Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


szept. 16. Az MDF Országos Választmánya két tartózkodás mellett elfogadta Dávid Ibolya beszámolóját a Fidesszel kötött választási szövetségről, amely az elnök asszony szerint „alkalmas arra, hogy a két párt önálló értékrendjét, stílusát és programját összehangolva erősítse a polgári oldalt”.

szept. 17. A New York-i események kapcsán hozott fokozott biztonsági intézkedések – erre a célra 20 milliárd forintot különített el a kormány – meghatározatlan idejű fenntartásáról döntött a nemzetbiztonsági kabinet, jóllehet a titkosszolgálatok továbbra sem találtak semmi nyomot, amely arra utalna, hogy a terrorcselekménynek lennének magyarországi vonatkozásai.

Doszpot Péter, a BRFK életvédelmi osztályának vezetője bejelentette: a rendőrség szakmai válsága ellen rendőrként már nem tudott elég hatékonyan fellépni, ezért leszerelését kérte, hogy a jövő évi választásokon az MSZP színeiben képviselőnek jelöltethesse magát.

Bejelentették: az Ügyészségi Nyomozó Hivatal fogja vizsgálni ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök ügyét, aki ellen két magánszemély tett feljelentést a párt egyik kerületi lapjában megjelent, a zsidók kirekesztésére felszólító cikke miatt. A lap felelős szerkesztőjét is gyanúsítottként hallgatták ki az izgatási ügyben. Néhány nappal később a református egyház is közleményben határolódik el a „kirekesztőnek és igeellenesnek” nevezett írástól, amelyért a képviselőnek valószínűleg egy egyházi bíróság előtt is felelnie kell.

szept. 18. 43 településnek 35 millió forint címzett támogatást ítélt oda a kormány, főként a szennyvízelvezetés és a hulladék-elhelyezés problémáinak megoldására. Döntöttek arról is, hogy a Malévot még az idén 9,2 milliárd forinttal segítik az ÁVP Rt.-n keresztül.

szept. 19. Rendkívüli ülésen kizárta az FKGP frakciója soraiból Gyimóthy Gézát, Torgyánné Cseh Máriát, Pallag Lászlót, Atyánszky Györgyöt, Zsikla Lászlót és Czoma Kálmánt. Ugyanakkor felvételekről is döntöttek: újra a frakció tagjának tekintheti magát Cseh Sándor, a Kisgazda Szövetség elnöke, illetve Csúcs László. Gyimóthyt parlamenti alelnöki posztjáról is visszahívták, utódjául pedig Bánk Attilát jelölték. Lapzártánkig a kormányoldalnak nem sikerült a jelölés elfogadásához szükséges parlamenti többséget biztosítania.

Az SZDSZ a legfőbb ügyészhez fordul, miután a rendőrség megszüntette a Schlecht Csaba ellen több száz milliós köztartozásokat felhalmozó cégek fiktív személyeknek történt eladása kapcsán indult nyomozást. Azóta az ügyészség a rendőrség megszüntető határozatát helybenhagyta. Az érintett Fidesz-közeli viszont a Kuncze Gábort és Eörsi Mátyást jelentette fel a „hamis vád” miatt.

DNS-vizsgálat segítségével azonosították az 1991 decemberében egy orosz zsidó kivándorlókat szállító busz ellen Budapesten elkövetett robbantás tettesét, akit két évvel ezelőtt Németországban megöltek.

szept. 22. Még az idén 8-10 ezer forinttal emelik 50 ezer ápolónő – a három műszakban ágy mellett, kivonuló mentőegységekben vagy műtősasszisztensként dolgozók egy részének – fizetését az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint. Az EDDSZ sérelmezte, hogy nem az alapbér, hanem a kiegészítő pótlék emelkedik, és az sem mindenkinél.

szept. 24. Az Országgyűlés – öt párt támogatása, illetve a MIÉP nem szavazatai mellett – hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai légierő gépei használhassanak magyar repülőtereket. Néhány nappal később a NATO minden gépe előtt megnyitották hazánk légterét.

szept. 25. Sikertelennek bizonyult a Berki Ádám adatvédelmi biztossá választására tett kísérlet. A kormánypárt az ellenzéket obstrukcióval vádolja, míg utóbbi szerint az eset egyszerűen csak azt bizonyítja, hogy elolvadt a kormánypártok parlamenti többsége.

szept. 26. Orbán Viktor látogatást tett a készenléti rendőrségnél, majd kijelentette: a független szakértők szerint a kontinens legjobbjai közé tartozó terrorelhárító szolgálat két percen belül mozgósítható szükség esetén.

Pálinkás József oktatási miniszter bejelentése szerint októberben már 20%-kal megemelt fizetést kapnak a pedagógusok, akiknek jövedelme a tárca tervei szerint öt év múlva eléri majd a nemzetgazdasági átlag 125%-át.

Felvételét kérte a Fidesz parlamenti frakciójába Kiszely Katalin és Molnár Róbert, akiket még januárban zártak ki a kisgazdák képviselőcsoportjából.

szept 28. Hatszázalékos hitelkamat és 30 milliósra emelt kisvállalkozói beruházási adókedvezmény bevezetését javasolta a kormánynak a gazdaság élénkítésére az a gazdasági csúcsértekezlet, amelyen a kormány illetékesei mellett többek közt az MNB, a KSH, az MFB, a MEHIB és az OTP vezetője is részt vett.

Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz budapesti választmánya, mert szerintük az adókból befolyt mintegy 100 millió forintot igazságtalanul osztotta el a közgyűlés a főváros és a kerületek között.

szept. 29. Nyolc baloldali szervezet egyesüléséből megalakult az Új Baloldal választási szövetség. Elnöknek Schiller Lászlót, míg az országos tanács vezetőjének Schmuck Andort választották.

Göncz Árpád megnyitotta a Kossuth téren az SZDSZ által Kossuth Lajos születésének jövőre esedékes 200. évfordulója alkalmából szervezett, egy éven át tartó eseménysort. Kossuth leszármazottai tiltakoznak, mert a pár nem egyeztetett velük.

szept. 30. 400 házat vehettek birtokukba a beregi árvízkárosultak. Bár az építkezések rohammunkában zajlanak, Helmeczy László, az újjáépítési bizottság vezetője valószínűtlennek tartja, hogy tartani tudják a kormány által beharangozott október végi határidőt.

okt. 1. Az elmaradt adóreform pótlására és a gazdasági növekedés fenntartására adócsökkentést javasolt az Országgyűlésnek az MSZP. A Fidesz szerint a jelenlegi bizonytalan világgazdasági körülmények között nincs helye az adótörvények módosításának.

Ismeretlenek betörtek a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapjára, ahol „Pistikéék” aláírással az Egyesült Államokat és hazánkat bíráló üzeneteket helyeztek el.

okt. 2. 1,5%-kal emelkednek a nyugdíjak novembertől januárig visszamenőleg. A kormány arról is döntött, hogy visszaállítják a fogmegtartó kezelések ingyenességét.

Jogerősen pert vesztett Orbán Péter országos főkapitány Tasnádi Péterrel szemben. A főrendőr egy nyilatkozatában azzal vádolta Tasnádit, hogy 30 millió forintot ajánlott fel rendőri vezetőknek szabadon bocsátása fejében.

Bekérette az Országimázs Központ és a Happy End Kft. között létrejött milliárdos szerződéseket Polt Péter legfőbb ügyész.

okt. 3. Torgyán József bejelentette: Orbán Viktor büntetlenséget ígért fiának, a kazettaügybe belekeveredett Torgyán Attilának. A kisgazda elnök szerint Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasan már közölte vele: a rendőrségnek még arra sem lett volna jogalapja, hogy tanúként kihallgassa gyermekét. A kormányszóvivő az állításokat a leghatározottabban visszautasította.

Kommandósok bevetésével elfogták Leonyid Sztecurát. A maffiafőnököt több más bűncselekmény mellett a robbantásos alvilági leszámolásokkal is kapcsolatba hozzák.

okt. 4. MIÉP-ellenes koalíció létrehozását javasolja az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a Munkáspárt, ugyanis szerintük csak így kerülhető el, hogy a nemzeti radikális párt a következő ciklusban kormányzati tényező legyen.

okt. 5. Az Országos Munkaügyi Tanács ülésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megegyeztek abban, hogy jövőre 50 ezer forintra emelkedjen a minimálbér összege.

Batthyány–Strattmann életműdíjjal jutalmazta öccsét, Mikola Bálint magángyógyszerészt az egészségügyi miniszter, aki a szokásokkal ellentétben nem egyeztetett előre a jelölt személyéről a szakmai kamarával.

okt. 6. Az MSZP fővárosi küldöttgyűlésének döntése értelmében Kovács László vezeti jövőre a párt budapesti választási listáját. Őt Lendvai Ildikó, illetve Vitányi Iván követi majd.

okt. 8. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az SZDSZ annak kiderítésére, hogyan vehetett meg Riegler Zoltán fideszes képviselő 3 millió forintos kezdőtőkével alapított cége egy egymilliárdos építőipari holdingot. A képviselő szerint a válasz egyszerű: bankhitelből, halasztott fizetéssel.

Letartóztatták Nógrádi Ádámot, a parlamenti olajbizottság koronatanújának öccsét apjuk meggyilkolásának vádjával. Ugyanakkor az ügyész indítványára szabadlábra helyezték a Kisbandi néven elhíresült Lakatos Andrást, az alvilág állítólagos bankárát, noha a bíróság nem jogerősen két év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte.

okt. 9. A bíróság bejegyezte a Lányi Zsolt nevével fémjelzett Magyar Kisgazda és Polgári Pártot.

Az orvosi kamara képviselő-testületi ülésén bejelentették: ragaszkodnak ahhoz, hogy Mikola István vonja vissza a kórházak privatizációjával kapcsolatban beterjesztett törvényjavaslatot, ugyanis attól félnek, hogy sokan kiszorulnak majd a privatizált intézetekből. A tervezetet a parlament egészségügyi bizottsága – egy fideszes és egy MIÉP-es képviselő tartózkodása mellett – szintén általános vitára alkalmatlannak találta.

okt. 10. Széchenyi plusz néven új, 200 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot fogadott el a kormány. Az összeg 60-70%-át fejlesztésekre és beruházásokra, míg a fennmaradó részt garanciavállalás formájában tervezik felhasználni.

okt. 11. Török Gusztáv Adolf, Kalocsa SZDSZ-es polgármestere azt kérte az illetékesektől: tájékoztassák Pintér Sándor belügyminisztert arról, hogy a helyiek ellenkezése, illetve a paksi atomerőmű közelsége miatt nem lenne szerencsés afgán menekültek számára menekültszállást megnyitni a városban. A Belügyminisztérium képviselője egy nappal később közölte a helyiekkel: nem vonják vissza a tervet.

okt. 13. A tassi temetőben végleges helyükre kerültek a háborús bűnökért elítélt, és a váci fegyházban elhunyt Hóman Bálint egykori kultuszminiszter földi maradványai. A temetésen részt vett a kormány három minisztere és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.










































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon