Skip to main content

Mi mire alkalmas?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


„Az volt az igaz Magyarország,aminek a határát még három tenger mosta.”

„Mennyivel jobb lenne, ha a sok orosz elmenne már a fenébe.”

„’56-ban forradalom volt, és nem ellenforradalom. A nemzetőrök igazi forradalmárok voltak.”

„Mi tartjuk el a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokat, akik 1 Ft-ért kapják a marhahús kilóját.”

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szerve szerint Tóth József 38 éves segédmunkás tette a fenti kijelentéseket, és még szamizdatot is találtak nála (Konrád György: Az állami ember és a cenzúra).

A rendőrségnek ennyi elegendő volt ahhoz, hogy alaposan gyanúsítsa Tóth Józsefet a Btk. 269. paragrafus szerint minősülő és büntetendő bűncselekmény (közösség megsértése) elkövetésével, sőt bűnösségét is megállapítsa.

A vád nem részletezi, nem indokolja (talán a töretlenül egységes bírói gyakorlatban bízva), hogy a verbális tett kiben, hogyan és miért, kivel, mivel szemben alkalmas gyűlölet keltésére, megemlíti azonban, hogy a bíróság Tóth Józsefet, hasonló kijelentések miatt, 1984-ben hat hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Tóth József szabadlábon védekezhetett. Közben megjelent az új útlevélrendelet.

A Csongrádban büntetőeljárás hatálya alatt álló vádlott Budapesten útlevelet kért és kapott.

A bírósági tárgyalásra már hiába várták.

Nemrégen üzent a barátainak, Ausztriából.






















Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon