Skip to main content

Beszélő hetilap, 30. szám, Évfolyam 3, Szám 30

Haraszti Miklós: Neinstand

k.(g.)l.: Psszt, dolgozik! / Szirénhang és szúnyogzümmögés / Hogy ki a baloldali, én mondom meg! / Hadikapitalizmus és kritikai végrehajtás / Mi, belgák

Eörsi István: Az időszerűtlen Donáth Ferenc időszerűsége

(kőszeg): Engedetlen keresztapák

: MSZOSZ – leányrészvénytársaság?

Solt Ottilia: „.…avagy jobb párt lett önökből?”

Révész Sándor: Működnének a vészjelzők

Beszélgetés Korinek László helyettes államtitkárral, a BM Rendészeti Hivatal vezetőjével (I. rész)

: A polgárőrség

Matern Éva: A „nagy” Nemzeti Lakáspolitikai Koncepció

Mezei György: Negyven dühös szociális munkás negyedelt uborkával

Gaál Gyula: Mégis, kinek a törvénye?

(Kárpótlási aggódások II.)

Ara-Kovács Attila: Genfi epizód

: Bős–Nagymaros – Egy elmaradt kirándulás képei

: „Ez a lépés durva jogsértés lenne”

Gyurovszky S. László: Bősi gátfoglalások

–gyurovszky–: Van-e magyarellenesség Szlovákiában

Vajna János: Duna-medence-politika vagy Európa-politika?

Juhász József: Csetniksztori

Barcsi János: Balkáni apokalipszis?

Milan Kundera: A nacionalizmus démonai

Adam Michnik: Belgrád bánata

Szergej Baruh: Kilenc nap, mely…

: Veszélyben a kolozsvári Jordáky-könyvtár

Balla D. Károly: Miből gründoljunk magánkiadót?

Eörsi János: „Hányan kívánnak a Magyar Autokrata Fórum tagjai lenni?”

: Miért tetted ezt, Imre?

: Az átvilágítás elmarad

Tálas Péter: A lengyel titkosszolgálat hosszú évtizede II.

Rostoványi Zsolt: Vissza az alapokhoz

avagy: ismét erősödőben az iszlám fundamentalizmus?

Szalai Pál: Vártára, baloldaliak!

Zádori Zsolt: A frizsiderszocializmus és a videobolsevizmus gyermekei

Jászi Oszkár Kör, Debrecen

Sebes Katalin: „Tárgyiasítottam a düheimet”

Berkovits Györggyel beszélget Sebes Katalin

Hajdu István: Anyag és szerűtlenség

A XII. Országos Kisplasztikái Biennále

KL [Kisbali László]: Ismerd meg tenpopulációdat!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon