Skip to main content

Beszélő évek – 1974

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


...arról, hogy a munkabérek megállapításánál mely szempontokat kellene figyelembe venni


  • Tovább

    • IM – Slágertükör


    Magyar slágerek

    Illés–Bródy: Jelbeszéd – Koncz Zsuzsa

    Mihály–Kóbor–Sülyi: Szvit (Ébredés) – Omega együttes

    Szörényi L.–Bródy: Dal az ártatlanságról – Szörényi Levente

    Mihály–Kóbor: Hazug lány – Omega együttes

    Hajdu–Demjén: Ébredj napsugár – Bergendy együttes

    Bródy János: Mit tegyen egy kislány – Koncz Zsuzsa

    Szigeti–Soltész: Csúnya Panni – Corvina együttes

    Novai Gábor: Felelet – Generál együttes

    Barta–Presser: Gyere, gyere ki a hegyoldalba – Locomotiv GT

    Pásztor–Galácz: Egyszer véget




















    Turai Tamás: Kurbjuweit és Sparwasser


    1974. június 30-án Frankfurtban a Lengyelország–Jugoszlávia mérkőzés első félidejének közepén a jugoszláv kapu előtt pattogó labdát a védők messze kivágták a mezőnybe, és a játék már javában valahol mélyen a lengyel térfélen folyt, amikor az NDK-s Glöckner – öreg róka, a mexikói vb-döntő játékvezetője – váratlanul lefújta a támadást, hóna alá kapta a labdát, visszaügetett a jugoszláv kapu elé, és 11-est ítélt.

    Az 1974-ben bemutatott filmek


    Hét tonna dollár (Hintsch György)

    A locsolókocsi (Kézdi Kovács Zsolt)

    A szerelem határai (Szűcs János)

    Egy kis hely a nap alatt (Szász Péter)

    Törökfejes kopja (Zsurzs Éva)

    Idegen arcok (Szörény Rezső)

    Ki van a tojásban?












    Bikácsy Gergely: Honthy Hanna az ál-operettben

    avagy „jólesik a légyott este a Ruswurmnál”


    Tisztelt Olvasó! A filmek datálásánál alig van tisztázatlanabb dolog. Az „idei” filmek java része még az előző évben (olykor még régebben) készült. Az én forrásaim különböző Hungaro-film- és MOKÉP-jegyzékek – sajnos ezek sem mindig pontosak. Még a Filmintézet legújabb, hatalmas és kiváló összegző filmográfiája sem tisztáz mindent. A legpontosabb forrás a mindenkori Filmévkönyv lehetne, csakhogy nincs „mindenkor”: e forrás nem létezett mindig.

    Nánay István: A 25.


    Volt egyszer egy színház. A 25. A mai értelemben vett alternatív színházak „őse”. Élt nyolc évet. 1970-ben Gyurkó László író, Szigeti Károly koreográfus és Berek Kati színésznő hozta létre, 1978-ban pedig beolvadt a Népszínház elnevezésű konglomerátumba.

    Rendhagyó színháznak számított: hivatásosnak amatőr, amatőrnek hivatásos.


    Bán Zoltán András: Későre jár

     
    Pilinszky pályáját az irodalomtörténészek általában két vagy három szakaszra osztják. De abban minden irodalmár megegyezik, hogy a jelentős stílusváltást hozó utolsó szakasz 1972-ben kezdődik, ekkor jelent meg a Szálkák című kötet. Az új ars poeticát már a könyv címe is kinyilvánítja.

    Marosi Ernő: Az 1974-es budavári szoborlelet

     
    „Február 16-án jónevű munkatársammal, Szerencsés Istvánnal – nomen est omen – az említett ciszternával szomszédos falköz sarkába ásattam bele. A helyiség járószintjének holléte érdekelt. Szerencsés István csákánya egy férfikart ábrázoló kőfaragáson, szobortöredéken akadt meg... Hamarosan előkerült egy szoborfő is, majd egy – sem a karhoz, sem a főhöz nem tartozó – szobortalp.” (Zolnay László–Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet, Corvina, Budapest, 1976, 21. o.). Zolnay László így számolt be többször is a lelet pillanatáról.

    Neményi László: Komplex amerikai tragikomédia

    Neményi László


    „Feszült és keserves idők” jártak 1973 táján Amerikában, és ha valaki ezt nem veszi figyelembe, félreérti azokat a döntéseket és eseményeket, amelyek elvezettek a Watergate-ig – védekezett Nixon évekkel a botrány után visszaemlékezéseiben. Lehet ezt másnak tekinteni, mint egy megszégyenített politikus szánalmas magyarázkodásának?

    Hajdu Tibor: A csőd kezdete

    A Központi Bizottság 1974. márciusi ülése


    1974. március 19-én és 20-án a KB ülése több vezető poszton személyi változást határozott el. Leváltotta Nyers Rezsőt, a KB titkárát, és utasította (bocsánat: felkérte) az Elnöki Tanácsot Fehér Lajosnak, a mezőgazdaságot irányító miniszterelnök-helyettesnek, Timár Mátyásnak, a gazdasági reformot koordináló miniszterelnök-helyettesnek és Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettesnek a leváltására. Fentnevezettek a gazdaságirányítási reform munkásai, sőt élmunkásai voltak.

    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon