Skip to main content

Beszélő hetilap, 40. szám, Évfolyam 4, Szám 39

(Davola József): Tábori csendőrség?

révész: Muszájprovokátorok

nwa [Nagy W. András]: Ökomanna / Dialektika / Tisztelet dr. Antallnak

Neményi László: Tüntetünk

A siker, amelyre inkább ne lett volna szükség

Magyar Bálint - Vitányi Iván: Magyar út a demokráciába / Türelem a nemzeten belül, türelem a nemzetek között

Láng László: Csurka, Lantos, Soros és a többiek

F. Havas Gábor - Kőszeg Ferenc - Solt Ottilia: Bizonyos mennyiségű liberális gondolat…

Beszélő-beszélgetés Balás István MDF-es képviselővel

Radványi Ákos: Kié a párt, kié a pénz?

Donáth László: Szakszolgálat békében és háborúban

M. A. [Mink András]: Megvan a negyedik

SZDSZ-Polgári Demokrata Kör

–kl [Kozák László]: Cserebomlás

Vége az alulról szerveződésnek?

Varga Kristóf: Egy csónakban

Eörsi János: Folytassa a cimbora!

L. F. [Langmár Ferenc]: Százmilliárdos veszteség

nwa [Nagy W. András]: Kovaföld, perlit, zeolit

Nyersanyagkép az új bányatörvény előtt

Ioan Buduca: A lehetetlen lehetősége

Ara-Kovács Attila: Csoportkép Funarral

Takács M. József: Európai Unió – Franciaország: 51 – 49

Yehuda Lahav: Jelképváros

Laki Mihály: A szócső tiszta vizet önt a pohárba

Gadó György: Az „utolsó csatlós” utolsó népszerűsítése

Hajdu István: Fehérvári tükörszoba

Kovács Péterrel, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum exigazgatójával és Kovalovszky Márta művészettörténésszel beszélget Hajdu István

Harangozó István: A két szomszéd Fehérvár

Kovács Péter:

[Kisbali László]: Középosztály és magyarság

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon