Skip to main content

Szervezkedünk… helyesbítünk

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Előző számunkban névsort közöltünk Tölgyessy ügyvivői? címmel. Informátorunk szerint az SZDSZ I. kerületi szervezete a felsoroltak támogatását javasolta a megválasztott küldötteknek.

Több várbeli SZDSZ-es jelezte: híradásunk pontatlan volt. A közölt lista csupán egy válasz a kérdőíves közvélemény-kutatásban, és nem is kapott semmiféle támogatást.

Igaznak bizonyult ellenben az (s cikkünkben ez volt a fontosabb állítás), hogy némely budapesti küldöttek egyezkedni próbáltak a regionális küldöttgyűlések résztvevőivel: kölcsönösen keresztbe támogatják egymást. A budapesti küldöttek november 18-i értekezlete elítélte ezt a módszert. Az egyezkedők nem kaptak erre felhatalmazást, jelentették ki a küldöttek.

Véleményünk: bizalmas egyezkedések helyett inkább az elnökjelöltek ajánlják a küldöttek figyelmébe a szívüknek kedves ügyvivőjelölteket. A szavazás eredménye így azt is megmutatja, mennyire támogatják a küldöttek az elnökjelölt csapatát.








Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon