Skip to main content

Beszélő folyóirat, 5. szám, Évfolyam 3, Szám 5

Kántor Zsolt: Szövegfonatok

Neményi László:

Mink András: „Nem volt egy másik Magyarország...”

Mihályi Péterrel, a Közép-európai Egyetem tanárával Eörsi János és Mink András beszélgetett

Csaba László: A rendszerváltó gazdaságpolitika egy évtizede

Győrffy Katalin - Nagy Boldizsár: Iránytű nélkül

Merre tart a magyar kormány a szlovákokkal folytatott tárgyalásokon, s hogyan tájékozódhat az olvasó?

: Események

F. Havas Gábor: Miss Marple és az „anyagias tények”

Solt Ottilia: „Kész a leltár”

Egy budapesti kerület alacsony jövedelmű munkáscsaládjai

Váradi Monika Mária: Rendszerváltó kálvinisták

A karikási presbitérium

Konrád György: 1974

: Idézet egy 1982-ben íródott önéletrajzból

: Feljegyzés 1980-ból

: Részlet egy 1989-es holland interjúból

: Kronológia – 1974

Hajdu Tibor: A csőd kezdete

A Központi Bizottság 1974. márciusi ülése

Neményi László: Komplex amerikai tragikomédia

Marosi Ernő: Az 1974-es budavári szoborlelet

Bán Zoltán András: Későre jár

Nánay István: A 25.

Bikácsy Gergely: Honthy Hanna az ál-operettben

avagy „jólesik a légyott este a Ruswurmnál”

: Az 1974-ben bemutatott filmek

Turai Tamás: Kurbjuweit és Sparwasser

: IM – Slágertükör

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

: Iványi Gábor Hajléktalanok című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Rakovszky Zsuzsa: A vadasmártás íze

Jadviga párnája című regényéről Závada Pállal Rakovszky Zsuzsa beszélget

Galántai Zoltán: GAIA és a világegyetem

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon