Skip to main content

Válaszait aláhúzással kérem jelölni

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A Zala Megyei Tanács kérdőíve


Figyelem: VÁLASZAIT ALÁHÚZÁSSAL KÉREM JELÖLNI

1. Melyik nyugati nyelven képes írni-olvasni, alapfokon beszélni, pl: híreket megérteni?

írni-olvasni                    beszélni

– angol                         – angol

– német                        – német

– francia                       – francia

– egyéb: ...                   – egyéb: ...


2. Járt-e valamelyik nyugati országban?

– igen

– nem


3. A 2. kérdésre adott „igenlő” válasz esetén:

nevezze meg az országot (országokat)

– milyen minőségben:              

– hivatalos

– turista

– látogató

– rokonlátogató

mennyi ideig tartózkodott külföldön?

– 3 nap

– 2 hét

– 1 hónap

– 1 hónapon túl 


4. Az adott országról igazolódtak-e előző ismeretei, melyeket magyar forrásból ismert:

– igen

– nem

Az eltérés miben mutatkozott meg:

…………………..


5. Hallgatja-e a nyugati rádióállomások adásait?

– igen

– nem

„Igenlő” válasz esetén:

– csak zenét

– híreket is

– alkalmanként

– rendszeresen

– sportközvetítést

– egyéb, éspedig

– csak magyar nyelvű adását

– idegen nyelvűt is

– melyik nyelven hallgatja

6. Az ott hallottakat összeveti-e az azonos hírrel (eseményre) vonatkozó magyar közlésekkel:

– igen

– nem

Von-e le következtetést az eltérésekből?

– gyakran

– ritkán

– alkalmanként

– nem


7. Esetleges ellentmondások tisztázása érdekében gyűjt-e más forrásból információkat?

– igen

– nem

Megbeszéli-e ez irányú problémáját az Ön által jobban informáltnak vélt személlyel?

– igen:                        

a)
nagyon szűk körben (1–3 fővel)

b) nagyobb csoporttal (3–10 fővel)

c) valamilyen közösségben (iskolai osztály, munkahelyi kollektíva)

– nem
 

8. Mely nyugati rádióállomásokat hallgatja leggyakrabban?

– BBC

– SZER

– Amerika Hangja

– Washington

– osztrák I., II., III.

(Ezt számozza be fontossági sorrendben!)


9. Állítsa fel az Ön által hallgatott rádióadások szavahihetőségének sorrendjét:

(keleti–nyugati adók egyformán értékelendők)

1.

2.

3.

4.

 
10. Nézi-e az osztrák televízió adásait?

– igen                         

a)
szövegét értem

b) szövegét nem értem

c) szövegét részben értem

nem
 

11. Mely műsorait kedveli az osztrák televízió adásainak?

– sport

– híradó

– krimifilmek

– vagy: …

 
12. Nevezze meg valamelyik politikai hírmagyarázójukat!

– x) …

– y) …

– z) …

Minősítse rólunk szóló kommentárjaikat:

– lojálisak

– kárunkra elfogult

– tényeiben hamisított

– megbízható és igaz

– vagy: …

(pl.: z lojális stb.)

13. Az osztrák tv műsorpolitikáját, irányunkban tanúsított hatását hogyan ítéli meg?

– elősegíti a többoldalú tájékozódás

– pozitív

– negatív hatással van az állampolgárainkra

– befolyása jelentős (nem jelentős) egyes emberek (ifjúság) materialista világnézetének pozitív alakulására.


14. Rendelkezik-e nyugati kapcsolatokkal?

– igen:                        

rokon

ismerős

hivatalos

– nem

Ha igen: milyen a kapcsolattartás jellege:

– alkalmi

– rendszeres

– véletlenszerű

A kapcsolattartás formája:

– személyes találkozások

– levelezések

– telefon


15.
Ön és nyugati kapcsolata között van-e:

a) nyelvi nehézség:

– nincs

kevésbé zavaró

– ő beszél magyarul

– én beszélem az ő anyanyelvét

b) ideológiai nézeteltérés:

– nem téma köztünk

– még nem tisztáztuk

– nézeteink azonosak

– különböző nézeten vagyunk

c) nyugati kapcsolata(i) hogyan vélekedik(nek) a szocialista társadalmi berendezkedésről:

– véleményét nem ismerem

– egyoldalúan elveti

– elismeri eredményeit

– békés egymás mellett élés híve


16. Olvasott-e:                      



– Magyarországon,

– Nyugaton,

– más szocialista országban

kiadott ellenséges irodalmat:

– igen (nevezze meg a címét)

– nem


17. Mi a „szamizdat”-irodalom?

– a verselés új formája

– illegálisan kiadott ellenséges tartalmú iromány

– kortárs írók antológiája?

Olvasott-e már szamizdatkiadványt?

– igen

– nem

Igen esetén véleménye szerint van-e tömegbefolyása?

– igen:                        

jelentős

jelentéktelen

– nincs


18. Tudja-e tévékészülékén fogni a szovjet adást?

– igen

– nem

Igen esetén:

– rendszeresen nézem és értem

– alkalmanként nézem és értem

– híranyagát összevetem a nyugati forrásból származó hírekkel

Nemleges esetben:

– lehetőség esetén nézném, mert...

– nem hiányolom a vétellehetőséget, mert...

 
19. A jugoszláv tv adásait nézi-e?

– igen:                        

rendszeresen

alkalmanként

– nem

Igen esetén:

– csak nézem és nem értem

– nézem és értem

– csak a magyar nyelvű híradásait nézem

– feliratos filmjeiket nézem

Amennyiben nézi híradásait, minősítse azokat:

objektívek

– hiányosak

– irányunkban néha ellenségesek

– azonos a miénkkel

20. Hallgatta-e már a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adását:

– igen

– nem

– nem tudok róla


22. Mi a fellazítási politika?

a) A volt gyarmati birodalom felszámolására szolgáló eszmerendszer.

h) Az imperialista államok politikája a szocialista országok társadalmi, politikai szilárdságának gyengítésére és egységük megbontására.

c) Izraeli külpolitikai rendszer a PFSZ egységének megbontására.

 
23. Hallott-e a fellazítási politikáról?

a) Tanulmányai során:

– igen

– nem

b) Önképzés során:

– igen

– nem

24. Sorolja fel a fellazítási politika néhány formáját!

25. Ki volt Zbignyev Brezsinszkij?[SZJ]

– volt nemzetbiztonsági főtanácsadó

– Lengyel Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja

26. Az ideológiák harcában elképzelhető-e:

– békés egymás mellett élés:                  – igen – nem

– ideológiai diverzió:                             – igen – nem

– kompromisszum:                                – igen – nem


27. Ön szerint létezik-e társadalmunkban olyan jelenség, amely az ideológiai diverzió eredménye?

– igen

– nem

„Igenlő” válasz esetén nevezzen meg ilyen jelenséget:

 
28. Szükségesnek tartja-e, hogy átlagos vagy annál magasabb műveltségű ember olyan fogalmakkal, mint ideológiai diverzió, fellazítás, feltartóztatás stb. tisztában legyen?

– igen

– nem

29. Ön képesnek tartja-e magát politikai műveltségének jelenlegi szintjén az ideológiai diverzió okozta jelenség felismerésére?

– finom árnyalatát is

– csak durva megjelenési formáját

– egyáltalán nem ismerem fel

30. Véleménye szerint szükséges-e a marxista ideológia offenzív jellegét erősíteni?

– igen

– nem

31. Ha rendszeresen nézi a tévéhíradót, kérem, nyilatkozzon, hogyan ítéli meg az NSZK-ban történt eseményekből adott tájékoztatások számszerűségét és időtartamát?

– arányos más országokhoz viszonyítottan

– aránytalanul sok vagy kevés

– egyéb észrevétel: ...

32. Ha Önön múlna egy film forgalmazása, színmű bemutatása, vagy könyv kiadása, az alábbi szempontokat milyen sorrendben venné figyelembe?

(A sorrendet számmal jelölje)

– gazdaságosság

– művészeti tartalma

– marxista politikai mondanivalóját

– szórakoztató jellegét
 

33. A napilapokban, folyóiratokban megjelenő ideológiai témájú cikkeket elolvassa-e?

– esetenként

– rendszeresen

– nem

 
34. Véleménye szerint az ellenséges burzsoá ideológiának van-e lehetősége nálunk nemkívánatos jelenségeket kiváltani

– esetenként

– nincs

– lehetséges

– csak jelentéktelen

35. Figyelemmel kíséri-e a filmszínházak műsorát?

– igen

– nem

– csak alkalmanként

Mely országok filmjeit nézi szívesen:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

36. A közelmúltban látott-e olyan filmet, mely Ön szerint negatívan befolyásolja a szocialista embertípus formálását?

a) nem

b) igen (kérem, adja meg a film címét!)

37. Veszélyes magatartásnak ítéli-e meg az ellenzékiséget társadalmunkban?

– nem

– részben

– igen

38. Hallott-e ellenséges ellenzéki magatartásról?

– igen

– nem
 

39. Társadalmunk melyik osztályát vagy melyik rétegét tartja a legfogékonyabbnak az ideológiai diverzió hatásai iránt? (az ezt követőknél számolással állítson fel sorrendet)

– ifjúság

– értelmiség                

humán

műszaki

– munkásosztály

– parasztság

– nyugdíjasok

– kisjövedelműek

– középjövedelműek

– „újgazdagok”

 
40. Tudomása szerint létezik-e Reagan-doktrína?

– igen

– nem

(Az igenlő választ kérem indokolni, értesülése forrását lehetőleg jelölje meg!)

41. A teszt kiállításáról adott véleménye:

– szívesen töltöttem ki

– terhes volt ez a feladat

– őszinte véleményemet adtam

– a névtelenség nem folyásolt be

– a teszt felkeltette érdeklődésemet a téma iránt

– a téma ezután sem érdekel

 
42. A tesztlap kitöltője: férfi; nő;

– életkora … év

– iskolai végzettsége: egyetem, főiskola, középiskola, 8 általános

– foglalkozása: munkás, egyetemi vagy főiskolai hallgató, alkalmazott, értelmiségi (humán műszaki)

– politikai végzettsége; SZKP, Polfő, MLEE szakosító, egyéb: …

KÖSZÖNJÜK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST!




























































































































































































































































































































































































































































































































































































Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon