Skip to main content

Hazai vizek

Beharangozó

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük megújított weboldalunkon, amely nemcsak küllemében, de tartalmilag is megújult!
Olyan internetes felülettel lépünk az Olvasó elé, amely nemcsak a folyóirat nyomtatott változatának hű tükre, hanem mozgalmas, olvasható, olvasandó, állandóan frissülő internetes lappá tud válni.
Ennek megfelelően a már megszokott tartalmat számos új online rovattal egészítettük ki.

ELKÖLTÖZTÜNK

A törvény szövedéke - a Beszélő estje január 1-én

A törvény szövedéke – a Beszélő estje a sajtótörvény beiktatása napján 2011. január 1-én, szombat este 7-kor a Stúdió K-ban (Budapest, IX. ker., Ráday u. 32.) Beszélő-beszélgetés a sajtótörvényről és szerzői felolvasások a sajtószabadság védelmében a sajtótörvény beiktatásának és az EU soros elnökségünk első napján.

A beszélgetés résztvevői: Kukorelly Endre, Majtényi László, Simon Éva és Szilágyi Ákos.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon