Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
Családtagok létminimuma |
Összesen |
Egy főre |
Egyedülálló nő |
13 466 |
|
13 466 |
Nyugdíjas nő |
10 773 |
|
10 773 |
Egyedülálló férfi |
13 214 |
|
13 214 |
Nyugdíjas férfi |
10 571 |
|
10 571 |
Anya + 1 gyerek |
11 016+9121 |
20 137 |
10 068 |
Házaspár |
10 763 +11 016 |
21 779 |
10 890 |
Nyugdíjas házaspár |
8610+8813 |
17 423 |
8 711 |
Házaspár + 1 gyerek |
10 068+10 320+8425 |
28 813 |
9 604 |
Anya + 2 gyerek |
10 320+2x8425 |
27 170 |
9 057 |
Házaspár + 2 gyerek |
9811+10 063+2x8168 |
36 210 |
9 052 |
Házaspár + 3 gyerek |
9636+9889+3x7994 |
43 507 |
8 701 |
1992 januárjában 4,6 százalékkal nőttek a minimális megélhetés költségei. Egy négytagú család esetében 1604 Ft többletbevételt kell feltételeznünk az év eleji áremelések ellensúlyozására. A tejtermékek, gyógyszerek árainak, a közlekedési költségek, a víz-és csatornadíjak előre bejelentett áremelésein túl, a későbbre jelzett húsáremelkedéssel is találkozhatunk.
A minimálbér részleges növekedésén túl, január végére végre döntés született a családi pótlék emelésének ügyében. A családi pótlék az emelés után a létminimum 31,1 százalékát fedezi, míg 1991. elején 42,0 százalékot fedezett. A megemelkedett kiadások ellenére továbbra is késik a nyugdíjemelés, immár a budapesti nyugdíjasok 71,0%-a kap létminimum alatti nyugdíjat. A budapesti nyugdíjasok 44,3%-a él egyedül, vagy szintén nyugdíjas társával másodmagával.
Új szociális ellátásként kívánja bevezetni a kormány – ígéretéhez képest megkésve – a munkanélküli ellátásból kiszorulók életben maradását szolgáló segélyt. A tervezett segély maximális összege 5000 Ft, mely a létminimum 55,2%-át fedezi, ez körülbelül egy négytagú család esetében – egy ember élelmezési és lakhatási költségeit fedezi. Nem nyújt fedezetet a tisztálkodásra, ruházkodásra, a minimális kulturális és egészségügyi kiadásokra, s természetesen nem tud hozzájárulni a család többi tagjának eltartásához sem. A kormány becslése szerint ezt az összeget a jelenlegi munkanélkülieknek csupán 29,0%-a fogja kapni, míg a fennmaradó több mint 70%-a a segélyezetteknek ennél kisebb összeget vehet majd kézhez. Az 5000 Ft-os maximált segélyösszeghez akkor juthat valaki, ha munkanélküliséget megelőző keresete több, mint havi 13 000 Ft volt.
Az a munkavállaló, aki 1989-ben az átlagbér körüli (havi 8000 Ft-os) keresetet jelentő munkahelyét vesztette el, s 1992 márciusára megszűnik számára mindenfajta munkanélküli ellátás, jelenlegi 4000 Ft-os járadékát 3200 Ft-os megélhetési segélyre cserélheti fel. 1989-ben fizetése a létminimum több mint kétszeresét (219%) érte. 1989 és 1991 között Magyarországon az árak megkétszereződtek (202%). A példánkban szereplő munkavállalókból lett munkanélküli, mire segélyezett lesz, korábbi jövedelminek 40%-át, 3200 Ft-ot várhat az államtól életbemaradásának támogatásához. Ez az összeg a jelenlegi létminimum 35,3%-a. A létminimum napi élelmezési költsége 942 Ft. Ez havonta 2929 Ft. További létfenntartási szükségleteire 271 Ft marad havonta.
A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1992. február 18.
Újpesti Családsegítő Központ
Friss hozzászólások
6 év 23 hét
8 év 48 hét
9 év 19 óra
9 év 20 óra
9 év 1 hét
9 év 1 hét
9 év 2 hét
9 év 4 hét
9 év 4 hét
9 év 4 hét