Skip to main content

[Üdvözlő táviratok]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az Észtországi Népfront távirata

Nemzeti ünnepe alkalmából szívből köszöntjük a szabadságszerető magyar népet. Bízunk benne, hogy a mostani tavasz nagy lépést jelenthet önöknek a demokratikus kibontakozás felé. De tudjuk: az igazi áttörést csak a közép-kelet-európai népek kölcsönös felelőssége és összefogása hozhatja meg. Vigyázó szemetek miránk is vessétek!

Nyelvrokoni üdvözlettel:
az Észtországi Népfront

Az Ukrajnai Demokratikus Unió távirata

Az Ukrajnai Nemzeti Demokratikus Unió és lapja, a Szamosztinik üdvözli a magyar népet a magyar szabadság megszületésének évfordulóján. A kommunista párt Ukrajnában és Magyarországon egyaránt képtelennek bizonyult a társadalomra nehezedő problémák megoldására. Az Ukrajnai Nemzeti Demokratikus Unió azt vallja, hogy az abszolút hatalmon nyugvó és egy kis csoport kezében lévő kormányzati rendszert meg kell szüntetni, és új, demokratikus alkotmány alapján létre kell hozni a többpártrendszerű kormányzást. Reménnyel tölt el bennünket a Magyarországon mind erősebben kibontakozó demokratikus folyamat és 1956 emléke, amikor ukrán katonák megtagadták, hogy a magyar nép elnyomására használják fel őket. Támogatjuk az Önök küzdelmét a demokráciáért és függetlenségért, Kijevben ugyanazok a célok, mint Budapesten.

Az Ukrajnai Nemzeti Demokratikus Unió és a Szamosztinik szerkesztősége


A drezdai és radebeuli Igazság és Szolidaritás Csoport távirata

 
Kedves magyar barátaink!

Szeretettel üdvözlünk benneteket az NDK-ból. Nagy öröm, hogy idén végre tüntető menettel is megünnepelhetitek március 15-ét. Tudjuk, meg kellett küzdenetek, hogy az állam ellenében kivívjátok az igazságotokat, hiszen mindmáig brutális erőszak zavarta meg békés tüntetéseiteket.

Egyetértéssel figyeljük erőfeszítéseteket országotok szabadságáért és függetlenségéért; harcotok nekünk is erőt ad. Követeléseitekkel: többpártrendszer, jog a sztrájkra és a tüntetésre, maradéktalanul egyetértünk. S örülünk, hogy legalább az igazság egy részét beismerték: 1956-ban nem ellenforradalom volt. Veletek együtt követeljük: a tömegtájékoztatás a népet, s ne az államot és a pártot szolgálja!

További munkátokhoz kívánunk sok erőt, és kérjük Isten áldását!

A drezdai és radebeuli Igazság és Szolidaritás Csoport

[A Romania Libera Csoport nevében]

Magyar testvérek!

Mi, a Romania Libera csoport jelenlétünkkel akarjuk megmutatni az egész világnak, hogy elérkezett a történelmi pillanat, amikor áthidalhatjuk a gyűlöletet, amely a magyar és a román népet elválasztotta. Tanulnunk kell a múlt hibáiból, hogy azok soha többé ne ismétlődhessenek meg.

Alig egy éven belül a két nép zászlai újból testvéri egységben lobognak Budapest szívében, és örülünk annak, hogy mindez éppen március 15-én történik.

Mi, magyarok s románok, azoknak az utódai vagyunk, akik 1848-ban Erdély tájain szembenálló táborban ontották vérüket.

Mindannyiunkat úgy tanítottak, hogy egymás ellenségei vagyunk. Ti különbséget tudtatok tenni a román nép és Ceausescu között. Nálunk az irántatok való gyűlöletet az állami politika rangjára emelték, de a Romania Libera titeket testvéreknek tekint.

Sokat tanultunk tőletek, és soha nem felejthetjük el, hogy abban a tragédiában, melyben ma a román nép él, először Magyarországon találtunk megértést és menedéket.

Szívből gratulálunk azért, hogy harcotokkal kivívtátok, hogy március 15. újra a magyar nép nemzeti ünnepe legyen.

Veletek vagyunk, és veletek leszünk!

Budapest, 1989. március 15-én        

A ROMANIA LIBERA Csoport nevében

A Bizottság:

Mircea Bajan, geológus, 30.,
Emil Iovanescu, fordító, 38.,
Vidor Urioc, kertésztechnikus, 26.,
Tófalvi Árpád, hegesztő, 45.,
Diós Kálmán, optikustechnikus, 44.,
Karol Kogler, autószerelő, 49.,
Cristina Copuzeanu, egy. hallgató, 25.

A Charta ’77 az alábbi angol nyelvű táviratot küldte Budapestre:                 

Kedves Barátaink!

Örömmel értesültünk arról, hogy annyi év után a magyar nép ismét nemzeti ünnepeként ünnepli március 15-ét. Veletek együtt emlékezünk Petőfi Sándorra, aki 1848-ban egy szabadabb és emberhez méltóbb élet felé mutatott utat népeteknek. Sikereket kívánunk a szabadságért és igazságért vívott harcotokban.

Tomás Hradilek,


Dana Nemcová,
Sasa Vondra, a Charta ’77 szóvivői



































































Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon