Radványi Ákos

Nyomtatóbarát változat

Amit azonban a parlamenti többség szeptember 28-án a törvényes (bár Torgyán-féle) Kisgazdapárt sérelmére elkövetett, az nem a végrehajtó hatalom picike törvénysértése, hanem – Áder János (Fidesz) és Hack Péter (SZDSZ) szavaival – alapvető, alkotmányos előírások durva megsértése, a jogerős legfelsőbb bírósági ítélet parlamenti felülvizsgálata, a jogbiztonság aláásása, akkor is, ha Torgyánt és párthíveit az ellenzék sem szereti. Mi is történt? Elhunyt Borz Miklós listás kisgazda-képviselő, s a pártnak jogában állt listájáról új képviselőt beküldeni. Az országos választási bizottság – elnöke tekintélyes jogászprofesszor – elfogadta a jogi helyzetnek megfelelően Torgyánék jelölését, a parlament mandátumvizsgáló bizottsága meghallgatván a választási bizottság elnökét, áttanulmányozván a számos ítéletet és jogi határozatot, szintén. Nyers Rezső, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke napirend előtt beszámolt róla, hogy a mandátum rendben van, nincs más hátra, mint hogy a Ház – a választási törvény és a házszabály értelmében – a lehető leghamarabb formális szavazással vegye tudomásul ezt, s az új képviselő, elfoglalva helyét gyakorolhassa jogait, melyét a választók, azaz a Nép ruháztak rá. Ekkor azonban ügyrendi javaslattal állt elő egy antitorgyánista kisgazda-képviselő, s azt indítványozta, hogy a Ház halassza el ezt a szavazást. A kisgazdák egy csoportja ugyanis törvényességi óvást nyújtott be a Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen, hátha történik valami. Torgyánék különben is olyan megállapodást kötöttek jelöltjükkel, amely szerint az visszahívható, ha Torgyán ellen fordul, s ez alkotmányellenes, továbbá ellenkezik a törvény szellemével, hogy az 1990-ben a Kisgazdapártra leadott szavazatokból képződött mandátum ne a kisgazdafrakciót gazdagítsa, hanem a függetlenek csoportját, hisz Torgyánék jelenleg nem képeznek frakciót.

Az elnöklő Szabad György szavaztatni akart. Erre állt fel Áder János, és az ülés azonnali felfüggesztését indítványozta. Üljön össze az ügyrendi és a mandátumvizsgáló bizottság sürgősen és együtt, mielőtt a parlament többszörös törvénysértést követne el. A kormánypárti frakciók – tán meglepetésükben – átszavaztak, a Ház 54 százaléka elfogadta Áder indítványát, s a két bizottság összeült. Az ellenzék minden érve lepergett a kormánypárti jogászvezérekről, s a kormánypárti többségű bizottsági határozat után a plénumon is megszületett a példátlan döntés: a kisgazdák törvényes mandátumának igazolását a Ház bizonytalan időre elnapolta. Pedig az országos választási bizottság határozata nem volt olyan dodonai, mint pl. a médiaelnökök felmentéséről szóló alkotmánybírósági határozatok. Teljesen világos volt. De hát a Legfelsőbb Bíróság, országos választási bizottság fölött ítéletet mondott a Nép. A népképviselők… Mint Kétegyházán, mint Turán.
(A szerk.)

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt életében többször fellángolt a vita, ki kisgazda és ki nem, ki jogosult a párt képviseletére és ki nem. Legutóbb Borz Miklós országgyűlési képviselő elhalálozása folytán megüresedett (listás) képviselői hely betöltésével kapcsolatban merült fel a kérdés, ki jogosult arra, hogy a képviselői hely betöltésére javaslatot tegyen.

Végül ketten is tettek javaslatot: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Országos Elnöksége, Országos Vezetősége, valamint a párt Pest Megyei Szervezetének Elnöksége felhatalmazása alapján dr. Torgyán József országos pártelnök, a párt Ideiglenes Központja nevében Németh Béla főtitkár.

A vitában mindkét fél arra hivatkozott, hogy a másik nemhogy a párt jegyzésére nem jogosult, de még csak nem is kisgazda.

A párttal kapcsolatos nyilatkozatokat a párt képviseletére jogosult személy teheti meg. Az FKgP-t – a párt alkotmánya szerint – a közéletben, a politikában, a bíróságok és a hatóságok előtt, valamint a párt nevében folytatott tárgyalások során a párt legfőbb tisztségviselője, a párt országos elnöke képviseli.

A FKgP képviselőjeként a Fővárosi Bíróság 1991. szeptember 18-án meghozott végzése alapján dr. Torgyán József elnök került bejegyzésre. Németh Béla, a párt főtitkára az 1992. június 17-én benyújtott kérelmében bejelentette a bíróságnak, hogy dr. Torgyán Józsefet a párt főtitkára elnöki tisztéből és párttagságából felfüggesztette, egyúttal kérte, hogy a bíróság jegyezze be a nyilvántartásba: a párt képviseletére Németh Béla, Cseh Sándor és dr. Ugrin Emese jogosult.

A bíróság megállapította, hogy a párt elnöke tevékenységének felfüggesztése csak átmeneti intézkedésnek tekinthető. A párt elnökét a párt legfelsőbb szerve (az Országos Nagyválasztmány) választotta meg és ruházta fel egy személyben a képviselet jogával. Új képviselő választása nem történt.

A pártelnököt akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti. (Németh Béla helyettesítési jogának megszűnéséhez természetesen tisztázni kell, hogy kizárása a pártból valóban megtörtént-e és mikor.)

A Cseh Sándor és dr. Ugrin Emese képviseleti jogosultságát igazoló okiratot (a pártalkotmány által feljogosított szervezettől származó határozatot) az eljárásban nem mutatták be. Így a bíróság a képviselő személyében változást nem jegyzett be a nyilvántartásba.

A Legfelsőbb Bíróság az országgyűlési képviselőnek megyei listáról történő jelölése tárgyában hozott határozatában rögzítette, hogy mindaddig, amíg a bíróság nem változtatja meg a bejegyzett adatokat, azokat el kell fogadni, így helyesen járt el az Országos Választási Bizottság, amikor a párt bejegyzett képviselője – dr. Torgyán József – által tett bejelentést fogadta el.

A vita tehát – ideiglenesen – eldőlt: a Legfelsőbb Bíróság határozatának indokolásában elismerte dr. Torgyán József pártképviseleti jogát.

De az FKgP (és a más pártok) életében (is) sorozatosan felmerülő belső viták felhívják a figyelmet arra, hogy a viták résztvevői nem mindig gondolják végig a valós vagy vélt érdekeik által befolyásolt cselekedeteik politikai, jogi következményeit.

Tekintsük át a pártok belső vitáival kapcsolatosan felmerülő lényegesebb kérdésekre adható jogi válaszokat.

1. Mi a bírósági nyilvántartásba bejegyzés jelentősége?

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény – az egyesülési jog alkotmányi elismerése alapján – biztosítja a magánszemélyek számára, hogy pártokat hozzanak létre. A párt jogi személy – jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Nevét, székhelyét vagy a képviseletére jogosult személyének megváltozását a bíróságnak – bejegyzés céljából – szintén be kell jelenteni. A bejegyzés közhitelesen igazolja, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, ezért a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, hogy a változásokat arra jogosult személy jelentette-e be, illetve hogy a változást az arra hatáskörrel rendelkező szerv határozta-e el.

Más kérdés, hogy a határozat meghozatalának körülményeit (annak tartalmi valóságát) a bíróság az átvezetéssel kapcsolatos nem peres eljárás során nem vizsgálja. Amennyiben a határozat nem a törvénynek megfelelő módon született, azt az érdekeltek – a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló – peres eljárásban sérelmezhetik.

2. Ki jogosult a párt képviseletére?

Azt, hogy a párt képviseletére ki (melyik tisztségviselő) jogosult, a párt alapszabályából lehet megállapítani. Éppen ezért a képviseletre jogosult személy változásának is az alapszabályból (azaz az alapszabály módosításából) kell kitűnnie. Az alapszabály megállapítása és módosítása a párt legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik.

3. Kit lehet kizárni a pártból?

A párt tagja köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek. Ha e kötelezettségeit megszegi, vele szemben – szintén az alapszabályban – meghatározott szankciókat lehet alkalmazni. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a kizárásra vonatkozóan kötelező előírást nem tartalmaz, ezért az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálata nem kérhető.

4. Hogyan viszonyul egymáshoz a párt és a frakció?

A házszabály, értelmében az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására állandó képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. Állandó képviselőcsoportot legalább tíz képviselő alakíthat, de képviselőcsoport alakítható átmeneti időre, meghatározott képviselői tevékenység ellátására is.

Eszerint az azonos frakcióhoz tartozásnak nem feltétlenül az azonos párthoz tartozás a feltétele. A frakció alól tehát kifuthat a párt. Ez azonban felveti a kérdést, a választók akaratát képviseli-e az, aki egy adott párt listáján került a parlamentbe, majd később elszakadva attól a párttól, amelynek a választók bizalmat szavaztak, saját elgondolásai alapján csatlakozik valamely képviselői csoporthoz.

5. Mi történik, ha az azonos párthoz tartozók egy csoportja nem a frakcióból, hanem a pártból válik ki?

A két (vagy több) párttá szétválással az eredeti párt megszűnik, a jogutódlás kérdésében (a név viseléséről, a vagyon megosztásának arányáról és módjáról) a megszűnő párt határoz.

6. Visszatartható-e a párt költségvetési támogatása?

A párt – a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerinti – állami költségvetési támogatásra jogosult. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egyenlő arányban – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat.

A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik. Mindaddig, amíg a költségvetési támogatásban részesülő párt meg nem szűnik, a kifizetésnek a negyedév első napján meg kell történnie.

A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a négyéves választási cikluson belül, évenként történik a költségvetési támogatás összegének megállapítása. A párt vagyonába tehát az egy évre megállapított (és nemcsak a már kifizetett) költségvetési támogatás tartozik. Ezért ha a part egyesüléssel vagy szétválással szűnik meg, az éves támogatás fennmaradó részét a jogutódnak ki kell fizetni.

A költségvetési támogatás kifizetése azon a címen nem tartható vissza, hogy nem tisztázott a párt képviseletére jogosult személy kiléte. Ha a párt vagyonával az arra nem jogosult rendelkezik, annak polgári jogi és büntetőjogi következményei a megtelelő eljárási keretek között érvényesíthetők.

…és az iszapbirkózás folytatódik…

Ha a fenti kérdésekre adott válaszokat a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelenlegi helyzetére kivetítve összesítjük, megállapíthatjuk, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint dr. Torgyán Józsefnek van igaza. A bírósági nyilvántartás közhitelű adatai szerint ő jogosult a párttal kapcsolatos intézkedéseket, jognyilatkozatokat megtenni. Így mindaddig, amíg az Országos Nagyválasztmány dr. Torgyán Józsefet ettől a jogától nem fosztja meg, nincs is lehetőség arra, hogy bárki a bíróságnak dr. Torgyán József akaratával ellenkező tartalmú bejelentést tegyen.

Különösen nem teheti meg ezt olyan személy, akit a pártból kizártak. A párt Országos Központjának életén belül felmerülő fegyelmi ügyben az Országos Fegyelmi Bizottság határoz első fokon, felülvizsgálatra csak a párton belül van lehetőség, a határozat ellen az Országos Elnökséghez lehet fellebbezéssel élni.

A pártból kizárt személy a párt tevékenységében nem vehet részt. A frakcióban részvételt a pártból kizárás nem érinti, hiszen a párt alkotmánya is elismeri, hogy a frakciónak lehet párton kívüli országgyűlési képviselő is a tagja, amennyiben a párt politikáját képes vállalni.

A párt költségvetési támogatásának utolsó negyedévi részlete a párton belüli viták miatt – érvényesen – nem tartható vissza.

Borz Miklós képviselő megüresedett helyének betöltésével kapcsolatosan pedig jogerős bírósági döntés született. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Törvényességi óvás a határozat ellen – 1992. december 31-ig – akkor emelhető, ha a határozat törvénysértő vagy megalapozatlan.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. paragrafus (5) bekezdése értelmében a területi listán, illetőleg az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – a listán eredetileg is szereplő pártjelöltek közül – a párt által megnevezett személy szerzi meg. A Legfelsőbb Bíróság döntése ennek a törvényi előírásnak megfelel, így a törvényességi óvás emelésére irányuló kérelem – ebben a körben – vélhetően eredménytelen marad.

És mindaddig, amíg a Legfelsőbb Bíróság döntése hatályban van, annak konkrét rendelkezése minden érintettet kötelez. Itt már nem jogértelmezésről vagy egy párt belső viszályáról van szó, hanem arról, hogy egy jogállamban a hatalmi ágak hogyan viszonyulnak egymáshoz (mint saját tevékenységük korlátaihoz).

• Belföld