…az előzmények
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvényt 1992. június 29-én, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényt 1992. december 18-án hirdették ki. Egyik törvény sem lépett még hatályba.
1992. december 31-én megbukott a médiatörvény.
Ez év január 22-én egy miniszteri rendelet bevezette a „működési költségeinek fedezéséhez közpénzeket fel nem használó helyi stúdió” fogalmát.
A köztársasági elnök igazsága
A köztársasági elnök álláspontja szerint – eltérő rendelkezés (ejtsd: médiatörvény) hiányában – a médiaelnöki tisztség az államfői kinevezéssel jön létre, és az államfői felmentéssel szűnik meg.[1] Ha más módját is megengedhetnénk e tisztség megszűnésének, akkor ad absurdum létrejöhetne egy olyan helyzet, hogy a köztársasági elnök folyamatosan csak kinevezget, s az általa kinevezett elnököket azután sorra kivágják valamilyen módon, pl.
Itt a karácsony, itt az újév. Mindenki ajándékot kap, szerettei körében lehet, és fogadalmakat tehet, hogy jövőre isten bizony új életet kezd.
Csak Iustitia ül egyedül és szomorúan a hideg előcsarnokban. Pedig sok ajándékot kapott. Ebben az évben megkapta a „Jog Második Tartományát”, valamint a TREND-et. Sőt. Kedvence (a Független Bírói Hatalom) mellé megkapta a Végrehajtó Hatalom Befolyásoló Erejét is.
Iustitia persze nemrégiben még azt hitte, hogy ezek nélkül az ajándékok nélkül is ellesz valahogy.
Amit azonban a parlamenti többség szeptember 28-án a törvényes (bár Torgyán-féle) Kisgazdapárt sérelmére elkövetett, az nem a végrehajtó hatalom picike törvénysértése, hanem – Áder János (Fidesz) és Hack Péter (SZDSZ) szavaival – alapvető, alkotmányos előírások durva megsértése, a jogerős legfelsőbb bírósági ítélet parlamenti felülvizsgálata, a jogbiztonság aláásása, akkor is, ha Torgyánt és párthíveit az ellenzék sem szereti. Mi is történt? Elhunyt Borz Miklós listás kisgazda-képviselő, s a pártnak jogában állt listájáról új képviselőt beküldeni.
Írjam meg a médiaelnökök fel nem mentésével kapcsolatos alkotmányjogi érvelésemet? Ez nem lenne helyénvaló. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a köztársasági elnök döntése (amennyiben az például a felmentésre irányuló előterjesztés elutasítása) „önálló politikai döntés, amely végleges és felülbírálhatatlan”. Egy felülbírálhatatlan döntéssel kapcsolatosan pedig hogyan is fejthetnék ki bármiféle érvet?
Nemrégiben Antall József újabb levelet írt Göncz Árpádnak.
A „nyílt levél” formáját öltő írásmű – a bőséges alkotmánybírósági idézetek mellett – az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottsága javaslatának megfelelően kezdeményezte a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének felmentését.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét