Skip to main content

Létminimum most

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma

Összesen

Egy főre

Egyedülálló nő

13 466

 

13 466

Nyugdíjas nő

10 773

 

10 773

Egyedülálló férfi

13 214

 

13 214

Nyugdíjas férfi

10 571

 

10 571

Anya + 1 gyerek

11 016+9121

20 137

10 068

Házaspár

10 763 +11 016

21 779

10 890

Nyugdíjas házaspár

8610+8813

17 423

  8 711

Házaspár + 1 gyerek

10 068+10 320+8425

28 813

  9 604

Anya + 2 gyerek

10 320+2x8425

27 170

  9 057

Házaspár + 2 gyerek

9811+10 063+2x8168

36 210

  9 052

Házaspár + 3 gyerek

9636+9889+3x7994

43 507

  8 701


1992 januárjában 4,6 százalékkal nőttek a minimális megélhetés költségei. Egy négytagú család esetében 1604 Ft többletbevételt kell feltételeznünk az év eleji áremelések ellensúlyozására. A tejtermékek, gyógyszerek árainak, a közlekedési költségek, a víz-és csatornadíjak előre bejelentett áremelésein túl, a későbbre jelzett húsáremelkedéssel is találkozhatunk.

A minimálbér részleges növekedésén túl, január végére végre döntés született a családi pótlék emelésének ügyében. A családi pótlék az emelés után a létminimum 31,1 százalékát fedezi, míg 1991. elején 42,0 százalékot fedezett. A megemelkedett kiadások ellenére továbbra is késik a nyugdíjemelés, immár a budapesti nyugdíjasok 71,0%-a kap létminimum alatti nyugdíjat. A budapesti nyugdíjasok 44,3%-a él egyedül, vagy szintén nyugdíjas társával másodmagával.

Új szociális ellátásként kívánja bevezetni a kormány – ígéretéhez képest megkésve – a munkanélküli ellátásból kiszorulók életben maradását szolgáló segélyt. A tervezett segély maximális összege 5000 Ft, mely a létminimum 55,2%-át fedezi, ez körülbelül egy négytagú család esetében – egy ember élelmezési és lakhatási költségeit fedezi. Nem nyújt fedezetet a tisztálkodásra, ruházkodásra, a minimális kulturális és egészségügyi kiadásokra, s természetesen nem tud hozzájárulni a család többi tagjának eltartásához sem. A kormány becslése szerint ezt az összeget a jelenlegi munkanélkülieknek csupán 29,0%-a fogja kapni, míg a fennmaradó több mint 70%-a a segélyezetteknek ennél kisebb összeget vehet majd kézhez. Az 5000 Ft-os maximált segélyösszeghez akkor juthat valaki, ha munkanélküliséget megelőző keresete több, mint havi 13 000 Ft volt.

Az a munkavállaló, aki 1989-ben az átlagbér körüli (havi 8000 Ft-os) keresetet jelentő munkahelyét vesztette el, s 1992 márciusára megszűnik számára mindenfajta munkanélküli ellátás, jelenlegi 4000 Ft-os járadékát 3200 Ft-os megélhetési segélyre cserélheti fel. 1989-ben fizetése a létminimum több mint kétszeresét (219%) érte. 1989 és 1991 között Magyarországon az árak megkétszereződtek (202%). A példánkban szereplő munkavállalókból lett munkanélküli, mire segélyezett lesz, korábbi jövedelminek 40%-át, 3200 Ft-ot várhat az államtól életbemaradásának támogatásához. Ez az összeg a jelenlegi létminimum 35,3%-a. A létminimum napi élelmezési költsége 942 Ft. Ez havonta 2929 Ft. További létfenntartási szükségleteire 271 Ft marad havonta.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1992. február 18.

Újpesti Családsegítő Központ















Megjelent: Beszélő hetilap, 8. szám, Évfolyam 4, Szám 8


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon