Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


nov. 17. A kormány gödi kihelyezett ülésén döntött arról, hogy tízéves országfejlesztési programot készítenek a nyári olimpia rendezési jogának elnyerése érdekében.

Magyar természetvédők a budapesti olasz nagykövetnek átadott petíciójukban követelték, hogy Olaszország azonnal indítson vizsgálatot 12 ezer, többségében védett madár lemészárolásával, majd külföldre csempészésének kísérletével gyanúsítható olasz vadászok ellen.

nov. 19. Sikeres ülősztrájkkal érték el a butykatelepi városrész lakói, hogy a nyíregyházi önkormányzat felfüggessze októberi határozatát, amely környéküket jelölte ki türelmi zónának. A szervezett bűnözés elleni törvénycsomag részeként létrehozott türelmi zóna intézménye ez idáig gyakorlatilag még semelyik településen sem működik.

Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Dunaferr Rt. felügyelőbizottsága a Zarándok János vezette Mészkő és Dolomit Kft.-vel kötött szabálytalan szerződések miatt. A vállalat döntött arról is, hogy eredeti áron visszavásárolja a Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft. 52 százalékos üzletrészét, amelyet nyáron értékesítettek Fidesz-közeli vállalkozásoknak.

nov. 20. A Magyarországon tapasztalható idegenellenes és antiszemita hangok miatt aggodalmának adott hangot Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet. A diplomata szerint ezek elhangzását nem szabad megakadályozni, de minden politikai párt vezetőjének kötelessége ezeket visszautasítani. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke egy MDF-es pártrendezvényen a nagykövet kijelentéseit brekegésnek nevezte.

nov. 22. A Fővárosi Bíróság ismételten elrendelte az április 26. óta házi őrizetben lévő Székely Zoltán előzetes letartóztatását.

nov. 23. Centrum néven új pártot hozott létre a magyar Demokrata Néppárt, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Zöld Demokrata Összefogás Magyarországért. A párt elnöke Kupa Mihály, aki elmondta: fellépésükkel szeretnék megakadályozni, hogy szélsőséges pártok kerüljenek a parlamentbe, illetve hogy a két nagy párt koalíciója formálissá tegye a demokratikus intézményrendszert.

Szabó János honvédelmi miniszter Stockholmban aláírta a 14 Gripen vadászgép bérléséről szóló egyetértési nyilatkozatot.

nov. 24. A kormány döntése értelmében január 1. után valamennyi tömegközlekedési eszközön ingyenesen utazhatnak a hat év alatti és 65 év feletti magyar állampolgárok, valamint a magyarigazolvánnyal rendelkezők. 2002-től október 6. nemzeti gyásznap lesz. A nyugdíjat pedig a törvényben előírtnál nagyobb mértékben, 9,7 százalékkal emelik.

nov. 26. Az Alkotmánybíróság szerint az MSZP négy kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezéséből kettő ellentétes az alaptörvénnyel. Nem lehetne tehát szavazni a Munka törvénykönyvéről, valamint a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetéséről, így az ellenzéki párt a maradék két kérdésben sem kezdte el az aláírásgyűjtést.

Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség Horváth Béla országgyűlési képviselőnek az SZDSZ-szel kapcsolatos beadványai ügyében.

nov. 28. Az ország 15 megyéjében a földművelésügyi hivatalok elé vonultak a gazdák, akik azt követelték, hogy az állam mindenkitől vásárolja fel 18 ezer Ft-os tonnánkénti egységáron a búzát, s aki bizonyítani tudja, hogy ennél alacsonyabb áron vált meg terményétől, kapjon árkiegészítést.

nov. 29. Rendőr kommandósok hatoltak be egy – zömében afgán – illegális migránsok elrejtésére használt debreceni házba, ahol egy embercsempészetért már körözött magyar férfi főbe lőtte magát.

Lezárták az EU és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások bel- és igazságügyi fejezetét.

nov. 30. A tervezett határidő előtt öt hónappal átadták a 30,8 milliárdért felújított M7-es autópálya Balatonra vezető pályáját Érd és Balatonaliga között, s megkezdték az M1-es és az M3-as kapuinak egymilliárd forintba kerülő bontását. A kormány ugyan 2002 januárjától az ország összes autópályáján be kívánta vezetni a matricás rendszert, az M5-öst üzemeltető francia-osztrák céggel nem sikerült megállapodnia. Orbán Viktor újabb ígéretet tett sztrádaügyben, miszerint 2004-ig elkészül a Budapest-Belgrád autópálya. Az ígéretek, a pótlólagosan mozgósított források és a sikerpropaganda ellenére ez idáig ebben a kormányzati ciklusban egyetlen méter új autópályát sem adtak át.

A Nemzetközi Tornaszövetség elfogadta a leégett Budapest Sportcsarnok miatt a rendezéstől elálló Budapest helyére beugró Debrecen jelentkezését a 2002 novemberében megrendezendő szerenkénti világbajnokságra. A magyar fél vállalja, hogy szeptember végéig 3,5 milliárd forintból kormánygaranciával 7-14 ezer fő befogadására alkalmas sportcsarnokot épít. Kósa Lajos debreceni polgármester szerint az idő rövidsége miatt közbeszerzési eljárás már nem jöhet szóba az építkezésnél.

dec. 1. Oláh György kémikus, Lovász László matematikus, Nemeskürty István irodalomtörténész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Zsigmond Vilmos operatőr és Szokolay Sándor zeneszerző kinevezésével teljessé vált a Corvin-lánc kitüntetettjeinek köre.

dec. 4. Egy ponton alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság a lex Répássynak nevezett, a polgári törvénykönyvet módosító, a kormánypártok által májusban megszavazott jogszabályt. Eszerint a sajtótermékek mégsem lesznek kötelesek arra, hogy azoknak, akik úgy érzik, hogy megsértették őket, korlátlan válaszadási lehetőséget biztosítsanak. Az államfő által az Alkotmánybizottság előtt megtámadott törvény szövegében a bírák nem találták az alaptörvénnyel ellentétesnek a tájékoztatási eszközökkel szemben kötelezően alkalmazni rendelt közérdekű bírságot.

A Legfőbb Ügyészség arra kérte az Országgyűlést, hogy függessze fel ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, MIÉP-es képviselő mentelmi jogát, mert pártja XVI. kerületi Ébresztő című újságjában a „galíciai jöttmentek” kirekesztésére szólított föl, így alaposan gyanúsítható közösség elleni izgatással. Néhány nappal korábban egyházának zsinata a cikket igeellenesnek és a református hitvallással összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Zsinati határozat született arról is, hogy lelkész március 1-jétől számítva nem lehet párttag és országgyűlési képviselő, vagy ha igen, akkor gyülekezeti lelkészi állásáról le kell mondania. A történtek ellenére a MIÉP a 2002-es országgyűlési választáson tizenkét református lelkészt kíván indítani.

A Nógrádi-per két tanúja is azt állította, hogy látta Pintér Sándort, amikor pénzzel teli aktatáskát vett át Nógrádi Zsolt apjánál tett látogatásakor. A belügyminiszter mindezt hazugságnak nevezte.

dec. 5. A Magyar Posta Rt. a pénzszállítást is a Defend Security Kft.-re (DS) bízta. A biztonsági cég megbízatása ugyanúgy 2005-ig szól, mint a korábban az objektumőrzésre és pénzfeldolgozásra vonatkozó szerződések. A DS-ben tulajdonos Posta és Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a Földi László egykori hírszerző nevével fémjelzett cégben végrehajtott, névértéken 222 milliós, ténylegesen egymilliárd forint feletti tőkeemelés körülményeit két MSZP-s képviselő is firtatta, olyannyira, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett csalás, adócsalás és hűtlen kezelés gyanújával. A Postánál nagy erőkkel vizsgálták, hogy a defendes dokumentumokat ki adta át az MSZP-nek. Kalmár István, az állami vállalat elnök-vezérigazgatója elismerte, hogy emiatt alkalmazottjaikat poligráfos hazugságvizsgálatnak vetették alá. Az illetékes miniszter mindezt egy interpellációra adott válaszban teljesen jogszerűnek minősítette.

dec. 6. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók szakszervezete az ágazat béremelése érdekében.

dec. 11. Az ORFK befolyással való üzérkedés gyanújával nyomozást rendelt el a Gresham-palotával kapcsolatos – értelmezése válogatja – lobbi- vagy korrupciós ügyben. A Demokrata és a Magyar Nemzet néhány héttel korábban olyan dokumentumokat közölt, amelyekből kiderül, hogy 1998 őszén a Gresco Rt., az épületet később az V. kerületi önkormányzattól megvásárló társaság százezer dollár fejében azzal bízta meg Medgyessy Péter tanácsadó cégét, hogy a kerület szocialista önkormányzati képviselőit rávegye: adják áldásukat a kanadai székhelyű vállalat és a Belváros közti tranzakcióra. Medgyessy tagadta a vádakat, és pártja, az MSZP is nyilvánosan kiállt mellette. A szocialisták kormányfőjelöltje a botrány kipattanása mögött a Fideszt látja, és úgy sejti, a nyilvánosságra került dokumentumokat kilopták cége irodájából. Az üzletre egyébként a fideszes többségű testület mindegyik képviselője igennel szavazott.

dec. 12. Végérvényesen is pont került a főváros és a kormány közt 1998 novembere óta zajló metróperre. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis helyben hagyta korábbi jogerős ítéletét, amely szerint a kormány nem kötelezhető az 1998 áprilisában kötött metrószerződés végrehajtására. A döntés ellenére sem Demszky Gábor, sem Orbán Viktor – aki szerint nem a fővárosiak, hanem csak az önkormányzat vesztett pert – nem mond le a 4-es metró építéséről.

dec. 13. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. április 7-ére tűzte ki az országgyűlési választások első, két héttel későbbre a második fordulóját. Döntésének következményeként minden eddiginél hosszabb kampány elé nézünk: az államfői bejelentés és az első forduló között 114 nap telik majd el. A verdikt korai időzítését némileg magyarázhatja, hogy azzal a kormánynak lehetősége nyílott az Országos Választási Bizottságba egyoldalúan kiválasztott öt plusz két jelöltjét a kormánypártok szavazataival még decemberben megválasztatni.

dec. 14. A kormány soproni kihelyezett ülésén – miután emlékművet leplezett le a hűség városában a saját maga által rendeletben megörökített Hűség Napján – döntött a Kanadával szembeni vízumkényszer bevezetéséről. Tíz nappal korábban az észak-amerikai ország a magyarországi menekülthullám miatt egyoldalú döntéssel a magyar állampolgárok számára vízumhoz kötötte a kanadai beléptetést. A miniszterelnök szerint iparszerű, szervezett csoportok intézték a magyarországi romák tömeges kivándorlását.

A laekeni zárónyilatkozat tíz országot, köztük Magyarországot minősítette esélyesnek a tárgyalások 2002. év végi befejezésére. A dokumentum eloszlatta a csatlakozási folyamat lelassításával kapcsolatos aggodalmakat, és jóváhagyta az Európai Bizottságnak azt a tervét is, hogy év elején kezdődjék meg a közös uniós álláspont kidolgozása a tárgyalások legfogósabb fejezeteiről, a mezőgazdasági és regionális támogatásokról, illetve a közös költségvetésbe történő befizetésekről.






















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon