Radványi Ákos

Nyomtatóbarát változat

Írjam meg a médiaelnökök fel nem mentésével kapcsolatos alkotmányjogi érvelésemet? Ez nem lenne helyénvaló. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a köztársasági elnök döntése (amennyiben az például a felmentésre irányuló előterjesztés elutasítása) „önálló politikai döntés, amely végleges és felülbírálhatatlan”. Egy felülbírálhatatlan döntéssel kapcsolatosan pedig hogyan is fejthetnék ki bármiféle érvet? Még azt hinnék, hogy nem tartom tiszteletben az Alkotmánybíróság határozatát (amely szintén felülbírálhatatlan).

De talán írhatnék egy levelet

Ebben a témában már úgyis számtalan levelet írtak. Naponta egyet. Néha kettőt is. Levelet írt a köztársasági elnök a miniszterelnöknek, melyben nyugtázta, hogy a miniszterelnök levelet írt a köztársasági elnöknek.

Aztán levelet írt a miniszterelnök a köztársasági elnöknek, melyben örömét fejezte ki, hogy a köztársasági elnök nyugtázta, hogy a miniszterelnök levelet írt a köztársasági elnöknek.

Aztán levelet írt a miniszterelnök az Alkotmánybíróság elnökének, melyben rosszallta a testület döntéseinek kétértelműségét, egyben azt a kívánságát fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság konkrétan döntse el az államszervezeten belüli közjogi vitákat. (Hogy ez jutalom vagy büntetés az absztrakt jogértelmezés kétértelműségéért, a levélből nem derült ki.)

Az Alkotmánybíróság elnöke azonnal válaszolt a miniszterelnöknek, levelében közölte: már neki is eszébe jutott, hogy egy törvénymódosítás lehetőséget adna az Alkotmánybíróságnak arra, hogy a felelősség kérdésének felvetése nélkül döntse el, valamely szerv (értsd: a köztársasági elnök) alkotmányosan gyakorolja-e hatáskörét vagy sem.

De hogy hogyan lehet „a felelősség megállapítása nélkül” azt mondani majd valakiről, „alkotmányellenesen gyakorolja hatáskörét”, az a levélből nem derült ki. És jött a következő levél. Ebben az egyik alkotmánybíró nehezményezte, hogy az Alkotmánybíróság elnöke – a Teljes Ülés állásfoglalása nélkül – írt levelet az Alkotmánybíróság hatásköréről a miniszterelnöknek.

Az Alkotmánybíróság főtitkára azonnal nyilatkozott, hogy az Alkotmánybíróság működésének természetes velejárója.a szakmai vita, ami eddig a különvéleményekben jelent meg. De a különvélemények egyik, szinte állandó szerzője most nyilvánosan bírálta meg a testület elnökét. A nyilatkozat ezt a lépést elítélte.

Nem, mégsem írok levelet. Ki tudja, mit válaszolnának nekem.

Inkább írok egy törvényjavaslatot

A médiaelnökök ügyében kialakult helyzetben megoldás lehet, ha az Alkotmánybíróság konkrét döntést hoz, azaz

– megszünteti a hatásköri vitát, vagy
– mintegy „másodfokon” felülbírálja a döntést, vagy
– maga menti fel a médiaelnököket.

Ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság megszüntesse a hatásköri vitát, még nem kell törvényjavaslatot írnom. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény jelenlegi 1. paragrafusa az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetését.

Hatásköri összeütközésről akkor beszélünk, ha két szerv egyaránt azt állítja magáról, hogy az adott ügyben ő jogosult dönteni (pozitív hatásköri összeütközés), illetve az ügyet mindkét szerv elhárítja magától (negatív hatásköri összeütközés).

A hatásköri összeütközés megszüntetése az eljáró szerv kijelölésével történik A médiaelnökök felmentése ügyében ez azt jelentené, hogy az Alkotmánybíróság a határozatában kijelöli a köztársasági elnököt vagy a miniszterelnököt, hogy a felmentésről a konkrét esetben döntsön. A miniszterelnök kijelölését megnehezíti az ún. kinevezési törvény, amely szerint a médiaelnököket a köztársasági elnök menti fel, és az alkotmány, amely szerint a köztársasági elnök dönt a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben. E rendelkezésekkel szemben nehéz lenne kimondani, hogy kinevezés- és felmentésügyben általában a köztársasági elnök, dr. Gombár Csaba és dr. Hankiss Elemér ügyében kivételesen mégis a miniszterelnök mondja ki a döntő szót.

Valószínűleg ezért nem vették igénybe a hatásköri vita megszüntetésére az Alkotmánybíróságról szóló törvény által már eddig is biztosított lehetőséget.

Egy olyan törvénymódosítás, amely az Alkotmánybíróságot a köztársasági elnök „másodfokú hatóságává” tenné, szembehelyezkedne az alkotmányban rögzített hatalommegosztási elvvel, helytelenül értelmezné az Alkotmánybíróságnak a jogállamban elfoglalt helyét és szerepét, és kétségbe vonná az Alkotmánybíróság döntését, amely felülbírálhatatlannak minősített egyes elnöki döntéseket. Ha ilyen javaslatot írnék, magatartásommal veszélyeztetném (de az is lehet, hogy megdönteném) parlamentáris demokráciánk rendjét.

Így maradna az a lehetőség, hogy olyan törvénymódosítási javaslatot írjak, amely magát az érdemi döntést tenné lehetővé az Alkotmánybíróság számára. Ez a felhatalmazás nyilvánvalóan nem korlátozódhatna a médiaelnökök ügyére, így azonban javaslatom a köztársasági elnöknek az alkotmányban rögzített valamennyi feladat- és hatáskörének elvonására irányulna, amit az Alkotmánybíróság azonnal alkotmányellenesnek nyilvánítana. Ezt én nem vállalom, nem írok törvényjavaslatot.

Persze az Alkotmánybíróságról szóló törvény jelenleg hatályos szövege is finomítható. Ki lehetne mondani például, hogy az állami szervek közötti hatásköri összeütközés megszüntetése akkor tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ha a hatásköri összeütközésben érintett szervek egyike a köztársasági elnök. De akkor sem érthető, miért írt levelet a törvényjavaslat előterjesztésének megfontolásáról a miniszterelnök (aki tehet intézkedéseket törvényjavaslat előterjesztésére) az Alkotmánybíróság elnökének (aki törvényjavaslat előterjesztője nem lehet).

Írhatnék esetleg egy indítványt

Kérhetném a kinevezési törvény alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Ha kérésemet az Alkotmánybíróság teljesítené, egy csapásra megszűnne minden probléma. A miniszterelnök nem lenne előterjesztő, a köztársasági elnök nem lenne kinevező (felmentő), így értelemszerűen véleménykülönbség sem alakulhatna ki közöttük a médiaelnök kinevezése vagy felmentése tárgyában. Persze azt nem tudom, mi lenne a médiaelnökökkel. Valószínűleg örökre hivatalukban maradnának Hacsak…

A kinevezési törvény alkotmányossági szempontból történő megtámadása olyan helyzetet eredményezhetne, melyben az Alkotmánybíróságnak kellene kijelölni, ki mentse fel a rádió vagy a televízió elnökét. Utasíthatná például a kormányt, hogy – az alkotmányellenesnek minősített – felügyeleti joga alapján vonja saját hatáskörébe a döntést…

Lám, miket nem ír az ember, ha ír. Jobb, ha nem is ír.

Inkább én is elmegyek nyaralni. Majd onnan írok egy anzikszot.

• Beszélő