Magyar slágerek

Illés–Bródy: Jelbeszéd – Koncz Zsuzsa

Mihály–Kóbor–Sülyi: Szvit (Ébredés) – Omega együttes

Szörényi L.–Bródy: Dal az ártatlanságról – Szörényi Levente

Mihály–Kóbor: Hazug lány – Omega együttes

Hajdu–Demjén: Ébredj napsugár – Bergendy együttes

Bródy János: Mit tegyen egy kislány – Koncz Zsuzsa

Szigeti–Soltész: Csúnya Panni – Corvina együttes

Novai Gábor: Felelet – Generál együttes

Barta–Presser: Gyere, gyere ki a hegyoldalba – Locomotiv GT

Pásztor–Galácz: Egyszer véget

1974. június 30-án Frankfurtban a Lengyelország–Jugoszlávia mérkőzés első félidejének közepén a jugoszláv kapu előtt pattogó labdát a védők messze kivágták a mezőnybe, és a játék már javában valahol mélyen a lengyel térfélen folyt, amikor az NDK-s Glöckner – öreg róka, a mexikói vb-döntő játékvezetője – váratlanul lefújta a támadást, hóna alá kapta a labdát, visszaügetett a jugoszláv kapu elé, és 11-est ítélt.

Tisztelt Olvasó! A filmek datálásánál alig van tisztázatlanabb dolog. Az „idei” filmek java része még az előző évben (olykor még régebben) készült. Az én forrásaim különböző Hungaro-film- és MOKÉP-jegyzékek – sajnos ezek sem mindig pontosak. Még a Filmintézet legújabb, hatalmas és kiváló összegző filmográfiája sem tisztáz mindent. A legpontosabb forrás a mindenkori Filmévkönyv lehetne, csakhogy nincs „mindenkor”: e forrás nem létezett mindig.

Volt egyszer egy színház. A 25. A mai értelemben vett alternatív színházak „őse”. Élt nyolc évet. 1970-ben Gyurkó László író, Szigeti Károly koreográfus és Berek Kati színésznő hozta létre, 1978-ban pedig beolvadt a Népszínház elnevezésű konglomerátumba.

Rendhagyó színháznak számított: hivatásosnak amatőr, amatőrnek hivatásos.

 
Pilinszky pályáját az irodalomtörténészek általában két vagy három szakaszra osztják. De abban minden irodalmár megegyezik, hogy a jelentős stílusváltást hozó utolsó szakasz 1972-ben kezdődik, ekkor jelent meg a Szálkák című kötet. Az új ars poeticát már a könyv címe is kinyilvánítja.

 
„Február 16-án jónevű munkatársammal, Szerencsés Istvánnal – nomen est omen – az említett ciszternával szomszédos falköz sarkába ásattam bele. A helyiség járószintjének holléte érdekelt. Szerencsés István csákánya egy férfikart ábrázoló kőfaragáson, szobortöredéken akadt meg... Hamarosan előkerült egy szoborfő is, majd egy – sem a karhoz, sem a főhöz nem tartozó – szobortalp.” (Zolnay László–Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet, Corvina, Budapest, 1976, 21. o.). Zolnay László így számolt be többször is a lelet pillanatáról.

„Feszült és keserves idők” jártak 1973 táján Amerikában, és ha valaki ezt nem veszi figyelembe, félreérti azokat a döntéseket és eseményeket, amelyek elvezettek a Watergate-ig – védekezett Nixon évekkel a botrány után visszaemlékezéseiben. Lehet ezt másnak tekinteni, mint egy megszégyenített politikus szánalmas magyarázkodásának?

1974. március 19-én és 20-án a KB ülése több vezető poszton személyi változást határozott el. Leváltotta Nyers Rezsőt, a KB titkárát, és utasította (bocsánat: felkérte) az Elnöki Tanácsot Fehér Lajosnak, a mezőgazdaságot irányító miniszterelnök-helyettesnek, Timár Mátyásnak, a gazdasági reformot koordináló miniszterelnök-helyettesnek és Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettesnek a leváltására. Fentnevezettek a gazdaságirányítási reform munkásai, sőt élmunkásai voltak.

1974. jan. 1. Algéria a nyersolaj árát hordónkénti 9,25 dollárról 16,21 dollárra emeli.

1974. jan. 7. Nagy-Britanniában csökkentik a munkaidőt a bányászsztrájk okozta energiahiány miatt.

1974. jan. 8–10. Puja Frigyes külügyminiszter Moszkvában tárgyal.

1974. jan. 9. Az OPEC stabilizálni kívánja a nyersolaj árát az év tavaszáig.

1974. jan.