Pál Tibor
Végzős egyetemi hallgató. 1990 előtt tanácstag, az elmúlt négy évben a IX. kerület egyetlen MSZP-s önkormányzati képviselője. Egyszemélyes önkormányzati híradót adott ki, amelyben folyamatosan bírálta a kerület vezetését. Az MSZP ferencvárosi polgármesterjelöltje.
Csaplárosné dr. Katkó Éva
Jogász, a korábbi évtizedekben párt- és tanácsi apparátusokban dolgozott. A II. kerület utolsó tanácselnöke. Az elmúlt négy évben a józsefvárosi önkormányzat aljegyzője, majd megbízott jegyzője. Az MSZP józsefvárosi polgármesterjelöltje.
Groó Rudolf
Vegyészmérnök, korábban kutatóként dolgozott. Az utóbbi években magánvállalkozó, környezetvédő technológiákat gyárt gyógyszergyárak részére. 1990-ben az SZDSZ színeiben önkormányzati képviselővé választották, ő lett a kerület fővárosi delegáltja. 1991 tavaszán egy országgyűlési pótválasztáson alulmarad a szocialista Filó Pállal szemben. Az SZDSZ erzsébetvárosi polgármesterjelöltje.
Bakonyi Karola
Tanár, népművelő. Az elmúlt években Filó Pál szocialista országgyűlési képviselő titkárságán dolgozott. 1992-ben a belső Erzsébetvárosban egy pótválasztáson önkormányzati képviselővé választották az MSZP színeiben. Az MSZP erzsébetvárosi polgármesterjelöltje.
dr. Borsányi György
A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát. A munkásőrség kerületi parancsnoka volt. 1989 januárjában az MSZMP kerületi titkárává választották, majd az MSZP kerületi elnöke lett. 1990-től terézvárosi szocialista önkormányzati képviselő. Az MSZP–SZDSZ közös terézvárosi polgármesterjelöltje.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét