Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


máj. 16. Négy rendőrtisztet marasztalt el az országos rendőrfőkapitány a botrányba fulladt Kendermag-tüntetés miatt. Salgó László szerint a rendőrség az előkészítésben, a tervezésben és a helyszíni helyzetértékelésben hibázott.

máj. 17. Pártból szövetséggé alakult a Fidesz. Az alapszabály-módosításról a tömörülés 17. kongresszusa döntött. A szervezet rövidített neve ezentúl Szövetség lesz, amelynek elnöke Orbán Viktor, alelnöke pedig Pokorni Zoltán és Schmitt Pál lett.

máj. 20. Támogatják a kórház-privatizációt az egészségügyi magánszolgáltatók, akik szerint a haszonra törő magáncégek, ellátási kötelezettségük miatt, várhatóan nem zárnak be kórházi osztályokat, és a szolgáltatás színvonala sem romlik majd. Pozitív példaként a csaknem száz százalékban magánkézben lévő fogászatokat és háziorvosi praxisokat említették.

25 millió forintos hiány keletkezett az Országos Cigány Önkormányzatnál. Horváth Aladár egy szakértői vizsgálatra hivatkozva azt mondja: a hiányt elődje, Farkas Flórián idején halmozták fel. Farkas Flórián szerint ennek épp az ellenkezője igaz.

máj. 21. Az egészségügyi tárca is vizsgálja a roma nők állítólagos kórházi elkülönítését. A Roma Sajtóközpont rejtett kamerás felvételekre hivatkozva azt állítja, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház származási alapon diszkriminál a várandós kismamák elhelyezésénél.

máj. 22. Megállapodtak a kórháztörvény módosításáról a kormány és a Magyar Orvosi Kamara képviselői a miniszterelnöknél tartott egyeztetésen. A tárgyaláson Medgyessy Péter megígérte, hogy az orvosok, esélyeik javításához, kedvezményes hitelt vehetnek fel a kórházak privatizálásakor. A megállapodás ellenére később a kamara mégis a törvény ellen fordult, és tiltakozó akcióra, alkotmánybírósági beadványra készül, és a törvény elfogadása után a jogszabály visszavonására szólította fel a kormányt.

máj. 23. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke szerint a tárca az új kórháztörvénnyel globalizálja az egészségügyet és a magánbefektetőknek kedvez ahelyett, hogy a betegek és munkavállalók érdekeit védené.

máj. 24. A Magyar Állandó Értekezleten megszületett a megállapodás a kedvezménytörvény módosításáról. A zárónyilatkozatot a résztvevő húsz párt és szervezet közül csak a Fidesz, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem írta alá.

Az Egészségügyi Minisztérium előtti demonstráción a polgári körök mintegy kétszáz tagja tiltakozott a kórházak tervezett magánosítása ellen. A tüntetők a pénzügyi befektetőktől féltik az egészségügyet.

máj. 26. Orbán Viktor szerint egyre látványosabban válik el egymástól a kormány néhány reformtörekvése és a társadalom szándéka. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke külföldi tudósítók előtt azt mondta: a következő egy év izgalmas kérdése, hogy ki kerekedik felül, a kormány vagy a társadalom.

A jegybank lezártnak tekinti a forint elleni januári spekulációt követő konszolidációs időszakot. Járai Zsigmond szerint sikeresen védték ki a támadást, hiszen az akkor két nap alatt beáramlott 5,3 milliárd euró nem rengette meg sem a forint árfolyamát, sem a pénzpiacot.

máj. 27. Ragáts Imrét választották a Magyar Televízió új elnökévé. Az MTV eddigi ügyvezető alelnöke a civil kurátorok szavazatainak több mint háromnegyedét szerezte meg. A jelöltet az MDF kurátorai is támogatták, amit a pártban és különösen a Fideszben többen is értetlenül fogadtak.

máj. 28. Magyarország 300 szállítókatonát küld Irakba féléves szolgálatra – erről állapodott meg a négy parlamenti párt. A korábban ellenálló Fidesz azért adta be a derekát, mert megszültetett az ENSZ Biztonsági Tanácsának békefenntartást támogató határozata. Június 2-án az Országgyűlés egyhangúlag támogatta a lengyel parancsnokság alá kerülő iraki missziós kontingens felállítását.

A Fidesz szerint korrupció gyanújának árnyéka vetül az oktatási miniszterre. Az ellenzéki párt úgy véli: Magyar Bálint nem törekszik a minisztériumnál folyó ügyek – például a gyanús közbeszerzések és utazások – kivizsgálására.

máj. 29. Bár ügydöntő népszavazást kezdeményezett volna az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete azért, hogy a kórház-privatizációról szóló törvény elfogadásához kétharmados többségre legyen szükség, erre mégsem került sor. A szakszervezet azonban továbbra is tiltakozik a magánosítás ellen. Az Egészségügyi Minisztérium közleményben tudatta: a kormány a betegek érdekében nem mond le arról, hogy a magántőke részt vegyen az egészségügyi ellátásban.

Nagyot esett a forint árfolyama a bankközi devizapiacon. Dél körül már 252 forintnál is többet kellett fizetni egy euróért, szemben az elmúlt napokban megszokott 245-246 forinttal. Elemzők úgy vélik, a forint gyengülésének egyik oka az, hogy a nyugati piacok zárva tartottak, és néhány londoni spekuláns forinteladásba kezdett.

máj. 30. Tömegverekedés tört ki az FTC Üllői úti pályáján a Debrecen elleni 0:0-ás döntetlennel végződött labdarúgó mérkőzés után, mert ezzel a Ferencváros elveszítette a bajnoki címet. A Fradi-szurkolók egy csoportja berontott a pályára, leütötték Szentes Lázárt, a debreceniek vezetőedzőjét, valamint több játékost, köztük az FTC focistáit is bántalmazták. A rendőrség tizennégy garázda szurkolót még aznap előállított. Szentes Lázárt megfigyelésre kórházba szállították. Ugyancsak tömegverekedés tört ki a Siófok és a Győr mérkőzése után.

máj. 31. Répássy Róbert szerint Magyar Bálint beismerte a korrupció megtörténtét, amikor fegyelmit indított azok ellen, akik elfogadták a Sulinet program szervezőinek meghívását egy balatoni hétvégére, s amikor leváltotta azt, aki részt vett egy pályázati anyag előkészítésében.

jún. 2. A parlament nem tárgyalta sürgősséggel a kedvezménytörvény módosítását, az ellenzék ugyanis nem járul hozzá a házszabálytól való eltéréshez.

jún. 4. Lefelé tolta a forint intervenciós, vagyis az euróhoz viszonyított ingadozási sávját a kormány és a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A forint gyengítését a versenyképesség és az export élénkítése, illetve a fenntartható gazdasági növekedés érdekében kérte a kormány – mondta László Csaba pénzügyminiszter. Járai Zsigmond szerint a lépés elsősorban az exportőröknek kedvez. A módosítás ugyanis azt jelenti, hogy egy euró nem érhet kevesebbet 240 forintnál. Az MNB elnöke azt mondta, hogy a sáveltolás nem jár majd a forint romlásával.

Csökkennek az idei költségvetési kiadások. A kormányülésen a miniszterek úgy döntöttek, hogy 76 milliárd forinttal mérséklik több intézmény, ezen belül a különböző minisztériumok büdzséjét. A pénzügyi tárca vezetője szerint így komoly források szabadulnak fel a gazdaság élénkítésére. A nagyobbik ellenzéki párt úgy véli, a Medgyessy-kabinet így próbálja pótolni az elmúlt egy évben – szerintük – feleslegesen elköltött 88 milliárd forintot.

jún. 5. Lemondott az oktatási tárca helyettes államtitkára. Sári Lajos több mint 550 millió forintos megbízást adott hozzá közel álló cégeknek. A lemondást Magyar Bálint elfogadta. Az elmúlt két hétben négy felelős vezető távozott a tárcától, ahol folytatják a hivatal átvilágítását. A miniszter további szigorításokat ígér, és nem csak közbeszerzési ügyekben.

A forint gyengülése miatt felvásárlásba kezdett a Nemzeti Bank, illetve közölte: szükség esetén kész kamatemeléssel beavatkozni. Ezt a lehetőséget a jegybank annak ellenére fenntartja, hogy közben az Európai Központi Bank csökkentette kamatait. A Pénzügyminisztérium eközben ismét mérsékelte a 2003-as gazdasági növekedési előrejelzését. A költségvetés készítésekor még négy és fél százalékkal számoltak – jelenleg a prognózis három és fél százalék.

jún. 6. Medgyessy Péter bejelentette, hogy Magyar Bálint a helyén marad, mert az oktatás területén olyan reformot indított el, amely a fiatalok számára a versenyképes tudás megszerzését szolgálja, és mert semmilyen hibát nem követett el, ami miatt mennie kellene. A kormányfő szerint csalódottságában támadja Magyar Bálintot a Fidesz, mert amikor hatalmon volt, elszalasztotta az oktatás megújításának lehetőségét.

jún. 10. A Magyar Nemzeti Bank egy százalékponttal, hét és fél százalékra emelte az irányadó kamatot. Erre a forint erőteljes gyengülése miatt volt szükség. A magyar fizetőeszköz a kamatemelés bejelentése után erősödni kezdett.

Egészségügyi Egyeztető Fórum alakult Mikola István volt egészségügyi miniszter vezetésével a Fidesz Magyar Polgári Szövetségben. Orbán Viktor szerint olyan folyamatok indultak el az egészségügyben, amelyek szükségessé teszik az összefogást, ezért nyitottak a szakterületen dolgozók véleményére.

jún. 11. Soha egyetlen magyar ellenzéki politikus nem kezdeményezte az elmúlt 13 év alatt, hogy egy nemzetközi szervezet határozatban ítélje el saját hazáját – jelentette ki a kormányszóvivői tájékoztatón Kovács László az után, hogy a CDI (volt Kereszténydemokrata Internacionálé) végrehajtó bizottságának lisszaboni ülésén a Fidesz javaslata alapján elfogadtak egy határozatot, amely megállapította, hogy Magyarországon a legutóbbi parlamenti választások után többször sérültek az alapvető jogok.

Hende Csaba a polgári körökkel együtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz meghallotta a polgári körök segélykiáltását, és ezért vitte a nemzetközi nyilvánosság elé az ügyeket.

Kuncze Gábor elképesztőnek tartja „a Fidesz és személyesen Orbán Viktor akcióját”, amellyel egy nemzetközi fórumon kezdeményezték Magyarország elítélését. Valki László nemzetközi jogász komolytalannak és nevetségesnek minősítette a lisszaboni határozatot, mert mint mondta, Magyarország ismert európai állam, és a nemzetközi közvélemény tudja, hogy a CDI dokumentumában foglaltak igen távol állnak a valóságtól.

A Fidesz szerint az oktatási miniszter közvetlenül azelőtt vett fel harmincmillió forintos kedvezményes hitelt, hogy a kormány 15 millióra csökkentette volna a támogatott hitelek felső határát. Magyar Bálint cáfolta az állítást, és közölte: a kölcsönt hónapokkal korábban vette föl.

A vártnál kedvezőbben alakultak a májusi inflációs adatok. A KSH közleménye szerint 3,6 tizedszázalékos volt a pénzromlás. Egy évvel ezelőtt ugyanez az adat 5,6 tizedszázalék volt. A vártnál jobb az egy hónapra számított árindex is. A fogyasztói árak májusban 0,3 százalékkal haladták meg az áprilisi árakat, míg az elemzők 0,6 százalék körüli változást vártak.

Vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a rendőrség az Országimázs Központ ügyében. A szervezett bűnözés elleni igazgatóság több tucatnyi feljelentéssel kapcsolatban nyomozott, az ügyeknek összesen 14 gyanúsítottja volt. A gazdasági bűnügyek együttes kárértéke több milliárd forint. Az érintettek között volt országgyűlési képviselők, minisztériumi osztályvezetők, állami cégek vezetői és vállalkozók is vannak.

jún. 12. Húsz környezetvédőt vett őrizetbe a rendőrség a Paksi Atomerőműnél, mert zavarták a teherbejárat forgalmát. A Greenpeace negyvenfős csoportja engedély nélkül tüntetést tartott a nukleáris létesítmény élettartamának várható meghosszabbítása ellen. A tiltakozók között osztrák, holland, török, angol, szlovák, román és magyar aktivisták voltak.

jún. 13. Csoportosan elkövetett garázdaságért és kisebb – 150 ezer forintos – kárt okozó rongálásért a paksi bíróság nem jogerősen elítélt három osztrák, egy német és egy svájci, valamint egy magyar Greenpeace-aktivistát. Ügyvédjük tiltakozott a vádak ellen, és fellebbezést nyújtott be. A fellebbező és kiutasított külföldiek útlevelét a bíróság visszatartotta, így a terheltek a jogerős ítéletig nem hagyhatják el az országot. Az osztrák külügyminiszter Kovács Lászlótól kért választ arra, hogy mi történt az aktivistákkal.

jún. 14. Maradásra biztatta az oktatási miniszteri poszton Magyar Bálintot az SZDSZ Országos Tanácsa. Kuncze Gábor igazságtalannak nevezte a miniszter elleni támadássorozatot, mert a kifogásolt ügyekben nincs érintve közvetlenül, az általa vezetett tárca pedig jól működik.






































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon