Skip to main content

Fiatal Demokraták Szövetsége

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Tájékoztató a Fidesz két nagygyűléséről
Új kezdeményezések


A Fidesz a közelmúltban két nagygyűlést tartott: április 30-án a Tinódi moziban, május 14-én pedig a Jurta Színházban.

Az április 30-i nagygyűlésen Deutsch Tamás arról számolt be, hogyan született az egyetemi és főiskolai hallgatók Veszprémben megtartott országos Diákparlamentjének az állásfoglalása az ifjúsági szervezetek politikai pluralizmusa mellett. A több menetben megvitatott és végül nagy szótöbbséggel megszavazott határozat így hangzik:

„...bővüljenek az ifjúság politikai szerveződési lehetőségei, támogatva a KISZ hegemón törekvését, javasoljuk, hogy működhessenek más, önálló, alulról szerveződő politikai ifjúsági szervezetek is:”

A gyűlés során megalakult a Bölcsészkar és a Jogtudományi Kar Fidesz-csoportja. A résztvevők úgy döntöttek, hogy május 14-én újabb nagygyűlést tartanak, amelyre a csoportok programjavaslatokat dolgoznak ki.

A május 14-i nagygyűlés elfogadta a Fidesz ideiglenes alapszabály-tervezetét, majd a csoportok ismertették programjavaslataikat.

A Jogtudományi Kar csoportja új alkotmány kidolgozását sürgette. Az alkotmánynak garanciákkal kell biztosítania az emberi jogokat, a sajtó-, az egyesületi és egyesülési szabadságot. A csoport javasolta az egyetemi autonómia megteremtését és a biztonsági szervek hatáskörének ellenőrzését, a független bírói hatalom erősítését; közigazgatási bíróság és független alkotmánybíróság felállítását, a választási rendszer és az országgyűlés mélyreható reformját stb. A javaslat – akár a bölcsészkari Fidesz-csoporté – felvetette, hogy nemzeti ünnepünk, március 15. legyen állami ünnep, állítsanak emlékművet a Rákosi-diktatúra áldozatainak, hagyják abba a bős–nagymarosi vízi erőmű építését.

A Természettudományi Kar csoportja az egyetemi autonómiát, a felvételi és oktatási rendszer reformját sürgette, hallgatói érdekvédelmet, tudományos és oktatáspolitikai kérdések feldolgozását, az egyetemek felszereltségének javítását.

Az ELTE Tanárképző Fidesz-csoportja az alternatív pedagógiai elméletek felhasználását tartotta kívánatosnak, a sportolási lehetőségek bővítését, a tanulási jog tisztázását; hangsúlyozta továbbá a nemzeti identitás, a környezetvédelem és a független érdekképviselet kérdéskörének jelentőségét, és kapcsolatfelvételt sürgetett más alternatív csoportokkal.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Fidesz-csoportja három fejezetben adta elő tervezetét. Az első etnikai és identitási kérdésekkel (nemzeti tudat, a határainkon túl élő magyarság, közép-európai identitás), a második a vallás- és lelkiismereti szabadsággal, a harmadik pedig a politikai intézményrendszer átalakításával foglalkozott.

A Műegyetem Fidesz-csoportja felvetette, hogy az „új Magyarország” kifejezést a programban „új szocialista Magyarországra” cseréljék ki.

Az Ifjúmunkás Fidesz-alapcsoport ismertette a május 13-án megtartott alakuló ülésen elfogadott programpontokat:

A Fidesz foglaljon állást egy új alkotmány kidolgozása mellett, amely

– elősegíti egy többpártrendszerű szocialista demokrácia létrejöttét,

– tartalmazza a vegyes gazdaságnak azt a modelljét, amely lehetővé teszi a magán- és állami tulajdon versenyét,

– biztosítja a sztrájkjogot,

– nem a munkához, hanem a megélhetéshez való jogot biztosítja,

– kibővíti az Országgyűlés jogkörét, korlátozza az Elnöki és Minisztertanács jogkörét.

A Fidesz fogadjon el egy átfogó gazdaságpolitikai programot, ezen belül:

– igazságos bérreformot,

– a KGST-kapcsolatok felülvizsgálatát,

– szorosabb együttműködést az EGK-val.

A Fidesz foglaljon állást olyan társadalompolitikai kérdésekben, mint:

– az alternatív katonai szolgálat

– környezetvédelem

– az oktatás átfogó reformja

– az 1956-os forradalom megítélése

– szolidaritás Kelet-Európa demokratikus mozgalmaival.

Ifjúságpolitikában szükséges:

– az ifjúság politikai súlyának növelése,

– az ifjúság politikai intézményrendszerének bővítése,

– a KISZ hegemóniára való törekvésének elvetése.




A Fidesz iránt érdeklődők, illetve a csatlakozni kívánók az alábbi címeken, ill. telefonszámokon kaphatnak bővebb információt:

Bartók István – 1085 Bp., Makarenko u. 20. – 142-184

Deutsch Tamás – 1110 Bp., Ménesi út 12. – 669-902

Kövér László – 1125 Bp., Árpád u. 12/c. – 486-039







































































Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon