Nyomtatóbarát változat

Annak ellenére, hogy az elmúlt hetek áremelkedése rendkívül kedvezőtlenül érint igen széles rétegeket, az elmúlt hónapban a létminimum mindössze 1 százalékkal nőtt. Igaz, így is meghaladja már a kritikus 10 000 Ft-os határt. Egy négytagú családban az egy főre eső létminimum 10 051 Ft. Emlékeztetőül: a minimálbér 8000 Ft (79,6%), a nyugdíjminimum 5700 Ft (56,9%), a családi pótlék 2820 Ft (28,0%).

Tovább tart a fogyasztói kosáron belül az egyes áruféleségek arányainak eltolódása. Kisebb hányadot költünk élelmiszerre, s egyre jobban drágul a lakásfenntartás, és az iparcikkekre és a szolgáltatásokra fordított egyéb (ruházkodási, egészségügyi, tisztálkodási, kulturális) kiadások, amint ezt a következő táblázat is igazolja.

Nem érezzük megalapozottnak az állítást, hogy az energiaár-emelés szociális szempontokat is figyelembe vett, hiszen a 600 kWh évi villamosenergia-fogyasztás a 30 évvel ezelőtti fővárosi átlagos villamosenergia-fogyasztásnak felel meg csupán, 1990-ben az egy budapesti átlagos fogyasztóra jutó energiafelhasználás évi 2310 kWh volt, ami csaknem négyszerese a „szociális” 600 kWh-nak. Így egy átlagos budapesti fogyasztó esetén 32%-kal nő a villamosenergia-fogyasztás költsége. Ehhez járul a meleg víz 3,9%-os, a távfűtés 31,3%-os, a városi gáz 15,2%-os emelkedése, aminek következtében egy 48 m2-es lakás fenntartási költsége több mint 9000 Ft-ra nőtt (a minimálbér 8000 Ft).

Meg kell még jegyeznünk, hogy igen komoly érzelmeket váltott ki az augusztus közepére bejelentett 17%-os gyógyszeráremelés. Ez várhatóan szerény mértékben befolyásolja csak a létminimum mértékét (kb. 0,5%-os emelkedést eredményezhet), de ez azért van, mert a létminimum a teljes újpesti népesség gyógyszerfogyasztását reprezentálja, s nyilván csak a lakosság alacsony hányada tekinthető állandó gyógyszerfogyasztónak. Ez utóbbi rétegnél egyre gyakrabban hallunk több száz forintot meghaladó, sőt ezer forintot megközelítő havi gyógyszerszámláról, e csoportot nyilván lényegesen érinti a várható gyógyszeráremelés, s nem nehéz prognosztizálnunk, hogy a már ma is sok kiváltatlan recept, amellyel egyre gyakrabban találkozunk, még több lesz.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1992. augusztus 4.

Újpesti Családsegítő Központ

• A létminimum alatt