Skip to main content

A polgárőrség

Vissza a főcikkhez →


120. §

(1.) A települési önkormányzat és a rendőrség támogatja az állampolgárok – társadalmi szervezet keretében végzett – közreműködését a közbiztonság erősítésében. A rendőrség és a polgárőrség – az együttműködési megállapodásban meghatározott feltételek szerint – bűnmegelőzési tevékenységüket összehangolják.

(2) A polgárőr a közforgalom számára nyitva álló helyeken járőrszolgálatot teljesít, ennek során jogosult:

a) bárkit felszólítani a köznyugalmat zavaró, illetőleg a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető magatartás abbahagyására, és engedetlenség esetén a rendőrség segítségét kérni;

b) a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfogni, a rendőrség megérkezéséig visszatartani és a helyszínt biztosítani;

c) a megtámadott személy védelme céljából a támadás elhárításához szükséges mértékig testi erővel kényszerítést alkalmazni.

(3) A polgárőr e tevékenysége során jogosult az állami szervek távközlési eszközeit használni.

(4) Polgárőr járőrszolgálatot egyedül nem végezhet. Tevékenységével az állampolgárokat indokolatlanul nem zaklathatja. Felszólításra személyazonosságát és polgárőri jogosultságát köteles igazolni. Rendőri beavatkozás szükségessége esetén értesítenie kell a rendőrséget.
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon