Mink András

Nyomtatóbarát változat

Beszélő: Milyen alkalomból hívták meg Franciaországba?

A Francia Szocialista Párt (PS) Rocard miniszterelnök úr által fémjelzett szárnya szellemi rokonságban áll az SZDSZ-szel. Híve a magántulajdonra épülő piacgazdaságnak, és az állam gazdasági szerepének korlátozására törekszik. A rocard-isták öt évvel ezelőtt hozták létre politikai klubhálózatukat, a Clubs Convaincre-t. Az évforduló alkalmából tartott nagyszabású rendezvényre hívtak meg. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy vezető francia politikusok és értelmiségiek mellett egyetlen kelet-európai politikusként előadást tarthattam Magyarország és általában a térség problémáiról. Ezenkívül személyesen is találkoztam Michel Rocard-ral és más kormánytagokkal. Megbeszéltem a PS külügyi munkatársaival az SZDSZ-frakció küldöttségének május végére tervezett párizsi látogatása részleteit.

Beszélő: Miről beszélt az előadásában?

A demokrácia és a piacgazdaság megszilárdításának esélyeiről és nehézségeiről. Persze arról is, hogy milyen fontos Kelet-Közép-Európa országai számára is a csatlakozás az Európai Közösséghez. Ez azonban olyan súlyos terheket ró ezekre az országokra, amelyeket egyedül nem képesek viselni. Nyugat-Európának vállalnia kell a költségek egy részét, ha nem akarja, hogy országaink a kontinens instabil, állandó fenyegetést jelentő régiójává váljanak. Megemlítettem, hogy Európának világos álláspontot kell kialakítania a területi integritás és a nemzeti önrendelkezés konfliktusában. Tisztázni kell, hogy a területi integritás elvét alapul véve, mely esetekben részesítik előnyben mégis az önrendelkezési igényeket. Az aktuálisabb problémák között megemlítettem, hogy a Szovjetuniónak szánt gazdasági segítség egy részét a Szovjetunió és kelet-európai partnerei közötti áruforgalom átmeneti finanszírozására kellene fordítani. Ez enyhíthetne a Szovjetunió fizetési gondjain, nekünk pedig megkönnyítené a fokozatos átállást.

Beszélő: Hogyan fogadták ezeket a gondolatokat?

A felelős nyugati politikusok kezdik felismerni problémáink jelentőségét, azonban még mindkét oldalon nagyon komoly erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a nehézségek elháruljanak. És ez nagy kihívás a magyar diplomácia számára is.

Beszélő: Úgy érzi, hogy a magyar diplomácia ebben nem elég hatékony?

Kintlétemkor az a benyomás alakult ki bennem, hogy Csehszlovákia és Lengyelország kezdi átvenni a helyünket. A szovjet blokk széthullásával Magyarország elvesztette különleges helyzetét Kelet-Európában. Ráadásul e két országnak hagyományosan szoros kapcsolatai voltak pl. Franciaországgal, és diplomáciájuk rendkívül ügyesen dolgozik e kapcsolatok felújításán. Václav Havel tekintélyének és aktivitásának köszönhetően Csehszlovákia társgazdájává vált Mitterrand elnök európai konföderációs elképzeléseinek. A mai magyar diplomácia eddig nem volt képes ellensúlyozni hátracsúszásunkat. Pedig Magyarországnak még mindig vannak olyan nem politikai természetű előnyei – a gazdasági rendszerváltás viszonylagos előrehaladottsága –, amelyeket kamatoztatni lehetne.

Beszélő: Milyen jeleit tapasztalta a magyar külpolitika térvesztésének?

Az olyan botrányok, mint legutóbb a Zwack-ügy, igazán nem tesznek jót a magyar diplomácia hírnevének. Azt gondolnánk, hogy Washington messze van, Párizsban nem figyelnek oda egy ilyen botrányra. De odafigyelnek. Szinte mindenki, akivel találkoztam, tett róla említést.

Beszélő: Az SZDSZ eddig meglehetősen passzív volt külkapcsolatait illetően, nemigen hasznosította azokat a kapcsolatokat sem, amelyek még a „demokratikus ellenzék” korszakába nyúlnak vissza. Most azonban mintha megnőtt volna a párt külpolitikai aktivitása. Az ön látogatásával szinte egy időben járt egy frakcióküldöttség Németországban, azelőtt nem sokkal pedig Prágában. Ebben a látható aktivizálódásban szerepet játszanak a hivatalos diplomácia imént említett hiányosságai?

Rendes körülmények között egy állam diplomáciájának szerves része az ellenzék külpolitikai aktivitása. Nem szeretném egyoldalúan a kormányra hárítani a felelősséget amiatt, hogy az SZDSZ külkapcsolatai késlekedve bontakoztak ki. Mindenesetre most igyekszünk behozni a késést.

Beszélő: Kik az SZDSZ legfontosabb európai partnerei?

Megfigyelőként csatlakoztunk a Liberális Internacionáléhoz. Különösen jók a kapcsolataink a német szabad demokratákkal (FDP), illetve a szervezet olasz, spanyol és skandináv tagpártjaival, de szerves kapcsolatokra törekszünk minden fontos, nem liberális európai párttal is.

Beszélő: A PS nem éppen liberális pártként van elkönyvelve hazájában, sőt a Szocialista Internacionálé oszlopos tagja. Most mégis ők hívták meg önt erre a látogatásra. Vajon ez azt jelenti, hogy a francia szocialisták korántsem idegenkednek annyira az SZDSZ képviselte liberalizmustól, vagy ez inkább az SZDSZ-ben megbúvó szociáldemokrata áramlatnak szóló figyelem?

A kérdésnek két vetülete van. Egyrészt valóban csökkent a távolság a modern liberalizmus és szociáldemokrácia némely irányzatai között. Európai szociáldemokrata partnereink tudomásul vették, hogy mi a Liberális Internacionáléhoz csatlakoztunk, de értékelik az SZDSZ-nek a szabad, önszerveződő szakszervezetek iránti elkötelezettségét.

Másrészt az európai szociáldemokrácia sohasem tudott igazán mit kezdeni a konzervatív, nemzeti-keresztény pártokkal, a magyar szociáldemokrata mozgalom pedig meglehetősen zilált állapotban van. Úgyhogy az SZDSZ maradt meg komoly partnernek.

És még valami: a francia szocialisták már a 80-as években, a demokratikus ellenzék idején felvették velünk a kapcsolatot, és támogattak minket. Sem nekik, sem nekünk nincs okunk eltékozolni ezt a tőkét most, hogy a demokratikus ellenzék erős politikai párttá szerveződött.

• Belföld