Nyomtatóbarát változat

Minden valószínűség szerint ez az utolsó hónap, amikor az egy főre eső létminimum összege még négyjegyű számmal kifejezhető. Egy négytagú (két kereső, két gyermek) családban 9951 Ft kell számításaink szerint a megélhetés minimális szintű fedezéséhez. Ez kevesebb mint fél százalékkal marad el a 10 000 Ft-os határtól. Összevetésül: 1990 júliusában a minimális megélhetési költségekre 5689 Ft, 1991 júliusában pedig 7789 Ft volt elegendő. Az idei évben (utolsó hat hónap) 15%-kal nőtt a létminimum értéke, míg az utolsó hónapban 2%-os volt a növekedés. Az első félév végére egy létminimum szintjén élő négytagú család inflációs vesztesége elérte a havi 5200 Ft-ot, ami több, mint egy 48 négyzetméteres lakótelepi lakás havi fenntartási költsége. Az egy évvel ezelőtti fogyasztáshoz viszonyítva az inflációs veszteség 8648 Ft, ez pedig magasabb mint a jelenlegi – igencsak emelésre szoruló – minimálbér értéke, és az e havi egy főre eső létminimum értékének 87%-a. Mint már többször felhívtuk rá a figyelmet, a pénzbeli társadalmi juttatások emelései rendre elmaradnak a létminimum emelkedésének ütemétől.

Az 1992. év újdonsága volt, hogy a családi pótlék emelésének alacsony mértékét jövedelemadó-kedvezmény bevezetése igyekezett kompenzálni. Az intézkedés szociális jellegét már önmagában minősítette, hogy az állami neveltek többségét kizárta a kedvezményezettek köréből, hiszen „…gyermek az, akire tekintettel a családi pótlékot a magánszemély részére folyósítják”. További szociális jellemzője ezen intézkedésnek, hogy minél magasabb jövedelmet ér el valaki, annál nagyobb kedvezményt tud igénybe venni.

Jellemző, hogy az egygyerekesek 9633 Ft, a kétgyermekesek 10 933 Ft, a háromgyermekesek 12 233 Ft havi jövedelem alatt egyáltalán nem, vagy csak részben élhetnek a kedvezménnyel. Az 1300 Ft havi adókedvezmény, 100 és 200 ezer forint közötti jövedelem esetén 325 Ft gyermekenkénti tényleges többletjövedelmet jelent, ha valaki rendelkezik akkora jövedelemmel, hogy ezt igénybe tudja venni.

Véleményünk szerint megérett az idő arra, hogy abban az esetben, ha az állam nem kíván inflációt kompenzáló, teljes körű családipótlék-emelést végrehajtani, akkor legalább az alacsony jövedelműek részére vezesse be a negatív adó intézményét, és készpénzben fizesse ki az igénybe nem vett adókedvezmény 25%-át. (A 100 és 200 ezer forintos jövedelemhatárt figyelembe véve maximum gyermekenként 325 forintot.) Így új dimenziót kaphat az állam és a polgárok közötti elszámolás.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1992. július 5.

Újpesti Családsegítő Központ

• A létminimum alatt