Skip to main content

Kronológia – 1974

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1974. jan. 1. Algéria a nyersolaj árát hordónkénti 9,25 dollárról 16,21 dollárra emeli.

1974. jan. 7. Nagy-Britanniában csökkentik a munkaidőt a bányászsztrájk okozta energiahiány miatt.

1974. jan. 8–10. Puja Frigyes külügyminiszter Moszkvában tárgyal.

1974. jan. 9. Az OPEC stabilizálni kívánja a nyersolaj árát az év tavaszáig.

1974. jan. 17. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter közel-keleti közvetítő körútján sikerül tető alá hozni az Izrael és Egyiptom közötti megállapodást: a zsidó állam visszavonja csapatait a Szuezi-csatornától keletre, és a két hadsereget ENSZ-erőkkel választják szét.

1974. jan. 21. Az Egyesült Államokban bemutatják Az ördögűző című okkultista filmet, amely óriási közönségsikert arat.

1974. jan. 26. Brüsszelben 26 nyugat-európai kommunista párt vezetői tanácskoznak „A kapitalizmus jelenlegi válsága Európában” címmel.

1974. jan. 31. Minisztertanácsi határozat a helyi címerek és zászlók tervezéséről és használatáról.

1974. febr. 12. Moszkvában letartóztatják Alekszandr Szolzsenyicin ellenzéki írót, majd másnap kiutasítják a Szovjetunióból. Szolzsenyicin először az NSZK-ba utazik, majd Svájcban telepszik le.

Az Adria kőolajvezeték építéséről és használatáról ír alá megállapodást Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia.

1974. febr. 14. A minisztertanács határozatot hoz a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről.

A budai Várban, az akkori Munkásmozgalmi Múzeum közelében Zolnay László régész gótikus szobortöredékekre bukkan.

1974. febr. 21. Elfogadják Jugoszlávia új szövetségi alkotmányát, amely deklarálja a kisebbségi jogok biztosítását.

1974. febr. 28. Nagy-Britanniában – miután a konzervatív kormány belebukik a gazdasági válságba – a 18 hónappal előrehozott választásokon a Munkáspárt jelentősen növeli szavazatainak számát. Így március 4-én mérsékelt munkáspárti kormány alakul Harold Wilson vezetésével.

1974. márc. 1. Az Egyesült Államokban a Watergate-botrány kapcsán vádat emelnek az elnök 7 közeli munkatársa ellen.

1974. márc. 3. A török THY légitársaság DC-10-es repülőgépe röviddel a felszállás után a Párizs közeli Ermenoville-nél lezuhan: a szerencsétlenség 344 halálos áldozatot követel.

1974. márc. 10. Belgiumban a keresztényszocialisták győznek a választásokon.

1974. márc. 19–20. Az MSZMP KB ülésén folytatódik a reform felszámolása. Leváltják a reform kidolgozóit és támogatóit: Nyers Rezsőt, Ajtai Miklóst, Fehér Lajost, Aczél Györgyöt, Sarlós Istvánt. A keményvonalasok egyik vezéralakját, Komócsin Zoltán KB-titkárt megbízzák a Népszabadság szerkesztői bizottságának vezetésével is. Megvitatják a munkásosztály helyzetével foglalkozó előterjesztést.

Romániában letartóztatják Kallós Zoltán néprajzkutatót.

1974. márc. 21. Átalakítják a minisztertanácsot a pártvezetésben történt változásoknak megfelelően: Ajtai Miklóst és Fehér Lajost nyugdíjazzák, és Aczél Györgyöt, valamint Borbándi Jánost nevezik ki miniszterelnök-helyettessé.

A budai Várban megkezdik a középkori gótikus szoborlelet feltárása.

1974. márc. 27. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter moszkvai útja sikertelenül zárul: nincs előrelépés az izraeli-szíriai konfliktus megoldásában.

1974. márc. 28. Romániában Nicolae Ceausescu pártfőtitkárt megválasztják a népköztársaság elnökévé is.

1974. április-május. A Magyar Televízió megrendezi az első karmesterversenyt.

1974. ápr. 2. Hosszú, súlyos betegség után meghal Georges Pompidou francia köztársasági elnök.

1974. ápr. 4. Az Egyesült Államokban több mint 400 halottja van az ítéletidőnek, a tornádó pusztításának.

1974. ápr. 11. Lemond Golda Méir izraeli miniszterelnök.

1974. ápr. 17–18. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Varsóban.

1974. ápr. 24. Meghal Franz Jonas osztrák köztársasági elnök.

1974. ápr. 25. Portugáliában katonai puccsal döntik meg Marcelo José Caetano 40 éve álló diktatúráját: csapatok vonulnak be Lisszabonba, a katonaság vidéken is a lázadók mellé áll. Antonio de Spinola tábornok, a junta vezetője, bejelenti, hogy csak a szabad választások megtartásáig óhajt kormányozni.

1974. ápr. 27–28. Magyarországra látogat J. B. Tito jugoszláv elnök.

1974. ápr. 30. Richard Nixon amerikai elnök átadja a Watergate-üggyel kapcsolatos hangszalagokat a vizsgálóbizottságnak.

1974. máj. 2. A Szovjetunióban megkezdődik a Bajkál–Amúr vasútvonal építése.

1974. máj. 6. Az NSZK-ban lemond Willy Brandt szövetségi kancellár. Utóda, Helmut Schmidt 16-án teszi le a hivatali esküt.

1974. máj. 7–15. A Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa Budapesten.

1974. máj. 17. Felavatják Budapesten a Nemzetközi Vásárközpontot.

1974. máj. 19. Franciaországban az elnökválasztás második fordulójában Giscard d’Estaing, a Független Köztársasági Párt jelöltje győzedelmeskedik 50,8%-kal.

1974. máj. 29. Izrael és Szíria megállapodást írnak alá csapataik szétválasztásáról.

1974. jún. 1. Helmut Schmidt német szövetségi kancellár Párizsban tárgyal Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel a két ország gazdasági együttműködéséről.

1974. jún. 1-8. Budapesten az Ünnepi Könyvhét szenzációja a Kallós Zoltán moldvai csángó-magyar gyűjtését közreadó Balladák könyve.

1974. jún. 3. Jichák Rabint nevezik ki Izrael miniszterelnökévé.

1974. jún. 11. Az MSZMP KB határozata a magyarországi cigányság helyzetéről.

1974. jún. 13. Frankfurt am Mainban megkezdődik a labdarúgó-világbajnokság.

1974. jún. 17. Budapesten megnyílik az első DOMUS lakberendezési áruház a Róbert Károly körúton.

1974. jún. 18–21. A KGST szófiai ülésszakán egyezményt írnak alá az orenburgi gázlelőhely közös kitermeléséről és gázvezeték építéséről.

1974. jún. 20. Az MSZMP KB a Külügyi Osztály vezetőjévé Berecz Jánost, az Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjévé Grósz Károlyt és a Népszabadság főszerkesztőjévé Katona Istvánt nevezi ki.

1974. jún. 21. Magyarországon Oktatási és Kulturális Minisztériummá válik szét az addigi Művelődési Minisztérium: oktatási miniszter – Polinszky Károly, kulturális miniszter – Orbán László.

1974. jún. 23. Ausztriában Rudolf Kirschläger, az Osztrák Szociáldemokrata Párt jelöltje nyeri az elnökválasztást.

1974. jún. 24. J. B. Tito jugoszláv elnök első hivatalos látogatása az NSZK-ban.

1974. jún. 27. Egyhetes látogatásra érkezik Moszkvába R. Nixon amerikai elnök. Számos együttműködési szerződés megkötése mellett aláírják az atomkísérletek korlátozására irányuló egyezményt.

1974. júl. 1. Buenos Airesben meghal Juan Domingo Perón argentin elnök.

Megalakul az egész hazai szénbányászati ágazatot irányító Magyar Szénbányászati Tröszt.

1974. júl. 7. Az NSZK-Hollandia futball-világbajnoki döntőt a német válogatott nyeri 2–1-re.

1974. júl. 11. Magyar-szovjet egyezményt írnak alá magasfeszültségű villamos távvezeték építéséről.

1974. júl. 14. Portugáliában de Spinola köztársasági elnök Vasco Goncalves ezredest nevezi ki miniszterelnökké.

1974. júl. 15. Görög-Cipruson puccsot hajt végre a Nemzeti Gárda, hogy a szigetet egyesítsék az anyaországgal. 20-án Törökország válaszul csapatokat küld a szigetre a török kisebbség védelmére. 21-én Görögország háborúval fenyeget, amennyiben a törökök nem függesztik fel a katonai akciókat.

1974. júl. 17. Az iráni sah 25%-os részesedést vásárol a Krupp-művekben.

1974. júl. 23. Görögországban véget ér a katonai diktatúra: újra Konsztandinosz Karamanliszt nevezik ki miniszterelnökké.

1974. aug. 4. Bolognában 12 halálos áldozatot követelő merényletet hajtanak végre az Ordine Nero nevű fasiszta szervezet tagjai.

1974. aug. 8. Richard Nixon amerikai elnök tévébeszédben jelenti be lemondását, miután egyértelművé vált, hogy tudott a Watergate-botrány néven elhíresült, Demokrata Párt elleni akcióról. Utóda Gerard Ford, addigi alelnök.

1974. aug. 14. Eredménytelenül szakadnak félbe Genfben a ciprusi konfliktus békés rendezését célzó görög- török tárgyalások. Törökország megszállja Ciprus északi harmadát, majd 16-án fegyverszünetet hirdet.

1974. aug. 19. Szeged–Algyőnél új közúti Tisza-hidat avatnak.

1974. aug. 19–24. Budapesten közgazdász-világkongresszust tartanak.

1974. aug. 31. A tanítóképző intézeteket főiskolákká alakítják törvényerejű rendelettel.

1974. szept. 1. A világpiacon bekövetkezett olaj- és energiahordozó-árrobbanás nyomán – annak ellenére, hogy a politikai vezetés szerint a nyugati piaci hatás nem fog „begyűrűzni” Magyarországra – 25%-kal emelkedik a tüzelőanyagok, 40%-kal a benzin ára.

Zágrábban rendkívül súlyos vonatszerencsétlenség történik: 121 halott.

1974. szept. 4. Az Egyesült Államok és az NDK felveszi a diplomáciai kapcsolatot.

1974. szept. 7. Portugália 1975. június 25-i hatállyal megadja a függetlenséget Mozambiknak. 20-án már a FRELIMO nevű felszabadító mozgalom kerül az átmeneti kormány élére az afrikai országban.

1974. szept. 12. Szervezetileg is különválasztják a magyar rádiót és a televíziót, továbbá Állami Rádió és Televízió Bizottságot állítanak fel.

Etiópiában katonai puccsal megfosztják hatalmától Hailé Szelasszié császárt.

1974. szept. 19. Londonban feloszlatják a parlamentet, és új választásokat írnak ki.

1974. szept. 27. Az NDK-ban az ország fennállásának 25. évfordulója alkalmából törlik az alkotmányból a német egységre vonatkozó utalást.

1974. szept. 30. Francisco da Costa Gomes tábornok Portugália új köztársasági elnöke.

1974. okt. A Társadalmi Szemlében megjelenik az MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének „A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései” című állásfoglalása, amely az erősödő nemzeti érzéssel szemben lép fel.

A kaposvári Csiki Gergely Színház Zsámbéki Gábor rendezésében bemutatja Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című színdarabját.

1974. okt. 5. Orosházán síküveggyárat avatnak fel.

1974. okt. 6. Közös magyar-román emlékünnepséget rendeznek Aradon a tizenhárom tábornok kivégzésének 125. évfordulóján.

1974. okt. 9. Faji zavargások törnek ki Bostonban.

1974. okt. 10. Nagy-Britanniában a Harold Wilson vezette Munkáspárt nyeri a választásokat.

1974. okt. 12–14. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke Magyarországra látogat.

1974. okt. 19. Árvíz Észak-Magyarországon: megáradnak a Tarna, Zagyva, Sajó, Hernád és Ipoly folyók.

1974. okt. 23. Izgatás vádjával őrizetbe veszik Konrád Györgyöt és Szelényi Ivánt „Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz” című könyvük megírásáért. Szentjóbi Tamást a kézirat egy példányának birtoklásáért már 20-án letartóztatták. Egy hét után szabadon engedik őket, de közlik velük, hogy számítanak Nyugatra távozásukra. (Szelényi 1975 májusában, Szentjóbi néhány hónappal később emigrál.)

1974. okt. 26–29. Az Arab Liga rabati csúcskonferenciáján a palesztinok legitim képviseleteként a PFSZ-t ismerik el.

1974. nov. 11. Magyar-nyugatnémet gazdasági és műszaki megállapodást írnak alá.

1974. nov. 12. Súlyos bányaszerencsétlenség történik Komlón, a Zobák-aknában: 7 bányász veszti életét.

1974. nov. 13. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében új állam létrehozását követeli a volt Palesztina területén.

1974. nov. 17. Görögországban Konsztandinosz Karamanlisz nyeri az elnökválasztást.

1974. nov. 22. Palesztin terroristák eltérítenek egy brit repülőgépet. A túszok elengedésért Egyiptomban fogva tartott társaik elengedését követelik. A túszdráma 3 nap múlva ér véget, miután egy túszt agyonlőttek, illetve Egyiptom 7 foglyot kiengedett.

1974. nov. 23–24. L. I. Brezsnyev és G. Ford Vlagyivosztokban megállapodnak az új SALT egyezmény alapelveiről.

1974. dec. 2. A kuvaiti emírség részesedést vásárol a Daimler-Benzben.

1974. dec. 5. Az MSZMP KB elfogadja az V. ötéves terv irányelveit.

1974. dec. 6. Budapesten felavatják a Deák téri aluljárót.

1974. dec. 9. Romániában törvényerejű rendelet tiltja meg, hogy román állampolgároknál – a közvetlen hozzátartozókon kívül – külföldiek szállást kapjanak. Az intézkedés célja nyilvánvalóan a magyar kisebbség anyaországgal való kapcsolattartásának megnehezítése.

1974. dec. 17. Bostonban kiújulnak a faji zavargások, miután kötelezik az addig csak fehérek által látogatott iskolákat a színes bőrű tanulók befogadására.

1974. dec. 21. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 30. évfordulóján ünnepségeket rendeznek Debrecenben.

1974. dec. 24–25. Az éjféli mise után VI. Pál pápa a római Szent Péter-bazilika jubileumi kapujának kibontásával megnyitja a szentévet.
































































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon