Nyomtatóbarát változat
|
családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
családtagok létminimuma |
= összesen |
egy főre |
|
Egyedülálló nő |
28 253 Ft |
|
28 253 Ft |
|
Nyugdíjas nő |
22 602 Ft |
|
22 602 Ft |
|
Egyedülálló férfi |
27 883 Ft |
|
27 883 Ft |
|
Nyugdíjas férfi |
22 306 Ft |
|
22 306 Ft |
|
Anya + 1 gyerek |
22 912 Ft + 17 378 Ft |
= 40 290 Ft |
20 145 Ft |
|
Házaspár |
22 543 Ft + 22 912 Ft |
= 45 455 Ft |
22 728 Ft |
|
Nyugdíjas házaspár |
18 034 Ft + 18 330 Ft |
=36 364 Ft |
18 182 Ft |
|
Házaspár + 1 gyerek |
21 076 Ft + 21 446 Ft + 15 911 Ft |
= 58 433 Ft |
19 478 Ft |
|
Anya + 2 gyerek |
21 446 Ft + 2x1 5 911 Ft |
= 53 268 Ft |
17 756 Ft |
|
Házaspár + 2 gyerek |
20 578 Ft + 20 948 Ft + 2x15 413 Ft |
= 72 352 Ft |
18 088 Ft |
|
Házaspár + 3 gyerek |
20 257 Ft + 20 627 Ft + 3x15 093 Ft |
= 86 163 Ft |
17 233 Ft |
Az elmúlt hónapban a négytagú családok egy főre jutó létminimuma 359 Ft-tal (1,98%) nőtt. Ezzel elérte, sőt valamivel meghaladta a 18 ezer forintot. A májusi élelmiszerár-emelkedéssel szemben most a lakásra fordított költségek növekedtek a legjobban (3,18%-kal).
Az ebben a hónapban vizsgált nyolc kerület közül a XXII. kerület bizonyult a legdrágábbnak, itt a létminimumszintű megélhetés majdnem ezer forinttal kerül többe, mint a legolcsóbbnak talált XXI. kerületben. Az áremelkedés mértéke viszont a IV. kerületben volt a legnagyobb (4,4%, azaz 749 Ft).
A 18 ezer forintos egy főre jutó létminimumszint éppen háromszorosa az 1990 szeptemberében mért hatezer forintnak. Nem a forint inflálódása a legmegdöbbentőbb azonban, hanem az „átlagos” családok életszínvonalának romlása. Ha egy 1990-es családban mindkét szülő átlagkeresetet vitt haza (2 x 11 992 Ft), és két családi pótlékot kaptak (2 x 2200 Ft), összjövedelmük még több mint 18%-kal az akkori létminimum szintje fölött volt, a középrétegbe sorolhatták magukat. Igaz, életszínvonaluk az előző évhez képest már ekkor is csökkent, de csak 1993-ban süllyedtek valamivel a létminimum szintje alá. Mára az ilyen családok elszegényedését kell konstatálnunk: a két nettó átlagkereset (47 262 Ft) és a két családi pótlék (6500 Ft) mindössze létminimumuk 74,3%-át fedezi. Helyzetük romlása 1990-hez képest közel 40%-os.
A gyerekes családok fellélegeztek, amikor az Alkotmánybíróság felkészülési időt hagyott számukra az alanyi jogú családi pótlék megszüntetéséig. A juttatás megmaradása fölötti öröm eltakarja azt a tényt, hogy a családok négyötöde az új konstrukció szerint is jogosult lenne rá, azonban éppen a szegények, a létminimum szintjén élők egyre kevésbé támaszkodhatnak a családi pótlékra: míg 1990-ben a létminimum szintjén élő négytagú családokban a gyerekek megélhetésének mintegy 37%-ára nyújtott fedezetet, napjainkban ez az arány egyötödnél is kevesebb, alig 18%.
Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1995. július 6.
Léthatáron Alapítvány
Friss hozzászólások
6 év 16 hét
8 év 42 hét
8 év 45 hét
8 év 45 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 49 hét
8 év 50 hét
8 év 50 hét