Skip to main content

Beszélő szamizdat, 24. szám (1988/2.), Évfolyam 1, Szám 25

: Impresszum

[Kis János]: Vezetési válság után – politikai válság közben

Szilágyi Sándor: Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy koncepciós pert fognak összehozni

Beszélő-beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal[SZJ]

Kubinyi Ferenc: Az első magyar kirakatper

[Eörsi János–Köllő Miklós–Pap Mária–Szöllősy Erzsébet]: „Ez azonban nem munkanélküliség…”

Csonka Dénes [Bauer Tamás]: Győzelem – öngól után

Az Országgyűlés téli ülésszakáról

Duray Miklós: A magyar kisebbségek és az egyetemes magyarság közötti kapcsolatok problémái

Tamás Gáspár Miklós: Erdélyi múlt, román jelen, magyar jövő

Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre

Haraszti Miklós: A csizma-paradigma

Vass István: Levél a Magyar Nemzet főszerkesztőjéhez

Szent-Iványi István: Menekültek Magyarországon – menekültek a nyilvánosságban

: Új kezdeményezések

: Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

: Szabad Kezdeményezések Hálózata

(Dr. Szendi József): Dr. Szendi József püspök levele Grósz Károly miniszterelnökhöz

Vargha János: Tiltakozás – a Duna védelmében

: Fiatal Demokraták Szövetsége

Tájékoztató a Fidesz két nagygyűléséről

: Az Ifjú Demokrata Stúdió nyílt levele a Beszélő olvasóihoz

: A Független Jogvédő Szolgálat

Fehér Dániel [Iványi Gábor]: (Dez)információ

Radnóti Sándor: A keserű belügyi romantika

(Moldova György Bűn az élet c. könyvéről)

H. M. [Haraszti Miklós]: Mit tegyünk Moldovával?

Orosz István: „A szocializmus megroppant gerince”

Gulyás Gyula és Gulyás János: Törvénysértés nélkül

Káli Lajos [Karsai László]: Jalta – régi mítoszok új kiadásban

S. Kogelfranz: Jalta öröksége, AB Független Kiadó 1987

Janics Kálmán: István-nap éjszakája és ami utána következett

Emlékezzünk 1968. augusztus 20-ára

Dalos György: Független sajtó az NDK-ban

Tomasz Hroboni: A „Dékánia” kísérlete

: Kérése nem teljesíthető

Terta: Gondolatok Tóth Károly Antal írásának ürügyén

(Máriáss András): A Beszélő szerkesztőinek!

: A Levélszekrényhez

Levelező: A magyar nők nem akarnak szülni?

vitéz: Engedélyezett illúziók

U. V. [Somogyi János]: Mi mire alkalmas?

: Válaszait aláhúzással kérem jelölni

A Zala Megyei Tanács kérdőíve

: A Hejettes Szomjazók Felhívása

: Búcsú Horváth Mihálytól

: Nyilatkozat

a rendőri brutalitás ellen

[Haraszti Miklós]: Március tizenötödike

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon