Skip to main content

Beszélő hetilap, 17. szám, Évfolyam 3, Szám 17

(Hanzély Mihály): Tisztelt Kőszeg Úr!

(Pohánka Iván): Tiltakozom!

(Fürj György István): Anyám, az a jó Főv. IV.–XV. kerületi!

Karinthy Frigyes: Az elfogulatlan kritika

Az ember tragédiája

Bauer Tamás: Kell-e nekünk világkiállítás?

Vargha Márton: Bécsi szelet magyar módra

F. Havas Gábor: Népnemzeti Színház

Beszélgetés Fodor Tamással, a szolnoki színház rendezőjével és az SZDSZ országgyűlési képviselőjével a Nemzeti-ügyről

Nagy W. András: Két önépítés Magyarországon

Mészáros István László: Kossuth Lajos, Eötvös József azt üzeni…

Az állam oktatási kötelezettsége és az egyházi ingatlanok

–lt [Solt Ottilia]: Békés váltás

Mink András: Liberális „rendez-vous”

–g [Kőszeg Ferenc]: „Hasonló helyzetekben hasonlóképpen reagálunk”

Pető Iván az SZDSZ-frakció küldöttségének bonni útjáról

Gyurovszky S. László: Audiencia

Jirí Ruml: A szelíd forradalom vad napjai

Tóth Károly: Szlovák rulett

Szergej Baruh: Bohózat vagy melodráma?

Roland Hofwiler: Esernyős gyilkosok

Vajna János: A szülőföld muzsikája

Tardos Márton: A rendszerváltás hét buktatója

V. Á. [Valentinyi Ákos]: Egyre keletebbre…

A Kopint-Datorg jelentése

Ara-Kovács Attila: Közép-Európának nincsen párja

Gazdasági szakemberek tanácskozása a Hiltonban

–eö– [Eörsi János]: Expo-számtan

–epe– - –pp–: Az Antall-kormány nem létező ifjúságpolitikája

Fodor Elek: Központosított egyenlőtlenség

Kondor Lajos: Ki ellenőrzi a puskákat?

(Hozzászólás Szabó Miklós Ki parancsol a puskáknak? című írásához)

Upor Péter: 14 millió 999 ezer 999

: Megkérdeztük Babarczy Lászlót,

Ablonczy László: Szellemi terv

–cs: A kutyaszalonna mint delikátesz

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon