen körülmények között. A megemlékezés előtt tartott tájékoztatón elhangzott, hogy eddig több mint hétszáz roma túlélő jelentkezett kárpótlásért.

aug. 4. Nem nyomoz az ügyészség Torgyán József volt földművelésügyi miniszter ellen. A Kisgazdapárt elnökével szemben nyomozás előkészülete sem folyik – erősítette meg az ügyészség. Egy televíziós nyilatkozatában a kisgazda elnök elmondta: úgy gondolja, tisztességtelen akciót terveznek ellene, és az letartóztatásához vezethet. A szakadár kisgazdák már a „Torgyán utáni időkre” készülnek.

aug. 8. A legsötétebb náci és sztálini korszakot idéző egyházellenes kirohanás – így minősítette Csordás Eörs, az esztergom-budapesti főegyházmegye irodaigazgatója A Hét adását, amely az egyházi átvilágítással foglalkozott. Szerinte annak idején Mindszenty bíboros ellen is hasonló módszerekkel indult kampány a Szabad Népben. Siklósi Beatrix, A Hét főszerkesztője elmondta, hogy a műsor nagy tetszést aratott a nézők körében.

Nem kívánjuk gyorsítani az autópálya-építések ütemét – közölte a miniszterelnök a Mezőkövesden tartott kihelyezett kormányülés után. Orbán Viktor bejelentette: felülvizsgálják a gyorsforgalmiút-hálózat koncepcióját, és újabb, 2015-ig tartó éves autópálya-építési tervet dolgoznak ki. Közölte: az autópálya-építés során a magyar vállalkozók diadalt arattak.

aug. 9. Nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva a honvédelmi tárca legfelső vezetését érintő korrupciós ügyről ad hírt a Stop! című internetes portál. Értesülésük szerint a vadászrepülőgépekkel kapcsolatos kenőpénzről közvetett bizonyítékok állnak a Nemzetbiztonsági Hivatal rendelkezésére. Ennek kapcsán Demszky Gábor egy interjúban kijelenti: Peter Tufo amerikai követ neki is beszélt a korrupciós ügyről, amelynek dokumentumait mintegy másfél évvel ezelőtt átadta a miniszterelnöknek. Tufo később ezt cáfolta.

aug. 11. Bejelentik, hogy tíz év után, jövő nyáron elköltözik a Világbank képviseleti irodája. Roger Grawe, a képviselet vezetője szerint Magyarország sikeresen átállt a piacgazdaságra. A Világbank elsődleges feladata a szegénység elleni küzdelem szerte a világon, és Magyarország számára ma már nem ez, hanem az EU-hoz történő csatlakozás van napirenden – hangsúlyozta.

aug. 12. Az FKgP koalíciós egyeztetést kezdeményez a Fidesszel a tiszta közéletért és az unióval kötött termőföld-vásárlási szabályok újratárgyalása érdekében. A Fidesz e két témában nem látja értelmét a pártközi egyeztetésnek.

aug. 13. A kormánypárti képviselők tartózkodása miatt határozatképtelennek bizonyult az Országgyűlés rendkívüli ülése, amelyet az SZDSZ és az MSZP kezdeményezett két vizsgálóbizottság felállítására. Ezeknek két ügyet kellett volna tisztázni: egyrészt hogy terheli-e Orbán Viktort felelősség a Szabadi-ügyben, illetve a Dunaferr és az Orbán-bányák közötti dolomitszállítási ügyletet. Ezek után a két párt „részbizottságot” alakított a kérdés kivizsgálására.

aug. 14. Három szocialista képviselő írásbeli kérdéssel fordult a kormány illetékes tagjaihoz, amelyben többek között azt firtatják: milyen alapon mellőzte a kormány a közbeszerzési eljárást a TETRA rádiótávközlési rendszer kiépítése kapcsán, illetve hogy mitől nőtt háromszorosára a tervezett beruházási összeg néhány hónap alatt.
























































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon