Skip to main content

Létminimum most

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma (Ft)

Összesen (Ft)

Egy főre (Ft)

Egyedülálló nő

15 775

15 775

Nyugdíjas nő

12 620

12 620

Egyedülálló férfi

15 852

15 852

Nyugdíjas férfi

12 682

12 682

Anya + 1 gyerek

12 340 + 10 345

22 686

11 343

Házaspár

12 418 + 12 341

24 760

12 380

Nyugdíjas házaspár

9934 + 9873

19 807

  9 903

Házaspár + 1 gyerek

11 410 + 11 332 + 9336

32 078

10 692

Anya + 2 gyerek

11 332 + 2 × 9336

30 005

10 005

Házaspár + 2 gyerek

11 007 + 10 929+ 2 × 8933

39 804

  9 951

Házaspár + 3 gyerek

10 743 + 10 665 + 3×8670

47 419

  9 484


Minden valószínűség szerint ez az utolsó hónap, amikor az egy főre eső létminimum összege még négyjegyű számmal kifejezhető. Egy négytagú (két kereső, két gyermek) családban 9951 Ft kell számításaink szerint a megélhetés minimális szintű fedezéséhez. Ez kevesebb mint fél százalékkal marad el a 10 000 Ft-os határtól. Összevetésül: 1990 júliusában a minimális megélhetési költségekre 5689 Ft, 1991 júliusában pedig 7789 Ft volt elegendő. Az idei évben (utolsó hat hónap) 15%-kal nőtt a létminimum értéke, míg az utolsó hónapban 2%-os volt a növekedés. Az első félév végére egy létminimum szintjén élő négytagú család inflációs vesztesége elérte a havi 5200 Ft-ot, ami több, mint egy 48 négyzetméteres lakótelepi lakás havi fenntartási költsége. Az egy évvel ezelőtti fogyasztáshoz viszonyítva az inflációs veszteség 8648 Ft, ez pedig magasabb mint a jelenlegi – igencsak emelésre szoruló – minimálbér értéke, és az e havi egy főre eső létminimum értékének 87%-a. Mint már többször felhívtuk rá a figyelmet, a pénzbeli társadalmi juttatások emelései rendre elmaradnak a létminimum emelkedésének ütemétől.

Az 1992. év újdonsága volt, hogy a családi pótlék emelésének alacsony mértékét jövedelemadó-kedvezmény bevezetése igyekezett kompenzálni. Az intézkedés szociális jellegét már önmagában minősítette, hogy az állami neveltek többségét kizárta a kedvezményezettek köréből, hiszen „…gyermek az, akire tekintettel a családi pótlékot a magánszemély részére folyósítják”. További szociális jellemzője ezen intézkedésnek, hogy minél magasabb jövedelmet ér el valaki, annál nagyobb kedvezményt tud igénybe venni.

Jellemző, hogy az egygyerekesek 9633 Ft, a kétgyermekesek 10 933 Ft, a háromgyermekesek 12 233 Ft havi jövedelem alatt egyáltalán nem, vagy csak részben élhetnek a kedvezménnyel. Az 1300 Ft havi adókedvezmény, 100 és 200 ezer forint közötti jövedelem esetén 325 Ft gyermekenkénti tényleges többletjövedelmet jelent, ha valaki rendelkezik akkora jövedelemmel, hogy ezt igénybe tudja venni.

Véleményünk szerint megérett az idő arra, hogy abban az esetben, ha az állam nem kíván inflációt kompenzáló, teljes körű családipótlék-emelést végrehajtani, akkor legalább az alacsony jövedelműek részére vezesse be a negatív adó intézményét, és készpénzben fizesse ki az igénybe nem vett adókedvezmény 25%-át. (A 100 és 200 ezer forintos jövedelemhatárt figyelembe véve maximum gyermekenként 325 forintot.) Így új dimenziót kaphat az állam és a polgárok közötti elszámolás.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1992. július 5.

Újpesti Családsegítő Központ















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon